csocsodalom

Önérzetesek a magyar kerékpárosok

2010-05-16T21:24:00.000+02:00

Az elmúlt hónapokban kérdőívvel gyűjtöttem statisztikát a biciklizési szokásokról. A kérdésem ez volt:

Milyen biciklista vagy?

Bár az összesen kapott 20 szavazat nem mondható elégséges statisztikai minta vételnek, de azért mindannyiótoknak nagyon szeretném megköszönni, akik szavaztatok! A szavazás ezekkel az eredményekkel zárult:

1. Nem vagyok sztereotípia!!! (40%)
2. Hegyen-völgyön, árkon-bokron túrákat szeretem. Néha úgy elnézelődök a tájon, hogy majdnem belefordulok az árokba. (25%)
3. Úton, járdán, kosarakkal mint Mariska. Közlekedési szabályok? A biciklihez olyanok nincsenek. (20%)
4. Nem tudok biciklizni. (10%)
5. A biciklizés tudatos életforma szabályokkal. Mérgesen rácsöngetek minden bicikliúton ténfergő gyalogosra! (5%)
6. A biciklizés sport. Hetente háromszor letekerek 50km-t és nagyon jól mutatok testhezálló latex UV naciban! (0%)

Turkálni nemcsak érdemes, de természetvédőknek már-már kötelesség

2010-05-02T13:38:00.001+02:00

Egy nyári jelmezes buli alkalmával kerestem a minap megfelelő használt ruhákat, anyagokat. Kellenek jelmeznek, dekorációnak és mint minden mást, egy ilyen összeröffenést is lehet minimális széndioxid-dioxid lábnyommal lebonyolítani. A parti részleteiről és hogy hogyan próbáltam zöld szempontból is elfogadhatóvá tenni, arról majd egy későbbi bejegyzésben beszámolok. A különböző használt ruha boltok kapcsán viszont most szeretnék írni.

A Magyarországon kapható új ruhák általában nem túl etikus körülmények közt készülnek. A gyapottermelés a legtöbb helyen se nem bio, se nem fairtrade (etikus munkáltatás). A gyapotot ugyanúgy agyonpermetezik, mint az élelmiszernek termesztett növényeket és a munkásokat sem fizetik tisztességesen. Majd a pamutok és egyéb szövetek úgynevezett "sweatshop"-okban kerülnek feldolgozásra, ahol a munkások sokszor éhbérért és embertelen körülmények között kénytelenek dolgozni. A dolgozó gyerekek sem mennek ritkaságszámba, mivel apró ujjaikkal ügyesen hímeznek és még kevesebbet kell fizetni munkájukért. Mi az alternatíva? Nyugaton egyre jobban terjednek a biopamutból készült fairtrade munkafolyamatokkal termelt ruhadarabok. Ezeket azonban csak nyugati fizetésekkel engedhetik meg az emberek maguknak.

Mi marad akkor nekünk? A második alternatíva, a használt ruhák. A bálás és egyéb second-hand boltok viharos terjedése nagyban megszabadította a használt ruhákat a régi előítéletektől. A nyugati pénzes és hitelkártyás vásárlási mánia az elmúlt években annyira hatalmába kerítette az embereket, hogy egyeseknél a vásárlás kifejezetten kényszerbetegséggé vált. Sokan bedőltek és még ma is bedőlnek az üzleteknek, gyakran olyan ruhákat is megvásárolva, amire egyáltalán nincs is szükségük, és amit aztán néhány hónap vagy év múlva még az eredeti cédulákkal, hordatlanul is továbbadnak. Ezen változtatni így utólag nem nagyon lehet, de abba még mindig van az embereknek beleszólásuk, hogy mi történjen ezekkel a (néha egyáltalán nem) használt ruhákkal. A bálázók láttak egy üzleti lehetőséget, és kihasználták. Nem az én dolgom megítélni, hogy hogyan működnek, mennyi profitot termelnek stb. Annak viszont nagyon örülök, hogy ezek a ruhák, amiknek kitermeléséért földünk is és a munkások is egyaránt megfizettek, nem mennek egyenesen a szemétlerakó telepre, tovább szaporítva gondjainkat.

Vagyis ha nem tudom megfizetni a 100%-osan etikusan előteremtett ruhákat, akkor mint tudatos vásárló, többnyire használtruha boltokból kellene beszereznem a ruhákat. Persze ez nem mindig sikerül, (és próbáljon valaki rábeszélni egy tinédzsert például a bálás boltokra!), de azért igyekszünk. Bálás vagy bármilyen más használtcikk boltban való vásárláshoz azonban kell egy kis plusz rafinéria. Az áruk nem garantáltan jó minőségűek és sokszor nincs rájuk semmiféle garancia. Ha mégsem vagyunk megelégedve, akkor legfeljebb "visszasírni" tudjuk a pénzünket az eladótól. Összeírtam, hogy szerintem mire kell odafigyelni használt ruhák vételénél és milyen kérdéseket érdemes feltennünk saját magunknak egy-egy árudarab kapcsán.

Minőség és mennyiség aránya - Mennyire nehéz a ruhadarab? Erre főként ott érdemes odafigyelni, ahol kilóra árulják a ruhákat. Ha vaskos szövetről van szó, többe fog kerülni. Még így is megéri? A kilós helyeken a könnyebb daraboknak van jó ára, mint például a selyemblúzok, nyakkendők stb., míg a darabos értékesítésnél a nehezebb holmikat is érdemes megvenni. Persze akad olyan kereskedő is, aki csak ránéz a kupacra, és a kisujjából vesz egy számot. Gondold meg, hogy megéri-e, mielőtt kifizeted, és ha túl soknak érzed az árat, tedd szóvá. A legtöbb ilyen kereskedő símán enged az árból.

Méret - Ha van próbafülke, próbáld fel a ruhát, ugyanúgy mint minden más boltban. Ha erre nincs mód, akkor is mérd magadhoz. Csak akkor vedd meg, ha biztos, hogy jó rád! Ne vedd meg csak azért, mert tetszik, és "majd belefogysz"! Ha tényleg sikerül leadnod néhány kilót, akkor úgyis boldogan találsz majd szebbnél-szebb ruhákat magadnak. Ha viszont nem sikerül fogyni, akkor csak kidobott pénz volt.

Fazon - Itt is, ha nem tudod felbróbálni a darabot, akkor miután megnézted, hogy jó a méret, vizsgáld meg a fazonját is. Csak akkor vedd meg, ha tudod, hogy ez a forma Neked jól áll. Hiába tetszik a térdig érő szoknya, ha tudod, hogy az alakodhoz csak a hosszú szoknya illik.

Illik a meglévő ruhatáradba? - Ezt a kérdést mindenképp tedd fel magadnak. Mivel tudod majd hordani? Hirtelen megugrik mindennek az ára, ha újabb darabokat kell venned miatta.

Szükséged van rá? - Ha van már három fekete szoknyád, nem valószínű, hogy tényleg hasznát vennéd egy negyediknek. Tudj nemet mondani egy holminak, még akkor is, ha minden más feltételnek megfelel. Ha nincs szükséged rá, akkor csak fölöslegesen költöd a pénzed!

Foltok, szakadások - Ha ilyen hibája van a ruhának, ne vedd meg! A boltban elhatározod, hogy otthon kijavítod valahogy, mert egyébként olyan szép darab, de otthon valószínűleg bevágod a szekrény aljába és soha többé feléje se nézel. Csak elszomorodsz, ha eszedbe jut: "Jaj, azt is meg kéne már csinálni." Míg aztán nem is tetszik már annyira... Ráadásul ha pecsét van a ruhán, azt legtöbb esetben már az eredeti tulajdonosa is megpróbálta kiszedni, és amikor kudarcot vallott, akkor továbbadta a darabot. Lehet, hogy egyszer-kétszer még bele is lett vasalva az a folt. Lássuk be, nem túl jók az esélyeid, inkább hagyd ott és költsd olyan dologra a pénzed, amit rögtön tudsz használni.

Zipzárak, csatok, patentok, gombok - Ez hasonlít az előző ponthoz. Ha nem működik a zipzár vagy csak a fele patent van meg, hagyd ott. Ha hiányzik egy gomb, nézd meg, hogy megvan-e még belül az oldalában esetleg a pótgomb. Ha nincs, ráadásul az összes gombot le kellene cserélni ahhoz, hogy használható ruhadarabot kapj, akkor újfent nem éri meg az egész. Kivételt képeznek a férfiingek, amelyeknek általában egyen gombjaik vannak, illetve az egy gombos szoknyák, amire otthon a varrósdobozban valószínűleg könnyen találsz egy új gombot.

Bolyhozás - Ha már néhol kibolyhozott az anyag, akkor valószínűleg további használat során csak rosszabb lesz az állapota. Ugyanez a helyzet fakult holmikkal. Nem érdemes egyikre sem pénzt költeni.

Kellemetlen illatok - Mielőtt megveszed a ruhát, szagold meg! Ha arra sem tudod rávenni magad, hogy megszagold más ruháját, akkor hogy fogod hordani? Izzadtságszagtól nagyon nehéz megszabadulni, ha egyszer már beitta magát a ruhába, valószínűleg nem is érdemes próbálkozni vele!

Hol szabod meg a határt? - Ha már a finnyásságnál tartunk. Mindenkinél változó, hogy meddig hajlandó elmenni. Van aki elsüllyedne szégyenében, ha bálás boltban látnák. Én szívesen veszek használt ruhát, de például nem tudom ismeretlenek használt cipőjét elfogadni. Van aki viszont minden további nélkül hord használt cipőket. Döntsd el, hogy Te meddig vagy hajlandó elmenni, és hol szabsz magadnak határt. Inkább legyen a ruháidnak csak egy hányada használt ruha boltokból, mint hogy megundorodj az egésztől és kizárólag vadonatúj holmikat fogadj el.

Lehet üres kézzel távozni - Soha ne érezd úgy, hogy ha már betértél a boltba, akkor kellene is vásárolnod valamit. Van úgy, hogy semmit nem találsz, van úgy, hogy 3-4 darabbal távozol. Ha semmi nem nyeri el igazán a tetszésedet, tedd el a pénzed a következő alkalomra!

És utolsó gondolatként: Ne felejts el megszabadulni a fölösleges ruhadaraboktól sem. Ha hihetünk a statisztikáknak, a legtöbb ember a ruháinak 20%-át viseli a napjai 80%-ában! Ami Neked már nem kell, azt átadhatod rokonoknak, ismerősöknek, vagy bedobhatod a vöröskeresztes vagy hasonló gyűjtő konténerekbe. A márkás darabokat el lehet adni az interneten vagy másképp. A környékünkön télen sokan kiteszik a fölös meleg ruhákat, cipőket egy zacskóban a kuka mellé, ahol aztán a hajléktalanok rátalálhatnak, mielőtt jön a hulladékszállító.

Egy elúszott megjegyzés nyomában

2010-04-30T13:11:00.004+02:00

Miután a válaszom sat. megjegyzésére az előző blogbejegyzésemhez elszállt az éterbe, úgy döntöttem újabb bejegyzést írok belőle. Végülis a téma megérdemli.
Az apropó: sat. a következő megjegyzést írta:

"http://www.kataklizma.info/2010/04/29/a-penz-mint-adossag

Minden jóut!"

Mindenkinek ajánlom a filmet, ami a világgazdaság működéséről szól, dióhéjban. Tulajdonképpen ez is lehetne a címe: Amiről a bankárok nem akarják, hogy tudjunk. Végre megnéztem, és ez a reakcióm:

Köszönöm sat. a nagyszerű linket, a film segített tisztázni egy csomó kérdést a fejemben, amik már régóta motoszkálnak. Például hogy honnan is teremtődik meg a részvényesek pénze? Miért tekinthető egy cég sikeresnek csak akkor, ha a profittermelése évről-évre exponenciálisan nő? És meddig folytatható ez a fejlődés? Hogyan lehet az, hogy valaki megvehet egy házat és ugyanazt a házat néhány év múlva kétszer annyiért eladhatja? Miért ösztönöznek annyira a hirdetések, hogy vegyünk fel kölcsönöket, miközben a híradó arról sopánkodik, hogy hogy eladósodtak az emberek és az ország is? Hogy van az, hogy egyesek egyre többet dolgoznak és egyre nehezebben élnek meg, míg mások minnél kényelmesebben ülnek a babérjaikon, annál jobban dől hozzájuk a pénz?

A film számomra mintegy kiegészítette a Zeitgeist pénzről szóló fejezetét. Amíg még a fejemben van, leírom, amiket szeretnék saját gondolatként hozzátenni.

Van a filmben egy idézet az amerikai Al Bartlett matematikus professzortól, miszerint az emberiség legnagyobb hibája, hogy nincs tisztában az exponenciális növekedés lényegével. Ez így eléggé elvontnak hangzik, de nem az. Én megnéztem a professzor előadását - ami mellesleg fantasztikusan jó - a youtube-on. Sajnos angol nyelvtudás kell hozzá, viszont megígérem nem kell több, mint egészen alapvető matematikai ismeretek. A professzor a Föld túlnépesedésének problémáit tárgyalja, illetve az olajkészletek rohamos fogyását, de mint a filmből kiderült, a gazdaságban is helytállóak elméletei. Aki szeretne még jobban elmélyülni Al Bartlett munkáiban, az megteheti a professzor saját honlapján is. Csak ajánlani tudom az előadását, és remélem előbb-utóbb magyar nyelven is megjelenik. Talán az EzVanKiadó felvállalhatná ezt is következő projektként! ;)

Más. A filmben mint az egyik lehetséges alternatívaként említett LETS féle barter rendszerekről érdemes tudni valamit, amivel leggyakrabban még a rendszerek tagjai sincsenek teljesen tisztában. A barter rendszeren belüli cserekereskedelmekről a tagok kötelesek könyvet vezetni, és a két tag között létrejött csere a tagok számára adóköteles. (Megjegyzem ez az egész EU-ban így működik.) Vagyis hiába csereberélnek árukat és szolgáltatásokat a tagok egymás közt "fabatkában", vagy legyen bármi az egység az adott rendszerben, azután a tagnak az állam felé hivatalos pénznemben adókötelezettsége van. Tehát a rendszer csak egy átmeneti megoldást vagy kiegészítést tud nyújtani, de nem ad kiutat a pénz alapú rendszerből. Nem lehet csak a barter rendszerben létezni azoknak, akik kiutat keresnek a pénz ördögi köréből, mert amint cserélnek, abból pénzbeli tartozásuk jön létre az állam felé, amit valahogy aztán meg kell teremteniük. Vannak persze más legális és kevésbé legális módszerek is, és egyenlőre még eléggé homályos a határ a barterek, a baráti segítség illetve a családi összefogás közt. Ha az EU-ban alkotott adótörvények tovább haladnak az elmúlt évek irányába, akkor lassan az is adóköteles lesz, ha a szomszédnak kölcsönadjuk a fűnyírónkat! De itt már lassan elkanyarodok a baráti és családi kapcsolatok szisztematikus lezüllesztésének témája felé, ami viszont valószínűleg önmagában is megér egy blogbejegyzést.

Persze nem szabad elkeseredni az ilyen filmek után, még akkor sem, ha úgy érezzük, személy szerint nem tudunk sokat tenni egy idejétmúlt rendszer megváltoztatásáért. Lesznek, akik világmegváltó dolgokat produkálnak majd, amiből létrejön az elkerülhetetlen változás. De a legtöbb embernek "csak" az a dolga, hogy okosodjon. Mert semmit és senkit nem lehet olyan sikeresen befolyásolni, mint egy buta tömeget! És amíg várjuk a változást, addíg is megtehetünk apróbb dolgokat új tudásunk függvényében. Például nem dőlünk be a hirdetéseknek, miszerint szükségünk van a legújabb mobilra/plazma tv-re/autóra/nyaralásra stb. még akkor is, ha utána évekig fizethetjük vissza az árának a többszörösét! Vagy úgy, hogy ellenszolgáltatás nélkül is segítjük embertársainkat, mert az ingyen adott segítséget - egyenlőre még - nem lehet megadóztatni. És például úgy is, hogy továbbadunk ismerőseinknek egy jó kis linket ahol remek ismeretterjesztő anyagot találtunk! ;)

Mégegyszer köszi sat.!! A legjobbakat Neked! Ja, és gondoltam nem árt senkinek, ha itt is elérhetővé teszem a filmet!

Képek egy másik világból

2010-04-24T13:32:00.000+02:00

Írtam, hogy mennyire örültem is meg irígykedtem is lányomék osztálykirándulása miatt. Amilyen áldott lélek, rengeteg képpel tért vissza Krisna-völgyből, ezekből válogattam ki a legis-legjobbakat. A kedvencem mindenképp a "körözött marha" képe! :D

Az irígység színe is zöld!

2010-04-15T21:16:00.000+02:00

Nem szoktam féltékenykedni, de akkor is rettenetesen irígylem a lányomat és az osztályát. A fizika és a földrajz tanáruk jóvoltából holnap az Öko-völgybe, vagy másik nevén a Krisna-völgybe mennek! És én még mindig nem jártam ott!

Mesélte mennyire megrökönyödtek az osztálytársak, amikor hallották, hogy kapnak majd ott ebédet, de húst ne várjanak! Máskor meg mindig én izgulok, hogy szegény vegetáriánus csemetém hogy vészeli át a több napos osztálykirándulásokat!
Rettenetesen örülök neki, hogy az iskola oktatói hajlandóak erre áldozni egy teljes tanítási napot. Előrelátó gondolkodásmódról tesznek tanubizonyságot, hiszen a gyerekeknek egy életre szóló élményben lesz részük, biztos vagyok benne. Remélem, hogy sokukra hatással lesz, elvégre a fiatalokkal kell kezdeni a változásokat, mert ha közhely is, ők a jövő nemzedéke!
A kóstoló mellett betekintést nyerhetnek a következő témákba is:

Növénytermesztés bio módon
Ökológiai állattartás, tehenészet
Méhészet
Botanikus kert
Ökologikus tájhasználat, élőhelyek megőrzése
Nádgyökérzónás szennyvíztisztítás
Közösségi élet

A rendezvény egyébként április 16.-án és 20.-án lesz és a teljes program letölthető innen.

Irány a kert!

2010-04-10T14:11:00.000+02:00

Eddig nem sokat írtam a természetes és vegyszermentes kertészkedésről, aminek legnyomósabb oka, hogy 2008 augusztusa óta lakásban élünk, ahol az erkélyes ezmegazon, no meg a szobanövényeken, kívül nem sok említésre méltó dolog van. Szerencsére ez most - elnézést a gyenge szóviccért - gyökeresen meg fog változni. Tavaly november óta sajátunknak tudhatjuk a Birtokot, ami mellesleg csak nevében grandiózus, rosszindulatú személyek addig is elmennének, hogy teleknek nevezzék!
A Birtok egy kis présházból és egy aprócska kis gyümölcsösből áll, ahol mostantól nagyon sok dologra lesz lehetőségünk. Főleg ha már nyári időszakokra lakhatóvá tesszük a házat, és nem kell lelkiismeretfurdalást éreznem a 20-perc-oda-20-perc-vissza kocsikázások miatt! Annyi mindent szeretnék csinálni, szinte azt sem tudom hol kezdjek hozzá! Az egészet természetesen biokertészkedősnek, permakultúrásnak stb. képzelem, vagyis ami végképp nem akar megmaradni, azt nem pumpáljuk tele vegyszerekkel, hanem inkább mást ültetünk helyette.
Momentán az elhanyagolt barackfák megmentésén munkálkodunk, és persze a házat hozzuk rendbe. Az egész projektről fényképes blognaplót írok, amit bárki olvashat az alábbi képre kattintva.

Emellett a linket feltettem az oldalsó sávba az ikerblogokhoz is.

Páty - Fehérvár ügyben újabb információk kerülnek felszínre

2010-04-08T08:19:00.000+02:00

Az alábbi levelet egy segítőkész fehérvári lakos küldte a pátyiaknak. Úgy döntöttem, a levelet teljes egészében de név nélkül leközlöm, amúgy "kommentár nélkül" stílusban. És ahogy az újságok szokták írni, "Név és cím a szerkesztőségnél".

(Aki nem lenne képben, az előzményekről olvashat itt és itt.)

Tisztelt Pátyi lakosság!

A mai napon hallgattam az INFO rádión a Pátyon történtekről. Előtte csak felületes információim voltak az ügyükről.Hallottam a székesfehérvári csereügyletről és ma elolvastam a Pátyonline Falugyűlés 2010 március 28-i jegyzetét. Megdöbbentem!
A székesfehérvári csereterület történetét én pontosan ismerem, hiszen 2008-ban a SADESA spanyol cég tette volna rá a kezét az Alsóváros elnevezésű 120 hektáros területre.Nos akkor a civil kezdeményezést én fogtam össze, lett is egy kilónyi iratom, de legalább sikerült megállítani a merényletet, de a veszélyeztetettség nem szűnt ezzel meg .A Gruppo Milton csak egy mutáció, a hazai összekötőit kell keresni!. Itt Förhécz Józsefről beszélnek és Warwasovszki Tihamér polgármesterről. Az ügyben odáig mentek a befektetők, hogy a védett területrészeket kivonták a védettség alól és az Országos Területrendezési Tervet is módosították a" törvényesség" látszatának érdekében. Dr Gelencsér József a Közigazgatási Hivatal vezetője megkereséseimre a mai napig sem válaszolt. .
A szomszédos lakóterület-Demkóhegy- lakóssága azonban fellázadt, és tüntetéssel , aláírásgyűjtéssel bojkottáltuk a környezet elleni merényletet.Valamennyi szaktárcát megcéloztuk beadványok sokaságával, de a terület visszaminősítését nem végezte el az önkormányzat./Jut eszembe ezért feltétlenül kérni fogom a terület szabályozási tervének módosítást/. Csatlakozom az önök kűzdelméhez, bármiben segítségükre állok. A terület értékét illetően, tájékoztatom Önöket, hogy a határoló megkerülő út kisajátításánál- szakértői minőségemben- igaz négy éve 300 ft/m2 ár volt egységesen alkalmazott, nagyrészt adásvétellel megszerezve. Nem tudom, hogy a csereterület mekkora, a helyrajzi számokból ez nem következik. De a 120 hektár terület igy 360 millió ft-t ér. Igaz eltelt négy év, de hozzáteszem az ingatlanok értéke- általában- 2008 után csökkenő. Durván ugyanaz lehet az érték, mint korábban, azaz 2,7 milliárd értékről beszélni a jelen állapotban beszélni nem lehet, esetleg már megfejlesztett ingatlan esetében lehet ekkora ár. Tehát sandaság van! .
Mint igazságügyi ingatlan-értékbecslő szakértő ezuton is felemelem szavamat a szakmaiság ilyen arculcsapása miatt, amelyet szakértőtársunk tett, ha az adatok helyesek . Amennyiben érdeklődésre tartanak számot a fentiekben leirtakkal összefüggésben kérem hivjanak fel.

Baráti segítséggel:
G úr
Székesfehérvár

Páty nem eladó! - és Fehérvár sem!

2010-04-02T12:10:00.000+02:00

Sajnos még mindig nem sikerült elég nagy zajt csapnunk az ügyben, a nagyobb újságok nem is hajlandóak a témához nyúlni (vajon miért?), a Fejér Megyei Hírlap pedig egy cikket volt hajlandó közölni, ami viszont olyan egyoldalú mint a moebius szalag! A legjobb médiás jelentéseket eddig az internetes híroldal, az index hozta nyilvánosságra, a linkek a bejegyzés végén.

Ha nem tudnád miről van szó, a pátyi fejlesztéssel kapcsolatban az előző blogbejegyzésem itt olvashatod. És a bejegyzés alján lévő linkeket követve bővebben is olvashatsz a témáról.

A köztársasági elnökhöz intézett emailre a következő - eléggé lehangoló - válasz jött, de legalább vették a fáradtságot és válaszoltak, még ha nem is képesek bármit is tenni az ügy érdekében:

Tisztelt Asszonyom!

Sólyom László köztársasági elnök úrhoz intézett levelére válaszolva a következőkről tájékoztathatom:

A köztársasági elnök feladat- és hatáskörét az Alkotmány 30/A. §-a és további törvények szabályozzák. Az Elnök Úrnak – segítő szándéka ellenére – sem az Alkotmány, sem a törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy a levelében hivatkozott Moto Gp pálya kialakításának ügyében bármilyen konkrét intézkedést tegyen, vagy kezdeményezzen.

Mindazonáltal reméljük, hogy a hatáskörrel rendelkező szervek mihamarabb megnyugtató módon rendezik az ügyet.

Kérem tájékoztatásom megértő tudomásul vételét.

Üdvözlettel:

Kumin Ferenc
főosztályvezető

Hogy kik ezek a hatáskörrel rendelkező szervek, akik megnyugtató módon tudnák rendezni az ügyet, arra már sajnos nem terjedt ki a főosztályvezető úr tájékoztatása/hatásköre/jószándéka.

Ja, és hogy hogy jön ide Fehérvár? Hát úgy, hogy a Gruppo Milton nevű befektető cég, akik Pátyon szeretnének golfpályát, hatalmas lakóparkot és - hogy a helyiek elnézzék a fejlesztést - utat építeni, jelzálogszerződés keretében fehérvári ingatlant ajánlanak a pátyi önkormányzatnak. Ez az ingatlan lenne a garancia arra, hogy mindenképpen megépül a pátyi kerülőút, hogy a golfváros ne Pátyot terhelje. A dolog legnagyobb bibije az, hogy a fehérvári ingatlant a "hivatalos becsüs" jóval túlértékelte, és amit fejlesztésre alkalmas területként kínálnak, az egy szennyvíztisztítóval, autópályával, vasúttal, kerékpárúttal megspékelt lápos terület, amin még egy ökológiai folyosó is átvezet. A helybéliek "Alsóvárosi rétek"-nek nevezik ezt a területet, amiből ha elvesszük a fent említett meglévő fejlesztések védősávjait, akkor gyakorlatilag majdnem semmivel egyenlő a terület ami marad fejlesztésre, tehát az egész töredékét éri csak annak, ami a "hivatalos felmérésben" szerepel. Egy biztos, Páty nem sok méternyi utat építhetne ennek az árából, amit fejleszteni csak úgy lehetne, ha itt is törvénytelen megállapodások tömegét kezdenék el aláírni. Amiből pedig a fehérváriak éppúgy nem kérnek, mint a pátyiak!

Mellesleg még megjegyezném, hogy a zöld ombudsman hivatalosan törvénytelennek nyilvánította a pátyi megegyezés tervezetét, amit Páty polgármestere egy az egyben elvetett és helyette a túlméretezett értékbecslésbe kapaszkodik. (Vajon miért?)

És hogy én miért írok róla? Bárki is vagy, aki ezeket a sorokat olvasod, ha van saját blogod, ismeretséged a médiánál, esetleg más civil szervezeteket tudnál bevonni az ügybe, nagyon megköszönnénk a segítségedet! Az már nyilvánvaló, hogy sem a jelenlegi kormány, sem a köztársasági elnök nem akarja meghallani Páty segélykiáltását. Ne hagyjuk egyedül a pátyi lakosságot, segítsünk felerősíteni a hangjukat, mert ezek a törvénytelenségek bármikor megtörténhetnek a saját városunkban is!

További anyagok:

"Állítólag kaptunk valami petíciót"-az Index videoriportja

Fejér Megyei Hírlap cikke

Az ombudsman állásfoglalása a “golf” beruházással kapcsolatban

A jelzálogba felajánlott ingatlan

És elrettentésként a sávolyi Balatonring története, ahogy a HVG tudósította

"Legyen béke, szabadság és egyetértés"

2010-03-13T15:09:00.000+01:00

Mit kíván a magyar nemzet (1848)

Március 15.-e közeledtével sokféle gondolatok kerengenek fejemben magyarságról, hazáról, hazaszeretetről, hazafiasságról. Mit is jelent magyarnak lenni?

Azért vagyok magyar, mert Magyarországon születtem? Ebbe az országhatárok mely variációja tartozik bele? És az itt letelepedett rácok, szerbek, horvátok és a többi népek gyermekei? És akik mondjuk Kanadában születtek magyar szülők gyermekeként? Ők magyarok? Akkor is, ha esetleg nem beszélnek magyarul? Vagy attól magyar valaki mert annak vallja magát? És ez kizárólagos, vagy mondhatja valaki magát magyarnak és például románnak is?

Nemhogy nehéz igazán megfogalmazni vagy definiálni, mit jelent a magyarság, de még azzal is bajban vagyok, hogy mit jelent nekem személy szerint a magyarság.

Ha elkezdem a közhelyeket sorolni (mákos guba, Budapest, gémeskút, puli kutya stb), akkor olyan banálissá válik az egész mint az a nemrégiben sokat leadott sör reklám. (Aki látta, biztos tudja melyikre gondolok!)

Vagy a nyelvünk és a kultúránk adják a dolog kulcsát? Lehet benne valami, főleg, ha például belegondolok, hogy míg a világszerte elismert Shakespeare gondolkodásra késztet és nagyon jól mulattat, igazán bőgni csak József Attilát olvasva tudok! A nyelvünk, melyre éppen a gazdagsága miatt vagyunk oly büszkék, útmutatóként kellene, hogy szolgáljon. Alapvető szókincsünkben vannak szavak, melyeket már a honfoglaláskor is használtak, de kétlem, hogy ezek adnák a gazdagságot. Az évek során átvett számtalan jövevényszó és nyelvi szerkezetek alakították nyelvünket azzá, ami. Ha anno lettek volna nyelvészek, és lett volna hatalmuk a magyar nyelv használata felett, akkor ma, 2010-ben a "Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk." sor teljesen mindennapi hangzással bírna. És a legtöbb mindennapi tárgyunknak és cselekvésünknek nem lenne neve. Amiatt nem panaszkodik már a nyelvész, ha a "telefon" szót használjuk, de az még valószínűleg vita tárgya, hogy "nyomtatunk" vagy "printelünk". Hogy a fájlokról meg a szkennerekről ne is beszéljek! (No meg arról sem, hogy az én kis irományaimban mennyi hibát fedeznének fel!) Azt, hogy a közelmúltban hirtelen beáramlott nyugati gazdaság és annak magyartalanul fordított szövegeinek tömege pontosan milyen hatást gyakorolnak nyelvünkre, azt egyenlőre csak találgatni lehet. De megállítani biztosan nem.

Van egy olyan érzésem, hogy a magyarság kérdését is valahogy így kellene kezelnünk. A minap olvastam egy cikket, miszerint a bevándorló külföldiek az egyetlen oka annak, hogy Magyarország népessége nem esett még 10 millió alá. Ha sorainkból elkezdjük elutasítani az embereket mindenféle előítéletek és megkülönböztetési kritériumok alapján, akkor a végén jó, ha marad egy maréknyi "igaz magyar". Ez a gárdás megközelítés, ami csak mások elidegenítésére és nemzetünk elkülönítésére alkalmas. Ha azonban a dolog másik végét fognánk meg, és azt mondanánk, hogy akiben csak egy kicsi magyar is van, az már magyarnak számít - persze emellett lehet hogy még sok minden másnak is - akkor nemcsak számban, de értékeinkben is gyarapodhatnánk. A külső ráhatásokat vagy felfogjuk elnyomók erőként, amik ellen harcolni kell, hogy megtartsuk "tisztaságunkat" - ismerős az ideológia? - vagy "szép magyar szóval" élve asszimilálhatjuk őket, miközben lefordítjuk őket saját életünkre, stílusunkra, nyelvezetünkbe, mindennapjainkba. Amit - megint egy szép magyar szó - integrálunk, az már nem fenyegetés, sőt előnyt és töbletet is jelenthet; ugyanakkor az, ami ellen harcolunk, annak éppen a küzdelmünkkel adjuk meg az esélyt a győzelemre.

Amit a saját nyakatekert fogalmazásommal próbálok mondani, az az, hogy ne valami ellen küzdjünk, hanem valami más érdekében. Ne az elnyomót próbáljuk legyengíteni, hanem az elnyomottat megerősíteni. Ne arra koncentráljunk, hogy kiket gyűlölünk, hanem arra, hogy kiket szeretünk. Ne azon siránkozzunk, hogy mi a rossz, hanem azt dícsérjük ami jó és azt próbáljuk erősíteni, ami szerintünk hasznos kezdeményezés.

Itt a Kárpát medencében mi már annyit keveredtünk-kavarodtunk, nincs is értelme megpróbálni kibogozni a dolgokat. Vannak itt sokféle népek a magyaron kívül: osztrákok, szlovákok, szerbek, németek, románok, szlovének, romák, zsidók, arabok, a lista hosszú. Ők ilyenek, de itt vannak, a földnek ezen sarkában, vérükben esetleg elkeveredett itt-ott egy kis magyar gén is, szavaik közt magyar szavak, velünk egy levegőt szívnak. Ha Tony Curtist vagy Gene Simmonst végülis lehet magyarnak tekinteni, akkor miért lenne ez másként az ittlakókkal? Ha legközelebb találkoznánk valakivel, akit itt eddig más nemzetiségűként tartottunk számon, akkor ha hangosan nem is, de magunkban nyugodtan mormoljuk el:

Te is magyar vagy, csak legfeljebb még nem tudsz róla!

Számomra ez a "Nagy Magyarország" szellemisége. Ez a csendes forradalom, (mint például amikor elsőként átengedtük nyugatra a kelet németeket) és ettől lehetne ez a nép igazán nagy. Idealista vagyok és a fellegekben élek? Aha!!! Bármikor! Boldogan!

Mindenkinek nagyon szép március 15.-ét kívánok!

Páty nem eladó! - Tégy valamit Magyarországért március 15. alkalmából!

2010-03-11T09:36:00.000+01:00

Pátyon élő nagyon kedves barátaim kérését tolmácsolom, amikor megkérem minden olvasómat - akár rendszeres, akár csak erre tévedő guglizó :) - hogy az alábbi levelet a saját nevével kitöltve küldje el Köztársasági Elnökünknek a következő weblap segítségével: http://www.keh.hu/ugyfelkapu.php

(Igen, mielőtt rákérdeznétek, én már elküldtem, a saját nevemmel és email címemmel!)

Tisztelt Sólyom László Köztársasági Elnök Úr!

Alulírott XZ, Magyarország állampolgára, arra kérem Önt, mint a Magyar Köztársaság elnökét, hogy lépjen fel a sávolyi MOTO GP pálya állami támogatása és jogsértő hitelkonstrukciója ügyében.

Az Alkotmány 29. szakasza szerint Magyarország államfője "*őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.*" A kormány felügyelete alá tartozó Magyar Fejlesztési Bank a hírek szerint napokon vagy akár órákon belül aláírhatja a sávolyi MOTO GP pálya több mint 15 milliárd forintos óriáshitel-szerződését, mely többek közt a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériumának szakértői szerint hazai és Európai Uniós jogszabályokba is ütközik. Tekintettel arra, hogy a nemrég nyilvánosságra került pénzügyminisztériumi szakvélemény jogsértőnek minősítette a hitel- és az állami támogatás konstrukcióját, valamint tekintettel arra, hogy még a beruházó által fizetett, és a nemrég szintén nyilvánosságra került hatástanulmányból is egyértelmű, a beruházásban való állami szerepvállalás minimum kockázatos és kérdéses, jelenleg *egyáltalán nem látható, milyen szempontok alapján döntött a kormány a beruházás támogatásáról.*

Arra kérem Önt, hogy tekintélyével és az Alkotmányban írt jogkörénél fogva bírja önmérsékletre a kormányt a sávolyi MotoGP pálya állami finanszírozásának ügyében. Mint a Magyar Köztársaság állampolgára kérem Öntől, a Köztársaság Elnökétől, ne engedje, hogy a választások előtt néhány héttel a kormány visszavonhatatlan döntést hozzon az ügyben, mely nem csak ránk, hanem a jövendő generációkra is kihatással lesz. Kérem, érje el, hogy ebben ez ügyben addig halasszák a döntést, amíg Magyarországnak új kormánya lesz, és az üggyel kapcsolatban az EU illetékesei ki tudják fejteni álláspontjukat.

Szeretném felhívni figyelmét arra, hogy az óriás-beruházást a kiemelten védett Kis-Balatoni régióba tervezték, és mindeddig értékelhető környezetvédelmi hatástanulmányt nem hozott nyilvánosságra az a befektetői kör, melynek hasonlóan kétes pátyi beruházása a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa, Fülöp Sándor szerint is számos szempontból aggályos és jogszabálysértő.

Budapest, 2010. március 10.

Tisztelettel

XY

Adakozni a semmiből is lehet - 1. rész

2010-02-07T14:31:00.000+01:00

Valahányszor bátorkodok előhozakodni a jótékonyság témájával, szinte azonnal védekezőállást vesznek fel beszélgető partnereim.

Van nekem elég bajom, nem törődhetek más dolgaival is!
Ha az állam tisztességesen végezné a dolgát, akkor nem lenne szükség adományokra!

De talán a leggyakrabban hallott kifogás:

Nincs nekem annyi pénzem, hogy még jótékonykodjak is!

Amíg vannak nálunk kevésbé szerencsésebbek és amíg az állam "nem végzi tökéletesen a dolgát", addig lesz helye a segítségnyújtásnak. Ami pedig az anyagi kifogásokat illeti, azok egyszerűen félreinformáltak. Nem csak pénzzel lehet segíteni másokon és ez a szervezetek szintjén is így működik. Sorra vettem, hogy hogyan is lehet segíteni kedvenc ügyeinket.

Személyi jövedelemadó 1%-a és a még 1%-a (1+1%)

Véget ért egy újabb év és sokunknak személyi jövedelemadó bevallást kell készítenünk (vagy készíttetnünk), melynek leadási határideje egyéni vállalkozóknak február 25., önadózóknak május 20. Sokan hallottak már az 1%-os adakozási lehetőségről és mégis az embereknek csak kb. 40%-a él vele. Talán mert nincsenek tisztában a gyakorlattal, vagy mert úgy hiszik, hogy a saját pénzükből kerül ki az adomány. Ez egyszerűen nem igaz! Semmilyen hatással nincs az adomány az általunk kézhezkapott pénzekhez! Gyakorlatilag a befizetett adónk 1%-ról nyilatkozunk, hogy az pontosan mire legyen elköltve. Az adminisztrációja pedig nagyon egyszerű, a legtöbb intézmény honlapjáról letölthető a nyomtatvány, amit csak alá kell írni és átadni a könyvelőnek a többi anyagunkkal együtt. Ezt az 1%-ot bármely Magyarországon regisztrált közhasznú szervezetnek fel lehet ajánlani.

Ezek listájához két kereső: http://www.nonprofit.hu/szerv/keresesadv.html
és http://www.birosag.hu/engine.aspx?page=tarsszervsearch

A 2009 évre megjelölhető civil szervezetek teljes listája letölthető az APEH honlapjáról itt.

Mindenképpen érdemes megnézni, hogy a szervezet biztosan gyűjti az 1%-ot, és hogy a szervezet még mindig működik.

És ha ez nem lenne elég, van még egy 1%-os lehetőség. Ezt a második 1%-ot szintén a befizetett adónkból ajánlhatjuk fel de csak egyházak illetve idén két kiemelten közhasznú program - a Nemzeti Tehetség Program és a Parlagfű Mentesítés Program - javára. Bár a rendszer az egyházakat próbálja segíteni, nem vallásosaknak is van még két lehetőség felajánlásra.

Az egyházak listája szintén megtalálható az APEH honlapján itt.

Az 1% értéke 100Ft felett kell, hogy legyen, a felajánlást nem lehet felosztani több szervezet között és a kétszer 1%-ra két különböző szervezetet kell megjelölni.

Önkéntes munka, szaktudás felajánlása

A legtöbb karitatív szervezetnek nem csak pénzbeli adományokra van szüksége, de elkél másfajta segítség is. Ha nem vagy biztos benne, hogy mire lenne szükségük, egyszerűen hívd fel őket és kérdezz rá! Említsd meg, ha egy adott területen tudnák hasznodat venni. Pl láttad a weblapot és segíteni tudnál a fejlesztésében. Vagy nyelveket tudsz, így fordításért hozzád is fordulhatnának. Képzett villanyszerelő vagy és ezen a téren tudnál segíteni szombatokon. Jók az összeköttetéseid, sok embert ismersz és népszerűsíthetnéd a szervezetet. A lehetőségek sora szinte végtelen.

Tárgybeli adományok

A tárgybeli adományokról is maga a szervezet tud felvilágosítást adni. Hontalanokat segítő szervezetek mindig örülnek télen a takaróknak, cipőknek, meleg ruháknak. Ezeknek a gyűjtőkonténereit a legtöbb szupermarket parkolójában is megtalálod. Ami Neked már kifakult, kibolyhosodott vagy egyszerűen csak divatjamúlt, az még nagyon jól jöhet egy rászorulónak. Hacsak nem akarsz napokat tölteni a bolhapiacon, ezekből már úgysem csinálnál pénzt. (Persze ne felejtsd, az adományozás nem lomtalanítás! Ami szó szerint csak a kukába jó, azt nem szép dolog továbbadni!)

Népszerűsítés

Tedd fel kedvenc jótékonysági szervezeted linkjét blogodra, honlapodra, terjeszd barátok, ismerősök körében! Nem kell, hogy feltétlen "térítés" stílusa legyen az egésznek. Az is elég például, ha elmesélsz egy érdekes vagy humoros történetet, ami veled esett meg, amikor éppen a szervezetnek segédkeztél. Az 1%-os adó idején küldhetsz emailt, amiben a szervezetet ajánlod azoknak, akik még nem választottak. Könnyítsd meg a dolgukat, mellékeld a nyomtatványt! (A legtöbb ember lustaságból nem adakozik, így viszont tálcán kínálod nekik a lehetőséget!)

Kinek segítsünk?

A legnehezebb dolog talán eldönteni, hogy kinek is ajánljuk fel adományainkat. A jótékonysági szervezetek listája folyamatosan növekszik, és mindegyikük jó ügyet próbál szolgálni.

Az angoloknak van egy jó mondásuk: "Charity begins at home", melynek szó szerinti fordítása: "A jótékonyság otthon kezdődik". De van egy kis "A saját házad táján söpörj!" lecsengése is a kifejezésnek. Vagyis ha a világ dolgait rendbe akarjuk szedni, akkor a saját portánkon kell kezdenünk!

Adni úgy van értrelme, ha az adományunknak - bármely csekély legyen is - van súlya, képes javítani a szervezet helyzetén. Míg például magam is hirdetem a Greenpeace és a WWF igéjét, az az érzésem, hogy az én kis 1%-om valószínűleg elveszne egy ilyen nagy szervezetben. Persze lehet az ilyen nemzetközi jótékonyságokat is segíteni, de a fent említett módszerek talán nem a legjobbak, hacsak nem hatalmas adományról van szó. Az adakozásról szóló következő bejegyzésemben kitérek majd arra is, hogy hogyan lehet a világszervezeteket is támogatni, még akkor is, ha pénzszűkében vagy.

Tehát leszűkítetted a kört a helybéli kisebb karitatív szervezetekre, de még így is van jónéhány, ahonnan választani tudsz. Ilyenkor végiggondolhatod, hogy melyik áll legközelebb a személyes érdeklődési körödhöz. A fenti keresőket használva, könnyen megtalálhatod a tökéletes ügyet, ahol minden forint, minden apró adomány értéket jelent!

Ha még mindig nem tudsz dönteni, a következő kérdések segíthetnek. Bánt a szegények helyzete? Esetleg saját bőrödön is megtapasztaltad milyen az, amikor a család nem tud eleget költeni a gyerek tanulmányaira? Talán szereted a történelmet és rettenetesen bosszant Magyarország műemlékeinek helyzete? Vagy szereted az állatokat és azt akarod, hogy a kóbor állatoknak is legyen lehetősége szerető gazdit találni? Lelkes szurkolója vagy egy helybéli sportklubnak, akik számítanak a segítségedre? Van valaki a családodban, szűk baráti körödben, aki állandó orvosi ellátásra szorul? Az őket segítő intézmény elfogad 1%-ot vagy adományokat?

Mivel én Fehérváron írom a blogomat, így az itteni szervezetek közül tudok felhozni példákat a legkedvesebb jótékonysági szervezeteimre (kattints a névre és bővebb infot találsz a szervezetek honlapján).

Szegényeket Támogató Alapítvány (SZETA)
Vigyázó Kéz Gyermekvédelmi Egyesület
Teleki Természetismereti és Turisztikai Egyesület
Bory-vár Alapítvány
Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány (ASKA)
Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület Fejér Megyei Szervezete (HEROSZ)

Ne felejtsd, ha csak találomra jelölsz be egy szervezetet az adóbevallásodon, még az is jobb, mint ha üresen hagyod ezt a részt! Legalább az adódnak erről a részéről tudod, hogy biztosan jó helyre megy!

Környezetbarát és vega öblítő

2010-01-28T11:20:00.000+01:00

A minap egy (szokás szerint eléggé erőltetett) öblítő hirdetés juttatta eszembe, hogy még mindig nem írtam le az egyik legjobb újításomat tavalyról.

Én is mindig használtam öblítőt mosáskor, de vegetáriánus lévén mindig nagyon zavart annak a tudata, hogy a legtöbb kommersz öblítő faggyút tartalmaz. Ráadásul ez némely esetekben nem is derül ki a cimkéről, mivel a rendelkezések itt még az élelmiszereknél is lazábbak. A többi kémiai adalékanyagról nem is beszélve!

Tulajdonképpen az öblítő nem feltétlenül létfontosságú, tehát felmerül a kérdés, miért is használunk mosáskor öblítőt?

1.Hogy puhák legyenek a megszáradt ruhák
2.Hogy a műszálas anyagok ne töltődjenek fel statikus elektromossággal
3.Hogy jó illata legyen a frissen mosott holmiknak

Egy kis netes keresgélés és kísérletezgetés eredményeképpen jött létre az alábbi öblítő recept, mely egyrészt annyira egyszerű, hogy nem tudom saját találmányomnak kikiáltani, másrészt pedig nekem eddig nagyon bevált!

Hozzávalók:

300g szódabikarbóna
kb 1,5l 20%-os ecet
csapvíz
levendula olaj

egy tiszta vödör a keveréshez (nagy, mert először habzani fog!)

fakanál a keveréshez
tölcsér
egy tisztára mosott nagyméretű öblítős vagy más flakon

Elkészítés:

Legjobb, ha az egészet a kádban csinálod, nehogy valamit kiönts. Tedd a szódabikarbónát a vödörbe és adj hozzá egy bögre vizet. Utána öntsd bele az ecetet és hagyd, hogy habozzon. Ha már alábbhagyott, akkor adj hozzá 6 bögre vizet, 15 csepp levendula olajat és keverd meg. Ha már egyáltalán nem habzik (hagyj neki legalább kb. fél órát) akkor töltsd bele a tölcsér segítségével a műanyag flakonba. Mosáskor a mosógép adagolóját maximumig szoktam tölteni vele.

Tavaly nyár óta ezt használom és nagyon meg vagyok elégedve vele! A ruháknak egyáltalán nincs ecetszaguk! Egyszerűen csak a tisztaságot érzem rajtuk, ami nekem maga a tökély! Sőt az az igazság, hogy én még a levendulát sem érzem rajtuk annyira, ezért aki kedveli az illatot, az nyugodtan tehet bele többet is. Lehet más illó olajat is használni, de a levendula azért van előnyben részesítve, mert a molyok nagyon utálják!

Egyáltalán nincs elektrosztatikus feltöltődés sem (nem "csattognak" a ruhák és nem áll égnek a hajunk még ebben a fűtéses időszakban sem!), de ehhez lehet, hogy az is hozzájárul, hogy az egyik kedves barátnőmtől kapott "ökomagot" is használom minden mosásnál.

A szakirodalom szerint a statikus elektromosság ellen az is használ, ha egy összegyűrt alufólia labdát rakunk a ruhák mellé mosáskor. Ezt kétszer kipróbáltam, de amikor szétesett mosás közben, akkor többet nem mertem ilyet használni, nehogy kárt tegyen a gépemben.

Az ecetnek van még egy fantasztikus előnye, minden öblítéskor a mosógépet is karban tartja, mert nem engedi a vízkő lerakódását, tehát egyáltalán nincs szükség külön géptisztító mosásra.

Reklám képek: vintageadbrowser.com

Blogolásról, boldogságról csigatempóban

2010-01-24T14:27:00.000+01:00

Soha nem voltam gyors vagy versengő típus. Amibe belekezdek azt általában legjobb tudásom szerint be is fejezem, de nem tudok sietni. Amint fel kell gyorsítanom, azonnal hibákat követek el. Legyen az bármilyen tevékenység - fordítás, főzés, a nappali kifestése vagy éppenséggel újabb blog bejegyzés megírása - csak a saját tempómban tudom tisztességesen megcsinálni. Talán főként emiatt ragadott meg annyira a Lassú Mozgalom (Slow Movement) ötlete és eszmei mondanivalója.

Akik esetleg nem ismernék még, azoknak röviden leírom az egyáltalán nem újkeletű mozgalom történetét. Mindenki tudja, hogy az olaszok életében mennyire fontos szerepet tölt be a főzés és az étkezés. Amikor Rómában 1986-ban egy újabb McDonalds étterem készült megnyitni kapuit, egy kis csoport tiltakozást kezdett nemcsak az új étterem, de annak “gyors étkezéshez”(fast food) kapcsolódó teljes filozófiája ellen is. Így jött létre a Lassú Étel (Slow Food) civil szerveződés, melynek célja a helybéli és hagyományos módon elkészített ételek támogatása volt. A mozgalom népszerűségét követve születtek meg hasonló módon a Lassú Városok (Slow Cities vagy Cittáslow), a Lassú Olvasás (Slow Books), a Lassú Utazás (Slow Travel) vagy az általam már régen belinkelt Lassú Biciklizés (Slow Bicycle) mozgalmak is, hogy csak egy néhányat említsek.

Messze nem konzervativizmusról, esetleg „Pató Pál”-féle lustaságról és halasztgatásról van itt szó. A mozgalom célja nagyon is valós értékek megőrzése, melyeket mindig veszélyeztetett az esztelen pénzhajhászat filozófiája. Többször bebizonyosodott már, hogy a minőség és a mennyiség örökös fordított arányban vannak egymással. Nem lehet az egyiket úgy növelni, hogy az ne menjen a másik rovására. Ez így van a gazdaságban, az életben, de még a blogolásban is.

Na nem mintha illúzióim lennének az írásaim irodalmi minőségét tekintve. De egy dolgot mindig szem előtt próbáltam és próbálok tartani: soha nem írok csak azért, mert már régen írtam, mert kevesebben találtak meg a héten a gugli keresőjét használva (ahol mint tudjuk a „pagerank” az úr!) vagy csak egyszerűen azért, hogy hallassam a hangomat. Úgy tekintek erre a blogra, mint afféle amatőr újságcikkek sorozatára, ahol csak akkor kerül fel egy újabb bejegyzés, amikor tényleg úgy érzem, hogy tudok valamit adni az olvasóimnak. Persze Twitternek és a hozzá hasonló helyeknek is megvan a szerepük a világunkban, de nekem fájna, ha üzeneteim 1-2 órás szavatossági idővel rendelkeznének csak. Arra pedig nem szívesen pazarolnék internetes helyeket, energiákat és emberi időt, hogy a mindennapi banális cselekvéseimről fecsegjek.

Kicsit utánanéztem és kiderült, hogy a világon szép számmal akadnak, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak. A Lassú Blogolás (Slow Blogging) egyik lelkes és valószínűleg legismertebb híve például a kanadai Todd Sieling, aki még kiáltványt is írt a Lassú Blogolás alapelveiről (Slow Blogging Manifesto). Ennek lényege, hogy a bejegyzés kész, amikor kész, csak akkor teszed fel az internetre, ha meg vagy elégedve vele, és csak akkor írsz, amikor van mondanivalód, nem pedig amikor a népszerűséged fenntartása megkívánná.

Aki magáévá teszi a Lassú Mozgalom filozófiáját, annak csodálatos élményben lehet része. A mozgalom üzenete pofonegyszerű. Szépen a saját tempónkban haladjunk életünk útján, közben élvezzük az utazást, gyönyörködjünk a tájban, ne égessük ki a motorunkat és főleg ne stresszeljünk azon, hogy ki ér elsőnek célba! Hogy ezt hogyan lehet lefordítani az élet minden területére, erről szólnak a mozgalom különböző változatai, melyeknek részleteit könnyen megismerheted a linkek segítségével. (A fenti linkek mind angol nyelvűek, de a bejegyzés alján található lista magyar nyelven megjelent anyagok gyűjteménye.)

Hasonló szellemben blogoló társaimnak pedig csak annyit mondok: ha termékeny író vagy és gyakran osztod meg gondolataidat, akkor szerencsésnek tekintheted magad. De ne érezz lelkiismeret furdalást, akkor sem, ha ritkábban ragadsz billentyűzetet vagy már régen írtál! Amint van mondanivalód, azt újra megoszthatod! Jobb egy maréknyi lelkes olvasó, mint több ezer felszínes érdeklődő!

További komótos elmélkedésekhez összeszedtem még néhány érdekes magyar nyelvű linket a Lassú Mozgalom témájában (melyeket kicsit lassabban is lehet olvasni, hátha így jobban leülepszik bennünk a mondanivalójuk!).

http://www.fn.hu/hetilap/tarsadalom_trend/20090511/lassitosav/?action=nyomtat

http://epiteszforum.hu/node/11192

http://702.klog.hu/thought/1491/lassu-varosok/

http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2009&honap=6&cikk=10626

Betartható fogadalmak

2010-01-08T17:45:00.001+01:00

Már több, mint egy hete 2010 van. Tart még az újévi fogadalmad, vagy már megszegted? Vagy nem is szoktál fogadalmat tenni, mert tudod jól, hogy úgyis megszeged?

Felejtsd el a szokásos fogadalmakat, és engedd szabadjára a fantáziádat! Mi az, ami tényleg boldogabbá tenné az életedet és a környezetedet? Még nincs túl késő, hogy egy új fogadalmat tegyél, ezúttal olyat, amit be is tudsz tartani! Kedvcsinálónak néhány ötlet:

Megismerem közelebbről a helybeli piacokat
Idén nem szállok repülőre
Választok egy kedvenc jótékonysági szervezetet és utánanézek, hogy hogyan tudnám segítem őket
Minden héten legalább egyszer hús nélküli napot tartok
Ültetek egy fát a kertembe
Használom a biciklimet
Elolvasom azokat a regényeket, amiket mindig akartam, de soha nem jutott időm rá
Odafigyelek, amikor a gyerekeim beszélni akarnak velem
Megnézem a lakóhelyem turista látványosságait
Örökbefogadok egy állatot a menhelyről és gyöngyéletet adok neki
Békét kötök egy régi haragosommal

És hogy én mit fogadtam meg 2010-re? Két fogadalmam is van, az első, hogy sokkal rendezettebbé teszem a környezetemet és a dolgaimat (ezalatt értem például a szekrényeket, ahova állandóan csak bezsúfoljuk a "cuccokat"). A második egy régi személyes vágyam, idén legalább alapfokon szeretnék megtanulni olaszul!

Boldog Karácsonyt!

2009-12-25T09:04:00.000+01:00

Minden olvasómnak Békés, Boldog és Szeretettel teljes Karácsonyt Kívánok!

csocsodalom

Hungarocell hell

2009-12-12T09:30:00.000+01:00

A hungarocell is az egyik utált dolgaim közé tartozik. És ilyenkor decemberben valahogy még több zúdul ránk különböző csomagolások formájában. Szerencsére van néhány hely, ahol újra lehet hasznosítani a háztartásban. Ezekből írtam össze egy néhányat.

Szigetelés

A lakótelepi házakat manapság hungarocell lapokkal szigetelik utólagosan, mert nagyon jól megtartják a meleget. A lakóházak szigetelését bízzuk szakemberre, de a kerti szerszámos, a kutyaház vagy az üvegház jól szigetelhető maradék hungarocell lapokkal.

Virágcserépbe kavics helyett

A virágcserepek aljába általában kavicsot vagy törött cserepeket kell rakni, hogy jó legyen a vízáteresztés. Nagyméretű cserepeknél a kavics hatalmas súlytöbbletet jelenthet, ezért jó ötlet törött hungarocell darabokat használni helyette. A darabok közt ugyanúgy lecsuroghat a víz, de a cserepet sokkal könnyebb elmozdítani a helyéről.

Csomagolás

A puffasztott kukorica snack kinézetű hungarocell kukacokat csomagoláshoz használják a nagy cégek. Ezeket miért ne lehetne törékeny tárgyak csomagolásához újra felhasználni például postázáskor?

Kutyának matrac

Ugyanezek a hungarocell kukacok felhasználhatók habszivacs helyett. Ha kutyának vagy macskának fekvőhelyet készítesz ezt használhatod a vászonzacskóba tölteléknek.

Szárazvirág alapjául

A drága oasis szivacs helyett a száraz virágokat hungarocell darabkába is lehet szurkálni.

Hobbi segédeszköz

Barkácsoláskor, kézműves dolgok készítésekor számtalan módon felhasználható. Mindent, ami például hurkapálcára van rögzítve, bele lehet szúrni egy nagyobb darab hungarocellbe, amíg megszárad a ragasztó, festék, decoupage stb. A hungarocell tálcákba lehet tenni gyöngyfűzéskor gyöngyöket, vagy bármilyen más apró dolgokat.

Cserép palántáknak

A kávét egyes automaták hungarocell csészében adják. Ezekben apró palántákat lehet nevelni, csak egy lyuk kell az aljukba.

Süteményes tálca

A paprikás piknik vagy leveszöldség csomagok például sokszor hungarocell tálcán vásárolhatók. Ezeket mindig elmosom és karácsonykor vagy más ünnepekkor ezeken szoktam házi süteményt adni. Csak egy szalvéta kell alá és fólia a tetejére. És nem kell emlékezni, hogy visszaadják, mint a tányérokat. (Megjegyzem: olyan tálcát ne használj, amiben nyers húst vettél, a fertőzés veszélye miatt!)

Egyéb ötlet? Írd be a megjegyzésbe!

Minden lyukban legyen dugó, ez a végső cél!

2009-11-14T21:07:00.004+01:00

... énekelte valamikor a Macska duett. A szüretnek vége, kezdődik hamarosan a december, ami nálunk legalábbis vendégeket jelent, vidámságot, evést-ivást. Ki törődik a dugókkal?

Bevallom, nem sokat gondolkodtam eddig azon, hogy mivel is legyen lezárva a boros üveg, míg elő nem vesszük és ki nem ürítjük a tartalmát az utolsó cseppig! Mivel nem vagyok borszakértő, azt hittem, hogy csak az igazi sznobok ragaszkodnak a parafa dugós üvegekhez.
Ma már legtöbben ismerjük a műanyagból készült dugókat, amik nagyon hasonlítanak a parafához, és ezenkívül a csavaros fémkupakkal ellátott csomagolást is. A pezsgőkhöz pedig alternatívaként a fehér, kissé áttetsző műanyag dugó terjedt el leginkább.
Műanyag flakonban nem nagyon szoktam bort venni, és mivel a borosüveget ha nem is visszaváltható, akkor is szelektíven gyűjtöm, ezért eddig elnéztem magamnak a műanyag dugók "bűnét". A napokban azonban rátaláltam a WWF honlapján egy írásra, melyben a parafa használatát szorgalmazzák.
Kiderült, hogy a parafa dugók (és egyéb parafa termékek, pl. poháralátét, burkolólapok stb.) előállításához nem kell a fákat kivágni. A legnagyobb parafa farmok a mediterrán térségben találhatóak, többek közt Portugáliában is, ahol képzett szakemberek vágják le a fa kérgét úgy, hogy az újra növessze a parafát kb. 10 éven belül. Ez a legrégebbi fenntartható módszereink egyike, már az ókori görögök is alkalmazták. Maga a fa így megérhet akár 250 évet is, de félő, hogy az alternatív megoldások terjedése kiszorítja a parafát a piacról. Ez többek közt azt is eredményezheti, hogy a parafa erdőket lassan felszámolják, aminek súlyos következményei lehetnek. Az erdők kiirtása veszélyeztetné azok gazdag állatvilágát, tovább csökkentené a mediterrán térség biodiverzitását és elősegítené a térség elsivatagosodását.
Azok a bortermelők, akik csatlakoztak a WWF kezdeményezéséhez és kizárólag fenntartható termesztésből származó parafát használnak, feltüntetik a bor cimkéjén az FSC (Forest Stewardship Council) logóját. Én ilyet ugyan még nem láttam, persze az az igazság, hogy eddig nem is kerestem.
A dolgot megnehezíti, hogy legtöbbször a dugót nem is látni, a plusz műanyag csomagolás alatt. Ekkor legfeljebb annyit tudunk tenni, hogy ha műanyag dugót találunk, akkor legközelebb más pince borát vesszük, abban a reményben, hogy ezúttal szerencsésebbek leszünk.
És mielőtt elfelejteném, még egy pozitívum a parafával kapcsolatban. Mivel teljesen természetes anyag, csak a komposztba kell dobni, ahol az szépen lassan magától lebomlik. Ha fel akarod gyorsítani ezt a folyamatot, akkor tördeld szét és úgy tedd bele.
Végül a WWF videója, ami bár angolul van, de szerintem (nyelvtudás nélkülieknek is) nagyon érdekes.

Kellett nekem kinyitni a számat!

2009-10-25T20:02:00.000+01:00

Nemrég Tudatos Blogosok címmel írtam Zsannamanna blogjáról, amiben sorra vette a Tudatos Vásárló Tízparancsolatát. Persze egyből át is dobta a kérdést hozzám, hogy nekem mik a válaszaim, mennyire vagyok tudatos vásárló!

Akkor nézzük sorra a pontokat.

Írd össze, mire van szükséged!

Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárló központok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.

Reklámokra soha nem figyelek, mert úgysem a termékekről szólnak, vagy a legfontosabb dolgokat elhallgatják. Ha egyszer átlátsz a reklámok hazugságain, szétrombolod a trükkjeik keltette illúziókat, akkor egy életre immunis maradsz.
Otthon folyamatosan írok bevásárlólistát, amit magammal is viszek, de van, amikor veszek a listán nem szereplő árukat. Ha olyan termék van éppen akciós áron, amit később úgyis vennék, akkor bizony felpakolok belőle. De egyébként nem szoktam olyat venni, amire nincs szükségem.

Menj piacra, vagy a helyi boltba!
Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.

Na, ezzel a ponttal sok bajom van. A helyi piacon szeretek vásárolni, de nagyon kell figyelni. Az áruk nagy része nagybani piacokról való. Banán és kiwi biztos nem Fejér megyéből, de mi van a dinnyével? Legtöbbször fel lehet ismerni, hogy ki az, aki a saját terményét árusítja, és ha más nem, egy rövid beszélgetés alatt úgyis kiderül. A helyi kisboltokkal már nem ez a helyzet. Ők egyrészt drágák, másrészt ők sem feltétlenül a helyi gazdaságoktól veszik az árut. Megfelelő alternatíva hiányában én is vásárolok multiknál, és legtöbbször a Lidlben fordulok meg. Nemcsak azért, mert olcsó, de azért is, mert az egyetlen multi, amelyik rohamosan egyre több magyar terméket forgalmaz. Ha másik helyre bemegyek, akkor az tényleg csak azért a néhány dologért van, amit ott lehet csak helyben kapni. Ezen kívül a helyi bio boltokban is megfordulok, de onnan mindig lelkiismeretfurdalással jövök ki, mert akarva-akaratlanul túl sok pénzt szoktam otthagyni.

Vigyél magaddal szatyrot!
Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, és te fizeted a szemétdíjat.

Ez szinte magától értetődik. Vászon szatyrokat szoktam magammal vinni, és ha mégis kapok valahonnan zacskót, azokat elteszem és újra felhasználom. Itt még hadd említsem meg az újabban megjelent „komposztálható zacskókat” vagy „biológiai módon lebomló zacskókat”. Ezek nem olajból vannak, tudtommal nem lehet őket bedobálni a szelektívbe sem, de mivel növényekből állítják elő őket, helyette hozzájárulnak az erdőirtásokhoz, a GMO terjedéséhez és minden rosszhoz, ami ezekkel kapcsolatos. Maradék anyagokból, régi ruhákból egy varrógép segítségével egy délután össze lehet dobni az egész bevásárló szatyor szükségletünket. Ezek nagyon helyesek tudnak lenni, és ahányszor bevásárolunk velük, büszkék lehetünk a kreációnkra!

Menj gyalog, vagy tömegközlekedéssel!
A mozgás egészséges, és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezetedet, mintha autóval mennél, és jóval olcsóbb is.

Itt megint bűnösebb vagyok, mint kellene. Imádom a biciklimet, de nem megyek minden nap bevásárolni, ezért mire kész a listám, nem férne rá minden a bringára, így az autóval megyek. Mentségemre legyen mondva, hogy ha úgyis kell autóval máshová mennem, akkor megpróbálom egy napra összehozni az intéznivalókat, és megtervezem az utamat, hogy egy nagy körrel tudjak le mindent, ahelyett, hogy egyenként mennék mindenhova. Hacsak nem reformálják meg radikálisan a tömegközlekedést, nem hiszem, hogy valaha is át fogja venni az autók szerepét. Az autók hamarabb lesznek átalakítva a jövő igényeinek megfelelően.

Vegyél helyi terméket!
Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minél távolabbról jön, annál többet szennyez.

Ebben egyre jobb vagyok. Főzéskor soha nem a recepthez keresem a hozzávalókat, hanem a hozzávalókhoz a receptet. Az én konyhámban ugyanolyan ritkaság a déligyümölcs, a kókuszreszelék vagy éppenséggel a külföldi szószok és konzervek, mint nagymamámnál annak idején. Persze még így is rettenetesen kell figyelni. Legközelebb ha mondjuk az Auchanban vagy hasonló helyen jársz, nézd meg a „magyar” pirospaprika összetételét. Van, amelyik 70% import paprikát tartalmaz, hiába van nemzetiszínekkel meg magyar bajszos szakáccsal díszítve a csomagolás! Spanyolország, Chile, Izrael – hogy csak egy néhány beszállítót említsek. Közben készül a listám a legjobb karácsonyi ajándék beszerzőhelyekről, amit hamarosan felteszek a blogra. Ne maradj le róla!

Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást!
Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.

Ez nagyon nehéz, mert egyszerűen nincsenek alternatívák. Visszaváltható nagyon kevés van, újrahasznosított még kevesebb, helyette jobb esetben marad az újrahasznosítható. A tetrapak az egyik legszörnyűbb, bár lehet szelektíven gyűjteni, ha újra feldolgozzák is, az költséges, nem túl környezetbarát, ráadásul legtöbbször csak egy része kerül újra felhasználásra. Persze azért igyekszik az ember, én kimosok és elteszek egy sor csomagolást, és felhasználom másra. Még a tetrapakkot is fel lehet használni az üvegházban műanyag cserepek helyett. Mivel vízhatlan, csak le kell vágni a tetejét, lyukat rakni az aljába és már lehet is zöldségeket nevelni benne.

Kerüld a vegyszereket!
Kerüld a nem természetes alapanyagokból előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek!

Mit vennél szívesebben? Bio napraforgómagot Kínából vagy hagyományosat Magyarországról? Hozzájárul-e a döntésedhez, ha megmondom melyik olcsóbb? Persze ideális esetben mindenütt csak magyar ÉS bio napraforgómagot lehetne kapni. De még nem tartunk ott. A bio dolgokat veszem, de csak akkor, ha hazaiak. Ezekből pedig tudjuk milyen kevés van. És megpróbálok mindig „alap” dolgokat venni. Lisztet és nem kenyeret, túrót és nem mirelit túrógombócot, diót és nem darált-kevert E-számos diótölteléket. Nem vagyok befőzős típus, de már régen fáj a fogam egy nagy mélyhűtőre. Akkor jövőre például ellátogathatok végre a Bio-szedd-magad gyümölcsösbe, ami a Fehérvár melletti Pátkán van!

Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt!
Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt áruk jelentős környezetszennyezést okoznak, és csak a szemnek szépek.

A gazdasági válság egyik pozitív mellékhatása, hogy idén az emberek jobban megbecsülték országunk kiváló mezőgazdasági adottságait Míg tavaly a környező utcákban a cseresznye, a meggy, a szilva, majd később a dió mind a járdán és az utcán rohadtak, addig idén mindenki leszedte a gyümölcsöt a háza előtti fákról! Amikor roskadoznak a gyümölcsfáink, akkor miért vennénk narancsot? Télen pedig ott vannak a befőttek, a lekvárok, a fagyasztott és aszalt gyümölcsök, ha éppen arra fáj a fogunk. Aki kóstolt már télen holland paradicsomot, az tudja, miről beszélek, amikor azt mondom, hogy a téli import zöldségeknek „se íze, se bűze”. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy éppen minek van szezonja, többek közt a tudatos vásárló honlapján is megtalálható a lista. Gondolom nyilvánvaló, hogy ez az egyik legfontosabb szempontom és csak ritkán teszek kivételt.

Kerüld az egyszer használatos felesleges dolgokat!
Az egyszer használatos, majd feleslegessé vált dolgok előállítása majd kidobása felesleges környezetterheléssel, és energiapazarlással jár.

Nem járok gyorsétterembe, nem szoktam automatából kávét venni és nem használok papírtálcákat, műanyag evőeszközöket. Idén minimálisra redukáltam a konyhai papírtörlő használatomat. A tepsit inkább kivajazom, minthogy sütőpapírt tegyek bele és a fólia tekercsem is szinte a végtelenségig elegendő. Mivel van egy kis sznob beütésem is, nyáron piknikezni nem papír de még csak nem is műanyag holmikkal megyünk, hanem visszük itthonról a porcelán és fém dolgokat egy helyes kis piknikkosárban. Van benne egyfajta régimódi előkelőség, amikor a zöldövezetben is úriasan eszik a család. Régimódi módszerekkel takarítok, nem szoktam eldobható törlőkendőket használni. A vászonzsebkendőtől viszont valahogy még mindig irtózom, annak ellenére, vagy éppen amiatt, hogy gyermekkoromban mindig azokba trombitáltunk! Egy amerikai blogban még arról is olvastam, hogy van, aki pamut törlőket használ WC papír helyett és utána kimossa őket! Végül is nem sokban különbözik a kisbabák pelenkáitól, de nagyon remélem, hogy nem ezen fog múlni a megváltásom!!

Olvasd el a címkéket!
Nézd meg honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hova kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat! Az vagy, amit megeszel!

Kell ehhez kommentár? Persze, hogy nézni kell a címkéket. És folyamatosan lobbizni kell, és minden létező petíciót aláírni, ami arra irányul, hogy egyértelmű és teljes körű információt találjunk a címkéken! Én például nagyon szeretném, ha bármiféle GMO termés hozzáadása mindig fel lenne tüntetve az élelmiszeren.

Ikerblog premier

2009-10-24T19:22:00.000+02:00

Na jó, "premier" egy kicsit túlzás, de az ikerblog igaz! Újabb blogot indítottam, Mondhattam volna címmel.

Hogy mi van benne? Idézetek, képek, ötletek, egyszóval minden, ami inspirál, ami szép és jó. Míg Csocsodalomban a saját gondolataimat és tanácsaimat szeretem közzétenni, az új blog főként mások munkáinak, gondolatainak a bemutatása. A nyelve félig angol, félig magyar (hiszen tudjuk, mennyivel hatalmasabb az angol nyelvű anyagok mennyisége a világhálón), de azért néhol magyar fordítást is megadok majd.

Az új blog még eléggé gyerekcipőben jár, csak néhány bejegyzése van, de azért minden vendégemnek továbbra is nagyon örülök! Kérlek kukkants be!

http://mondhattamvolna.blogspot.com

Hallatjuk a hangunkat, avagy az idei Blog Action Day kiértékelése magyar szemmel

2009-10-23T18:18:00.006+02:00

Büszke vagyok ránk! No, nem (csak) a mai jeles dátum miatt.

A múlt heti Blog Action Day – Climate Change világmegmozdulásban tisztességesen részt vettünk! A világon összesen közel 14 ezer blog regisztrált a nemzetközi honlapon, és ebből 54 magyarországi blog. És ebbe a számba még nem is tartozik bele minden magyar nyelvű blog, csak az itthonról regisztráltak. Hozzá jönne például Romániából ez és még ez is!

Lehet, hogy az 54 nem tűnik túl nagy számnak, de ha nemzetközi viszonylatban nézzük, akkor nem is olyan kicsi. Összeállítottam egy táblázatot, amiben a részvétel nagyságát próbáltam megmutatni az országok népességének arányában. Persze az összehasonlítás se nem teljes, se nem tudományos, de szerintem hasznos mutató. Mindenkire rábízom, hogy vonja le a saját következtetéseit. (Résztvevők teljes listája itt. A felhasznált népesség táblázat itt.) A képre kattintva eredeti méretben is megnézheted.

És a „termésünk” is kitett magáért! Olyanok is írtak bejegyzéseket, akik általában egész más témákban blogolnak! Szemezgettem a legjobb írásokból ez az én 10 kedvencem, teljes szívvel ajánlom őket!

„Fura téma a klíma változás, és valahol túl nagy, és megfoghatatlan is.
A kérdés, hogy vajon mit jelent számomra, mit teszek én személyesen ellene, vagy akár mit tehetünk mi.”
DjZoNe – Klíma változás

„Úgy tűnik az üzleti életben a gazdasági érvek (pénzügyek) megeszik a világmegváltást (az álmodozást) reggelire.
A zöld informatika (green it) is ilyen volt számomra sokáig. Hiába vagyok szakmabeli, nem tudtam igazán komolyan venni. Mert nem értettem meg a lényegét, okait és túl elvontnak tűnt. Miért kellene nekem ezzel foglalkoznom? Apránként nyílt ki a szemem, mire megértettem:

A zöld informatika önző gazdasági érdekből is fontos:
Pénzt spórolhatok ma és holnap is.

Az pedig egy kellemes mellékhatás, hogyközben védem a környezetet, megőrzöm a Földet gyerekeimnek és az egész világért is tettem valamit…”

IT Tanácsadó blog - A gazdasági érvek megeszik reggelire a világmegváltást

„Hát mégse jött be, amit az az ismeretlen néni mondott nekem valamikor szeptemberben a főtéren a padon: "Szép hosszú ősz lesz, mert másodszor virágzik az agácafa." Így mondta, agácafa, sose hallottam még ezzel a szóval illetni az akácfát. Amikor hazajöttem, hátramentem a kertbe, megnéztem a saját agácafámat, és tényleg, bizony virágzott az is, másodszor.”

Szerintem az élet

„Rossz irányba haladunk már nagyon régóta, rosszul kezeljük a légszennyezést, nem teszünk eleget a Föld élővilágának a megőrzésérét. És még számtalan olyan példa sorolható fel, ami nem a megálmodott boldog jövőbe vezet, hanem vissza a sötét középkorba.”

Xaxofon – Blog Action Day (Hasznos tanácsok arról, hogy hogyan csökkentsük a legegyszerűbben ruhatárunk öko-lábnyomát!)

„Nincs “de”, nincs “ha”. Ha nem változtatunk gyökeresen a fogyasztási szokásainkon, kigyomláljuk magunkat a bolygóról. Azt már láttuk, hogy az esztelen fogyasztásunknak miylen gazdasági következménye tud lenni egyik pillanatról a másikra — erre jó volt ez a rögtönzött kis gazdasági válság. Ugyanilyen sebességgel tud érkezni a klímaválság is, de ezt majd nem lehet egy egyszerű pénzügyi trükkel megoldani. A klímaválságot nem oldja meg a FED kamu-pénzzel.”
Bélyegző Express – Mi közöm hozzá?

„Alapvetően pártolom a változást, hiszen többnyire ez visz előrébb, a változásokon keresztül érjük el céljainkat, de nem árt, ha közben odafigyelünk arra, hogy tetteinknek vannak "járulékos" következményei is!”
Marketing Menedzser - Klímaváltozás - Globális felmelegedés Te mit teszel a bolygónkért?

„Az emberek befolyásolhatóak és nevelhetőek. Ha magyarék utaznak valami értelmes országba általában beletartozik az élménybeszámolóba, hogy azt a betyár micsoda tisztaság van. Jé, léteznek emberek akik nem szórják szét a dolgokat? wow. Fantasztikus. Biztos ufók.”
Budai-blog - Klímaváltozásos

„Két napja négy szúnyogot csaptam le. A vérszívók elég sok álmatlan éjszakát okoztak nyáron, még ebben a hónapban is. Nővéremék kutyája meg szarik mindenre, mert nem hisz Aigner Szilárdnak, tudja mikor kell a nyári bundát levedleni. Csigák meg csak esznek, alszanak…”
Kratka - Ősz nincs, szúnyog van

„Vannak, akik amellett érvelnek, hogy elsősorban az emberiséget terheli a felelősség a klímaváltozás kapcsán, míg mások a természetes okokat hangsúlyozzák, és az ellentábort vádolják alaptalan hisztériázással. Ettől persze a sarki jég olvadása, vagy a sivatagosodás még nem áll meg. És nem lesz kevesebb hurrikán, vagy áradás sem.”
Mátyus Imre – Blog Action Day 2009

„Mekkora jelentősége lehet egy nejlonzacskónak egy üstököshöz képest? Látszólag semmi, de ha csak a Földön élő minden második ember ma kidob egy nejlonzacskót, akkor az már megterhelő a Földnek. És eldobja holnap, holnapután és azután is… Környezettudatosabban kell élni, mert abban kevés bízni, hogy a szomszédaim jobban vigyáznak a Földre, mint én.”
Moksha - Klímaváltozás, az micsoda?

Mi mást is mondhatnék? Csak így tovább, magyar blogosok! :)

Tudatos blogosok

2009-10-21T15:14:00.000+02:00

Közeledik a Karácsony és erről nagyon sok embernek a bevásárlás jut elsőnek az eszébe.
Ezért talán nem is annyira véletlen, hogy kering a blogosok közt egy kérdőív a tudatos vásárlásról. Persze olvastam rá jónéhány dühös reakciót is, de nagyon tetszett Zsannamanna bejegyzése, mely őszinte, jóindulatú és legfőképpen rokonszenves! Ezért mindenkinek csak ajánlani tudom elolvasásra! Kedvcsinálónak csak egy részletet szeretnék idézni:
"Árérzékeny is vagyok, nem csak tudatos. Tehát ha a multinál ugyan az a termék jelentősen olcsóbb, akkor ott veszem meg. De nem minden áron! Nem tartozom azok közé, akik fejből tudják, hogy melyik termék melyik boltban akciós, és nem utazok kilométereket azért, hogy 10 kg lisztet olcsóbban vásároljak. És vannak olyan olcsó termékek, amiket semmi pénzért nem vennék meg!"
A teljes bejegyzés megtalálható itt.

Egy üzenet az erdőkért

2009-10-20T19:19:00.002+02:00

A világ vezetői hamarosan a klímaváltozásról tárgyalnak Koppenhágában. Szeretnél Károly herceg segítségével üzenetet küldeni nekik az esőerdők megmentéséért? Csak a neved, az email címed és persze az üzeneted kell hozzá. Csatlakozhatsz az üzenetküldőkhöz a Rainforest SOS honlapon. Ha angolul akarsz írni, és kell egy kis segítség, szívesen lefordítom az üzenetedet, csak küldj egy emailt!

Ha nem akarsz üzenetet küldeni, akkor itt alább is aláírhatod, csak töltsd ki a neved és az email címed, és kattints a "sign up" gombra.

Az én üzenetem a következő: "If you are not influential, it is nice of you to help, if you are influential, it is your duty." (Ami magyarul valami olyasmi, hogy "Ha nem vagy befolyásos, a segítséged figyelemreméltó, ha befolyásos vagy, akkor kötelező.")

Klímaváltozás – a mi meteoritunk?

2009-10-15T10:17:00.000+02:00

Ma már a közszemélyek se nagyon merik tagadni a klímaváltozás tényét. Teljesen felesleges azon vitázni, hogy lesz-e klímaváltozás, hiszen a klímaváltozás nem hogy elkerülhetetlen, de már javában folyik!

A 20.században kb 20cm-t emelkedett a tengerszint. de mivel az iparosítás, a káros gázok termelése és így az üvegházhatás a legnagyobb ludas a dologban, ezért a 21.században ennél sokkal rohamosabb lesz a változás. Sokan 50cm körüli értékeket mondanak, de vannak kutatók, akik minimum 1.5méterre teszik a szintemelkedést. Ha a középértéket nézzük meg, akkor csak 1m-es vízszint emelkedés után így néz ki az olasz Velence városa és környéke (a sötétkék területek a vízszintemelkedés miatt víz alá kerülő területek):

és így fest Hollandia:

A képek a flood.firetree.net honlapról származnak, ahol 7m-ig meg lehet nézni a térképet.

És hogy mi közünk van nekünk, magyaroknak ehhez? Nagyon is sok. A szintemelkedés nem csak az óceánokat és a tengereket érinti, mivel több víz van a körforgásban, ez több esőt jelent és megduzzadt folyókat is. Ami aztán még több áradással jár. Az időjárás szinte minden szakértő szerint szélsőségesebbé válik. Így amikor éppen nem áradnak folyóink, akkor az Alföld nevű sivatagban nézhetjük majd a délibábokat.

Honnan tudjuk, hogy tovább gyorsul a változás folyamata? Egyszerűen abból a tapasztalatból, miszerint a nagyvállalatok csak akkor változtatnak a módszereiken, amikor a profittermelés azt diktálja. 2007-ben a teljes széndioxid kibocsátás 91%-a csak hat vállalattól származott. Mindegyikük tevékenysége az üzemanyaghoz (olaj, földgáz) kapcsolódik. Mikor fognak leállni ezek a cégek a környezetszennyezéssel? Csak ha már nem nyereségesek. A "jó" hír az az, hogy az olaj készletek a következő 40 évben el fognak fogyni. Ha valamivel később következik be, az csak annak lesz betudható, hogy az árak manipulálásával sikerült a kereskedőknek valamennyire késleltetniük. A rossz hír az az, hogy 40 év múlva már remény sem lesz az éghajlatunk stabilizálására.

A Duna áradása - Budapest 2002

Nincs mese, el kell fogadnunk, hogy a klímaváltozás jön, akár tetszik, akár nem. Hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy ne járuljunk hozzá a dolgok súlyosbításához, arról most nem szeretnék írni, hiszen szinte minden bejegyzésem arról szól. Helyette inkább azt szeretném megvizsgálni, hogy mit tehetünk – már most – azért, hogy ne érjenek bennünket teljesen váratlanul a változások.

A tudósok és szakértők különböző jóslatait felhasználva állítottam össze a következő 9 pontos túlélési stratégiát.

1. Kerüld az árterületeket!
Ha költözöl vagy építkezel, válassz olyan helyet, ahol nincs áradásveszély. A gátakkal lehet, hogy meg tudják menteni a házakat, de az is lehet, hogy nem. Akkor miért ne válasszunk olyan helyet, ahol legalább ez a természeti csapás elkerülhető? Persze ha árterületen laksz, akkor is lehet mit tenni. Például tartsd a legfontosabb dolgaidat egy helyen, hogy azok mindig könnyen összeszedhetőek legyenek. Ha menekülnöd kell a házból, egy vízhatlanul zárható doboz, amit könnyen magadhoz tudsz venni, elég arra, hogy benne legyenek a személyik, útlevelek, a ház adás-vételije, oltási bizonyítványok, készpénz stb. Amint megengedheted magadnak, szerezz be egy csónakot vagy felfújható csónakot pumpával és úszómellényeket a családnak és tartsd őket könnyen hozzáférhető helyen. Legyen mindig otthon működő zseblámpa, mert árvízkor a villanyszolgáltatás is gyakran megszűnik. Beszéld meg a családdal, hogy kinek mi a teendője, és gondoljátok végig a kiürítés tervét is, beleértve azt is, hogy mi lesz a háziállatokkal. Ne csak reménykedj és imádkozz, hogy elég legyen a homokzsák a gáton, a felkészültség életeket menthet.

2. Időben váltsd át a háztartási készülékeket villanyáramra!
A gáz el fog fogyni. de nem egyik napról a másikra. Az átmenet nem lesz problémamentes és a gáz ára emelkedni fog. Vagy azért, mert csökken a termelés, vagy azért, mert a cégek mesterségesen késleltetni akarják a készletek kiapadását. Ne a politikusoknak és az energiatermelő cégek szóvivőinek higgy, hanem a saját józan paraszti eszednek. A gáz készletek korlátozottak, villanyenergiát viszont lehet fenntartható módon termelni. Kezembe került egy promóciós újság a napokban, amiben a villanybojlert a gázbojler árának harmadáért árulták. Most ez még így van a legtöbb helyen, hiszen a jelenlegi árak miatt mindenki inkább gázt akar használni. De amint a villanyenergia lesz az olcsóbb, megfordulnak majd az árak.

3. Legyen alternatív közlekedési módod!
Az alternatív alatt értek mindent, ami nem benzin vagy dízel meghajtású. Kerékpár, elektromos autó de akár lovaskocsi is! A síléceket nem ajánlom, mert ahhoz hó kell és a felmelegedés miatt már az Alpokban is egyre kevesebb van belőle. De bármi, ami aránylag messzire el tud vinni, ha akadozik az üzemanyag ellátás, vagy már nem tudod megfizetni az árát.

4. Ültess termő növényeket is a díszkertbe!
Az üzemanyagárak és a rohamos elnépesedés következtében az élelmiszer árak is rohamosan nőnek majd. Nem kell a kertet feltétlen mezőgazdasági területté nyilvánítani ahhoz, hogy egyes dolgokat a családnak termessz. A virágokkal való párosítás hasznos is lehet, és ha bio vagy permakultúrás módszereket alkalmazol, akkor nemcsak olcsóbb, de egészségesebb is lehet a bolti termékeknél. Ha most hobbi szinten elkezdesz többet kertészkedni, mire esetleg létfontosságú lesz, hogy legyen élelmiszer a kertből is, addigra kitanultad csínját-bínját az egésznek! Ráadásul van elég időd kikísérletezni, hogy mely növények reagálnak legjobban a helybeli adottságokra és a megváltozott éghajlati tényezőkre.

5. Takarékoskodj a vízzel!
A víz az egyik legdrágább kincsünk a földön. Észrevetted, hogy ahányszor a tudósok vizet találnak más égitesteken, az üzletemberek is izgalomba jönnek? Rögtön koloniákban gondolkoznak. Sok víz van a földünkön, csak nem mindig ott, ahol éppen szükségünk lenne rá. Az ivóvíz előállítása nem olcsó dolog, ezt mi is érezzük, amikor ki kell fizetni a vízdíjat. Szerencsére van egy sor trükk, amihez folyamodhatunk és amit már sokkal többen kellene, hogy alkalmazzunk. (Részletesen itt nem akarok kitérni rájuk, csak ötletadóként. Az interneten egy gyors keresés rengeteg segítséget ad a témákban.)

Gyűjtsd az esővizet a tetőről tartályokba és azzal öntözd a kertet szárazság idején.
Iktass be egy házi szűrőrendszert, amivel a házban használt vízből kerti öntöző vizet készíthetsz.
Ha a házba bevezettetted a vizet, akkor is tartsd karban a fúrt kutat, mert abból továbbra is öntözheted a kertet.
Ha este nem engeded le a fürdővizet, abból másnap egész nap leöntheted a WC-t.

6. Készülj fel a melegekre!
A nyilvánvaló válasz erre a klímaberendezés. Ezek használatát ugyan nem szorgalmazom, de legyen otthon, ha mégis kell. Nálunk van egy a falon, a lakással együtt jött, az elmúlt négy évben kétszer volt bekapcsolva. Főleg az idősebbeket sokkal jobban megviseli a hőség, ilyenkor szinte nélkülözhetetlen, mint gyorssegély. Hosszú távon lehet másképp is védekezni. Ültess szárazságot jól tűrő de jó árnyékot adó fákat a ház köré. Még hosszabb távon, ha házat építesz, kérd ki szakemberek véleményét ezen a téren is. Egy jól megépített és rendesen szigetelt alagsor nyáron kiváló menedéket nyújthat nemcsak a meleg elől, de az Európában egyre gyakran tomboló hurrikánoktól is.

7. Tanulj meg okosan bánni a pénzeddel!
Lassan kifele kecmergünk a gazdasági válságból, de ha nem tanultunk belőle semmit, akkor megérdemeljük, hogy legközelebb is ilyen keményen bánjon velünk! Most mindenki érzi, hogy milyen ingatag alapokra épült a világgazdaság. Ne hagyd, hogy váratlanul érjenek a nehéz helyzetek! Se a jó se a rossz nem tartanak örökké, egyik pillanatról a másikra fordulhat bárkinek a sorsa. Ha eddig nem tetted, kezdj el most takarékoskodni, hogy mindig legyen félretett pénzed, amihez gyorsan hozzá tudsz jutni (vagyis bankban, lekötés nélkül, nem pedig ház, üzlet, föld, részvények stb.). A személyes pénzügyekről bővebben írtam egy korábbi bejegyzésben amit itt elolvashatsz.

8. Tartsd tele a kamrádat!
Van vagy tizenöt-húsz éves az eset, ami erről mindig eszembe jut. Budapesten januárban egyik napról a másikra hatalmas mennyiségű hó esett. Teljesen lebénult a tömegközlekedés és a boltok semmiből nem kaptak aznap szállítmányt. Az Nyugati pályaudvarnál lévő Skálában egyszerűen megvadultak az emberek. Tolongtak, dulakodtak a kenyeres polcok előtt, és amikor végleg kifogyott a készlet, volt aki a másik bevásárló kocsijából szedte ki a kenyeret. A dolog iróniája csak az volt, hogy néhány sorral odébb bőven volt liszt, élesztő, só és cukor! Anyámnak már akkor volt kenyérsütőgépe, és a kamránkban mindig volt liszt, befőttek, néhány konzerv, száraztészta, krumpli, rizs és hasonlók. Mindig legyen otthon annyi hosszú ideig tartható élelmiszer, hogy az ellátás esetleges akadozását – legyen az bármilyen okból kifolyólag – könnyen átvészelje a család.

9. Olvasd továbbra is a Csocsodalom blogot!
A klímaváltozás mindannyiunkat érint. A legkisebb gesztus sem értéktelen, ha az a klímaváltozás mértékének csökkentésére irányul. Vannak napok, amikor én sem látom sok értelmét a dolgoknak, amiket mindennap csinálok. De a mai tudásommal már képtelen lennék úgy élni, mint akár öt évvel ezelőtt, és ugyanígy képtelen lennék nem figyelmeztetni bárkit, aki hajlandó olvasni írásaimat.

A világ rohamosan változik és nekünk is rohamosan kell változnunk vele, ha nem akarunk a dinoszauruszok sorsára jutni. A dinoszauruszok nem tudták, hogy közeledik a meteorit. Mi tudunk a klímaváltozás jöveteléről, éppen ideje felkészülnünk rá!

Ez a bejegyzés a Blog Action Day '09 - Climate Change nemzetközi kampány alkalmából készült.

Mindennapi margarinos kenyerünket add meg nekünk ma

2009-10-13T22:55:00.002+02:00

Van, aki a vajra esküszik, van, aki a margarinra. Az interneten hemzsegnek a telített és telítetlen zsiradékok szervezetünkre kifejtett hatásával foglalkozó írások. Százával lehetne idézni a cikkeket, amelyekben elátkozzák/szentesítik a vajat/margarint. Ezért ebbe a vitába – főként, mert az orvosi tanokhoz gőzöm sincs – nem vagyok hajlandó beszállni.

Nálam eddig mindig volt a hűtőben vaj is és margarin is (plusz a különböző olajok a szekrényben, de vegetáriánus lévén disznózsírt nem tartok). A vajat előszeretettel használom sütéshez és főleg szószokhoz, mert nagyon szeretem az ízét. De ahányszor szendvicset csinálok, nem létezik, hogy eszembe jusson félórával előbb kivennem a vajat a hűtőből. Így aztán marad a margarin, amivel nem is volt bajom kb. egy évvel ezelőttig, amikor is olvastam egy cikket a pálmazsírról.

Míg a vajjal az a legnagyobb baj, hogy hűtőben kell tartani és ott aztán nagyon megszilárdul, addig a margarinok készítőinek az volt legtöbbször a gondja, hogy hogyan tegyék az olajokat kenhetővé. Kezdetben a margarinok zsírt és faggyút tartalmaztak, manapság azonban ezt felváltotta a pálmaolaj illetve az ebből készült pálmazsír.

Oh, az a csodálatos pálmazsír! Növényi alapú, szobahőmérsékleten szilárd és ráadásul kb. két év a szavatossági ideje! Hát csoda, hogy a pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben felhasznált növényi olaj a világon? Gyakorlatilag ha azt látod a cimkén, hogy „növényi olajok és zsírok”, akkor nagy valószínűséggel a pálmaolaj valamely formáját tartalmazza a termék. Mára úgy elterjedt a használata, hogy megtalálható margarinban, csokoládéban, desszertekben, szószokban, készételekben, fagylaltokban, ezenkívül samponokban, hajbalzsamokban, testápolókban, szappanokban, kézkrémekben, rúzsokban, mindezen termékek bio verziójában is, és ha ez még mindig nem lenne elég, egyre több biodízel előállítását is tervezik belőle.

Persze ha minden rendben lenne a pálmaolajjal, akkor nem írnék róla és nem próbálnám valahogy helyettesíteni konyhámban a margarint!

Nekem két nagyon nagy bajom van a pálmazsírral. Az első, hogy bár a pálmaolaj termeléséhez használt pálmafaj Afrikából származik, ma a legnagyobb termesztők Malájzia és Indonézia. Mindkét országban rohamosan – és legtöbbször illegálisan - veszik át a természetes trópusi erdők helyét a pálmaültetvények monokultúrái. Ennek egyik rettenetes következménye, hogy mára az orangutánokat teljes kihalás veszélyezteti.

Az ültetvényesek kártevőkként kezelik őket, és szisztematikusan irtják őket. Sokukat kínoznak, mielőtt leölik őket, de az sem ritka, hogy levágják a kezüket, hogy ne tudjanak pálma csemetéket lopni. Sokszor egyszerűen a vendégmunkások mészárolják le őket ijedtükben, mert még életükben nem láttak ilyen emberforma „szörnyeket”.

A második ok, amiért érdemes megfontolni, hogy továbbra is fogyasszuk-e kilószámra a margarint, az a távolság. Magyarországon a klímaváltozás következtében lehet, hogy egyszer lesznek pálmaültetvények, de addig is a pálmazsírt a világ másik feléről kell elhozni, ami ismét hozzájárul a széndioxid lábnyomunk növeléséhez.

Harmadik ok lehetne, hogy a pálmaolaj nem biztos, hogy olyan egészséges, mint ahogy azt eleinte hitték a kutatók. De amint már említettem, a vitának ehhez a részéhez nem tudok hozzászólni, akit érdekel az egyik kapcsolódó cikket megtalálja itt.

Miután eldöntöttem, hogy száműzöm a margarint, az elmúlt hetet kísérletezéssel töltöttem. Úgy érzem megtaláltam a megoldást a „kenhető hűtött vaj” problémámra. Azért vagyok csak kicsit lehangolt, mert a teljesen vega próbálkozásaim teljes csődöt mondtak. Bizonyítandó, hogy néha a legegyszerűbb megoldások a legjobbak, mostantól nálunk ez a „margarin”. A szintén saját készítésű „olasz kenyérrel” fényképeztem le.

Hozzávalók:

250g vaj - szobahőmérsékleten

fél bögre olaj (lehet olíva vagy napraforgó, csak extra szűz olíva olaj nem, mert annak túl erős az íze – feltéve, ha éppen azt szeretnéd elérni)

fél teáskanál só

Elkészítés:

Én robotgépben kevertem, gondolom kézzel is lehet, csak kicsit tovább tart.

Tedd a vajat és a sót a gépbe. Indítsd el, majd amíg keveri, lassan csurgasd bele az olajat. Akkor van kész, ha már nem látsz benne vajcsomókat és kb. olyan az állaga, mint a majonéznek.

Öntsd bele egy zárható dobozba vagy üvegbe és tedd be a hűtőszekrénybe. Két óra múlva használhatod is.

Ha valaha vettél biomargarint, arra hasonlít, de nyilván vaj íze van!

Nem adtam fel a vega recept felfedezését, mint minden más, ez is csak idő kérdése! Addig is egy szívszaggató video az árván maradt bébi orangutánokról az indonéziai Borneo Orangutan Survival Foundation (BOS) és a U2 jóvoltából.

Utólagos megjegyzés: Mivel a fent említett videót szerzői jogokra való hivatkozással törölték, ezért találtam helyette egy imádnivaló történetet egy kutya és egy orangután barátságáról. Remélem ennek hosszabb élete lesz a neten! :)

Tömeges blogolás a klímaváltozásról

2009-10-09T22:46:00.000+02:00

Én minden világnapról lekések. Annyi világnap van már, hogy még az érdeklődési körünkbe tartozóakat sem lehet kivétel nélkül megtartani. És utólag mindig bűntudat gyötör, ha a "Ne vásárolj semmit" napon intéztem éppen a heti bevásárlást, vagy a "Ne használd az autót" napon mentem éppen valahova a négykerekűvel!

Persze az egész lelkizésem teljesen irracionális, hiszen én nem csak évente egyszer gondolok például az állatokra, takarékoskodok az energiával a háztartásunkban vagy főzök vegetáriánus módra! (Sőt, a családtagok szerint rögeszmével határos a dolog!)
A világnapok célja persze nem is az, hogy egycsapásra megoldjanak egy világméretű problémát, hanem az, hogy felkeltsék az emberek figyelmét, akik a nap befejeztével remélhetőleg továbbra is érdekeltek maradnak a témában. Hogy működik-e? Őszintén megmondom, hogy fogalmam sincs róla. De legalább próbálkoznak valamivel.
Szóval a világnapok nem nagyon tudnak izgalomba hozni. Magyarázom is lelkesen a bizonyítványom, hogy miért tettem kivételt a Blog Action Day 2009 idei kampányával kapcsolatban. A klímaváltozás témájában már rég akarok egy bejegyzést írni, és ez jó apropóval szolgált. Természetesen magamhoz és a blogomhoz hűen szeretném a dolgot a kisemberek szemszögéből megvizsgálni és talán újat is adni ehhez a sokat vitatott kérdéshez.

A témáról szóló bejegyzések (az enyémet is beleértve!) október 15.-től olvashatóak. Aki saját blogjával szeretne regisztrálni, az még mindig megteheti a Blog Action Day 2009 - Climate Change honlapján.

Oscar díjat kaptam! :O

2009-10-06T07:05:00.000+02:00

Ilyenem se volt még!! Ezer köszönet Hajninak, hogy gondolt rám. Ha nem olvastad volna még a blogjait, mindenképpen nézz be! Boszorkány a konyhában, jobbnál-jobb kajákat főz és azok a gyönyörű fotók mellé!

Mivel október 6. van, ezért szinte magától értetődő, hogy hogyan továbbítom a díjat. Szeretném az Oscart elküldeni a határok nélküli szeretet és testvériség nevében:

a Felvidékre

és Erdélybe.

Amikor az önsajnálatunk tetőzik, nem árt beleolvasni a kisebbségi magyarok egyáltalán nem hétköznapi mindennapjaiba!

Ha lenne két millióm (de tíz még jobb lenne)

2009-10-01T21:30:00.000+02:00

A nyári szezonban a hírekben teljesen elbújt egy kis fehérvári cégről szóló cikk. A nyaralások közepette nem nagy port vert fel, pedig mi fehérváriak joggal lehetnénk büszkék rá.

Fehérvár honlapjáról idézek:

“Vállalható áron működik ELMA, a fehérvári elektromos autó

A székesfehérvári TZ-ELMA Zrt. bemutatta saját fejlesztésű elektromos autóját. (…) Egy 93-as évjáratú magyar gyártású korábban benzinüzemű Suzuki Swiftet alakították át elektromos üzeműre. (...)

Egy hasonló autó átalakítása majd 2 millió forintba kerül, de pénztárcához mérten akár 200NM-es nyomatékkal bíró sportautót is képesek már gyártani.”

Momentán az ármanipulációkat követően még nem mindenkiben kristályosodott ki, hogy fogy az olajunk (és így minden ami olajból származik, benzin, dízel, gázolaj, földgáz, műanyagok stb). Csak idő kérdése és megfizethetetlen lesz a benzin. Erre mi sem jobb bizonyíték, mint az autógyártó cégek hirtelen jött feluzdulása az alternatív energiameghajtású járművekkel kapcsolatban. Márpedig ők semmit nem tesznek lelkesedésből!

A bio üzemanyagokkal sok baj van. A vészes túlnépesedés korában nem jó ötlet élelmiszer helyett az üzemanyagnak átadni a termőföldeket. Ráadásul mivel nem élelmiszerről van szó, így még vadabbul tombol a génmanipuláció ezeken a termőföldeken. Egyes újabb jelentések szerint (hát ez tényleg meglepetés!) a bio üzemanyagok is károsak lehetnek a környezetre. És végül, de nem utolsósorban a termőföldek megműveléséhez is iszonyatos mennyiségű üzemanyagra van szükség!

Akkor mi marad helyette? Legtöbbször víz és elektromosság. Legalábbis nagyüzemi közegben. Egyszerűen a fejét a homokba fúrja az, aki azt a kérdést teszi fel, hogy járunk-e majd nagy tömegekben alternatív energiameghajtású autókkal. A kérdés már csak az, hogy ez milyen hamar fog bekövetkezni. És hogy miért van jövője az elektromosságnak? Mert annyi különböző forrásból lehet előteremteni!

Hogy visszatérjek ELMA-hoz, a fehérvári elektromos Suzukihoz, nagyon tetszik a dolog. Valószínűleg azért kedvelem annyira, mert népautót használtak fel. Ha már elöregedett a Suzuki, de a karosszériájával nincs nagyobb gond, egyszerűen át lehet váltani elektromosságra. Egy valamire való használt autó simán belekerül egy-két millába, de ez így még lelkiismeret-nyugtatóan környezettudatosabb is. És hogy miért örülnék még jobban 10 milliónak? Mert 8 millió plusz ÁFA-ért Napelemes töltőállomást is kínálnak, bár ez még nincs annyira kidolgozva, mint az autó konvertálás biznisze.

Akit komolyan érdekel a dolog, és van hozzá pénze, itt a cég honlapja: http://www.tz-elma.eu/

Persze vannak más cégek is, például Gödöllőtől nem messze a Permanent Kft (http://www.evpermanent.com/hu/mainhu.php), akiknek nagyon informatív a honlapjuk. És az egész témához sok hasznos link található még itt: http://elektromosauto.lap.hu/

Ellepték a környéket az utánfutós Ladák...

2009-09-29T09:26:00.000+02:00

Lassan véget ér az őszi lomtalanítás és fel kell tennem magamnak a kérdést: Egyedül lennék azzal a véleménnyel, miszerint a környezetvédőknek foggal-körömmel kéne kapaszkodni a lomtalanítások folytatásához?

Tavasszal olvastam Fehérvár hivatalos honlapján, hogy a Depónia el akarja törölni a Lomtalanítást. Nincs egyedül a kezdeményezéssel, az országban sok helyen megszüntették már. Itt, helyette a Palotai úti telepre akarják, hogy vigyük a bútorokat, kiszuperált háztartási gépeket stb.

El nem tudom képzelni, hogy milyen indíttatás van egy ilyen döntés mögött. Kivéve persze, hogy a hulladékszállító cég megtakarítja a lomtalanítás adta plusz költségeket. Így a lakosság fordít összességében sokkal több benzint arra, hogy egyenként elszállítja a lim-lomot. Már akinek megy. Mert akinek kis autója van, vagy az idősebb nemzedékhez tartozik, az nem fog elmenni a Palota útig egy régi kredenccel. Szépen elégeti inkább a jó kis toxikus, esetenként ólmos festékével együtt.

És persze a lomtalanítás kiiktatásával megszűnnek a guberálók. Akikkel mi is volt a baj? A szomszédaim általában két érvvel hozakodnak elő. Az egyik, hogy rendetlenséget csinálnak, amihez nem tudok mit mondani, legfeljebb azt, hogy Na és? A szemetes mindent elvisz, ami apró hátramarad azt fel kell söpörni, be a rendes kukába és kész. Évente egyszer nem fogunk belehalni, vagy ennyire lusta népség lennénk? És aztán ott van a másik érvük, hogy "Némelyik Mercivel jár, mert úgy meggazdagodnak a guberálásból!" Hát kérdezem én, kell még ennél jobb bizonyíték arra, hogy amit sokan lomtalanításkor kiraknak abban még van pénzbeli és haszonérték? A begyűjtött fém újrafelhasználásra kerül, a bútorok szintén sokszor eladásra kerülnek, és némely régi tárgyak egyenest az antik kereskedőkhöz mennek. Ha valamitől megszabadultam, mert nekem szemét, akkor miért zavar az, hogy mások pénzt csináltak belőle?

Egy igazi környezetvédő szemszögéből minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy csökkentsük az égetőkbe vagy a szemétlerakóba került dolgok mennyiségét.

Ha lenne egy csöpp józan ész még a világban, akkor a Palotai úti hulladékgyűjtőből fillérekért lehetne bútorokat vásárolnia a rászorulóknak. És ha néhányan a végén tüzifának használják a szekrényt, még akkor se vagyok teljesen meggyőzve, mert a hulladékot Mo.-on szemétégetőkbe is viszik, ahol "állítólag" környezetbarát módon égetnek.

Elismerem, hogy amikor megjelennek a biciklisták, akik lestoppolják a hegyeket, és aztán egy éjszakát átcsörömpölnek az utánfutósok amikor dobálják a fém cuccokat, az eléggé megfélemlítően tud hatni főleg az idősebbekre, de ez még nem adhat indokot a lomtalanítás eltörlésére (még ha az EU szorgalmazza is!), főként addig nem, amíg nincs más jól működő módszer, amivel helyettesíthetnénk.

Néha úgy el tudok keseredni...

2009-09-22T18:23:00.003+02:00

Amint ezeket a sorokat írom, Fehérvár közepén a Critical Mass biciklis felvonulás javában folyik, a levegőszennyezés csökkentése érdekében. A szomszédaim pedig a maguk módján "javítják" városunk levegőjét, talaját növényvilágát.

Csak egy képet töltöttem fel, de ha kinézek az ablakon, legalább három ilyen máglyát látok, és ez így szeptemberben mindennapos. Akit érdekel, tavaly ilyentájt írtam már bővebben a levélégetésről. A cikk itt.

CsoCsodalom Szülinapi Ajándéka : )

2009-09-18T16:36:00.006+02:00

Blogom holnap ünnepli első születésnapját. És mivel a születésnap az nem születésnap ajándék nélkül, ezért szeretném megajándékozni olvasóimat a zöld életmód jegyében.

Még ha legtöbbször visszautasítjuk is a bevásárló zacskókat az üzletekben, néhányuk mégiscsak hozzánk csapódik valahogy. De egy kis ügyességgel, egy régi nadrágból maradékok felhasználásával praktikus és csinos tartót lehet készíteni nekik. Így az újrahasználásukig nem kell őket fiókokba gyűrni és nem csúfítják az előszoba fogasokat sem. Felül begyömöszölöd a zacskókat, és ha kell, akkor alulról kihúzol egyet belőle. Sőt, ha belejössz a varrásba, ismerősöknek és rokonoknak is csinálhatod őket ajándékba!

A Zacskótartó Zsák képére kattintva letöltheted PDF formátumban a készítés részletes menetét képekkel.

Minden olvasómnak a legjobbakat, a blogomnak pedig egy még zöldebb és még termékenyebb évet!

„Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek.” (Henry Ford)

2009-09-10T12:38:00.006+02:00

Ebben a temperamentumos országban talán nem is olyan meglepő, hogy milyen rohamosan jönnek-mennek a különböző magyar vállalkozások. Néha úgy érzem, hogy amint megnyílik egy új bolt, amit szeretnék megnézni, mire odaérek, már végleg bezárt.

Ugyanakkor a külföldi üzletláncok attól kezdve, hogy belépnek kis hazánkba, keményen megvetik a lábukat és gombamód szaporodnak. Agresszív üzletpolitikát folytatnak és a magyar törvényhozás még megközelítőleg sem hozott annyi belföldi gazdaság központú rendelkezést, amennyire szükségünk lenne.

A nagyvállalkozások és a multik áraival nemcsak nehéz de valószínűleg lehetetlen is felvenni a versenyt. Fel kell azonban tennem a kérdést: Tényleg a külföldi befektetők jelenléte az egyetlen oka annak, hogy a cégeink többsége csődbe fullad mielőtt megszáradna a festék a cégtábláján? Nem kellene kesergés helyett inkább ellesniük a nagyvállalatok néhány profi fogását, amikkel azok csorbuló hírnevük ellenére is képesek elcsábítani a vásárlókat? És nem kellene inkább még jobban koncentrálniuk arra, hogy milyen többletet tudnak nyújtani a nagyobb vállalatokkal szemben?

Arra a szomorú következtetésre jutottam, hogy ennyi sopánkodás, kapkodás és ujjmutogatás után egyszerűen nincs bizalmunk a kis- és középvállalkozásokban. És úgy egyáltalán a magyar üzletemberekben. Az előítélet nem teljesen alaptalan, hiszen nap mint nap igazolódni látszik. Úgy tűnik sokkal inkább otthon vannak az ügyeskedésben mint az üzleti életben. Mint mindig, saját tapasztalataim ihlettek erre a blog bejegyzésre is.

Minden magára valamit is adó vállalkozó és cégtulajdonos fel kellene, hogy tegye magának a következő két kérdést.

1. Miket tesznek a nagy cégek, amiket én is megtehetek kicsiben?

Piackutatás

Itt nem feltétlenül arról van szó, hogy ki kell menni a piactérre és emberek százait kellene zaklatni. De minden vállalat indulásakor végig kell gondolni, hogy hányan és milyen gyakran fognak pénzt hagyni a cégnél. És hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy fenntartsa a céget.
Egy ötezer lelket számláló faluban például nem jó ötlet antik érmékre specializálódott boltot nyitni. De ugyanebből a faluból például jól lehet egy webes érmeboltot működtetni, ha van internet és a közelben egy posta. Hirtelen a potenciális vevők száma ötezerről tízmillióra ugrott. Jó, ezek helytelen számok, de végülis ez csak egy elvont példa illusztrációnak. A lényeg az, hogy ne akarj olyat eladni, amit senki nem fog megvenni és hiába akad vevő, ha tudomást sem szerez a vállalkozásodról.

Árlista

Az emberek jobban megbíznak az olyan cégekben, ahol van bárki számára hozzáférhető árlista. Árcédulák, világos és egyértelmű árak a polcokon, egyszerű fénymásolt árlista a pulton vagy éppen naprakész árak feltüntetve a bejárat mellett.
Mindegyik azt az üzenetet adja, hogy ezen a helyen minden vevő egyforma. Nem azt az árat fogják mondani, amit kinéznek belőlünk. A kereskedő vagy szolgáltató is jobban jár, mert szabott árak láttán kevesebben akarnak majd alkudozni. Néhányan persze így is megpróbálkoznak vele, de ilyenkor egy ügyes üzletember pontosan tudja, hogy hajlandó-e alább adni az árat, és ha igen, akkor meddig tudja azt csökkenteni anélkül, hogy rosszul járna. Akik nem tudnak túl jól alkudni, azok pedig nem érzik úgy, hogy többet fizetnek, mint az átlagember.

Következetesség

Ha csak a cégtulajdonos fejében is, de kell, hogy legyen egy üzleti szabályzat, amit alkalmaz és amit beosztottjai is ismernek és alkalmaznak.
Személyes példa. Helyi üzletben vásárláskor megkérdeztem az eladót, hogy visszaveszik-e az árut, ha otthon kiderül, hogy mégsem megfelelő. Persze, ha nem használtam és megvan a blokk, akkor egy héten belül minden további nélkül visszahozhatom és visszakapom a pénzemet. Mint kiderült, az áru mégsem az volt, ami kellett volna, így az eredeti csomagolásban egy karcolás nélkül blokkal együtt visszavittem másnap. Másik eladó volt éppen a boltban, aki váltig állította, hogy ők nem vesznek vissza pénzért, legfeljebb levásárolhatom. Miután látta, hogy nem távozok, azt mondta, hogy megkérdezi hátul a főnököt. Hátrament, a nyakamat rá, hogy senkivel nem beszélt (kis üzlet, hallottam volna) majd visszajött és mint aki hatalmas szívességet tesz, visszaadta a termék árát. Mondanom sem kell, kétszer is meggondolom, mielőtt visszamegyek az üzletbe. És a bolt tulajdonosa lehet, hogy nem is tudja mit művelnek az eladók.
Ugyanúgy, mint az áraknál, a garanciáknál is kell, hogy legyenek irányelvek, amikkel a vevők is tisztában vannak és amik minden vevőre egyaránt vonatkoznak. A szolgáltató cégnél is például meg van szabva, hogy mi tartozik bele a szolgáltatásba és mi nem. Ezt jelenti a következetesség, és csak így lehet elkerülni, hogy keserű szájízzel távozzanak a vevők.

Költségek

Régi igazság, hogy aki nem tud vigyázni a pénzére, annak soha nem lesz elég pénze. A nagyvállalatok, mivel náluk szent a profit, folyamatosan a költségek csökkentésén munkálkodnak. Nem a módszereiket kell átvenni, csak a gondolkodásmódot, miszerint mindig meg kell fontolni, hogy mi fér bele a cég költségvetésébe és mi nem. Mi az, amiből az olcsóbb is megteszi és mi az aminél nincs helye kompromisszumnak. Például az iroda padlója nem kell, hogy valódi tölgyfából legyen, ezért olcsó laminált lapokat használnak, de a prospektus megtervezését egy drágább, de jó nevű és megbízható grafikusra bízzák.

Közöny

Ez főként boltosoknak szól, de más is megszívlelheti. Nem kell fölöslegesen piszkálni a vevőket!
Már eleve úgy érezzük, bátorság kell ahhoz, hogy bemenjünk egy üres kisboltba. Ha békén hagy az eladó, akkor nyugodtan szét tudok nézni és ha megtetszik valami, azt meg is veszem. De ha a hátamat égeti az árgus tekintet és amint hozzáérek valamihez, máris készséggel közli, hogy „Az 500Ft” vagy „Azokat a héten féláron adjuk”, általában azonnal távozok.
Tudom, hogy esetleg éppen a megélhetésért küzd, és lehet, hogy tényleg jó portékát árul, versenyképes árakon. De van a kiéhezett hozzáállásában valami rettenetesen taszító. Ráadásul ne kezeljen gyerekként, nem akarom úgy érezni, hogy belelökdösött a vásárlásba, vagy hogy csak azért vettem meg valamit, mert rábeszélt.
Ha az üzletben nincs ilyen „riasztó” eladó és mégsem megy a bolt, akkor annak más okai vannak. Azokat pedig nem azzal kell orvosolni, hogy pióca módjára rátapadnak az első gyanútlan betévedőre.

Fejlesztés és fejlődés

Ha valami nem úgy működik, ahogy szeretnénk, vagy ahogy a fogyasztók szeretnék, akkor azt meg kell változtatni. A nagy cégek folyamatosan fejlesztik a termékeiket, szolgáltatásaikat és továbbképzik az alkalmazottaikat. Ismét egy személyes példa.
Hagyományos étterem ahol meg lehet ebédelni vagy vacsorázni, de egy kis mellék bizniszként a járókelőknek tölcséres fagylaltot is árulnak egy ablakon keresztül. Ebédelni tértünk be, kihozták a menüt, amin a desszertek közt szerepelt a fagylalttal töltött palacsinta is. A pincér hölgy közölte, hogy vagy csoki vagy vanília fagyival lehet csak kérni. Ugyanakkor a járókelőknek még legalább négy másfajta ízesítést is kínáltak. Gondoltuk nincs mit tenni, legyen csokoládé. Nyilván elgondolkodtak, hogy ez nem viszi túl jó hírnevüket, öt perc múlva visszatért, felsorolta a teljes fagyiválasztékot és rákérdezett még egyszer, hogy mivel is legyen töltve az a palacsinta.
Ha ez egy olyan hely lett volna, ahol tanulnak az esetekből, akkor legközelebb már az szerepelt volna a menün, hogy „Fagylalttal töltött palacsinta – válasszon a friss, házi készítésű fagylaltjaink közül” vagy valami hasonló szöveg. Persze nem ez volt az egyetlen dolog, ami azt sugallta, hogy változtatásokra képtelen a hely. A dekor ódivatú volt és bár az étel nagyon finoman volt elkészítve, a prezentáció stílusa is valahol a hetvenes évek környékén ragadt le. Mondanom sem kell, az étterem egy hónap múlva bezárt.

Őszinteség

Talán meglepő, hogy ezt a multikkal egy lapon említem, engedtessék meg, hogy megmagyarázzam. A nagyobb cégek dolgozói csak alkalmazottak, nem kötik őket erős szálak a céghez, ezért legtöbbször nem áll érdekükben hazudozni arról, hogy mi van a készletben, mekkora a cég, kinek és mennyi árut adtak el. A kisebb cégtulajdonosok nagy számban követik el azt a hibát, hogy össze-vissza halandzsáznak, hogy magukat jobb fényben tüntessék fel.
Hányan hallottuk már a következő választ? „Volt olyan a raktárban, de ma reggel vitték el az utolsót.” Lehet, hogy néha ez az igazság, de amikor olyan áruról van szó, amit nem vesznek minden nap az emberek, akkor nagy bennem a kétség. Nem örülnénk jobban a következő válasznak? „Most éppen nincs raktáron, de meg tudjuk rendelni és az még a héten ide kell, hogy érjen. Utánanézzek, hogy mennyiért tudjuk Önnek beszerezni?” Míg az első válasz nem segíti se a vevőt, se a kereskedőt, addig a második az őszinteségen túl megoldást is kínál. És ez szépen átvezet a második kérdéscsoportomhoz.

2. Mi az, amit másképp kell csinálnom, mint a nagy cégek?

Megoldás központúság

Ha irodához, szolgáltatóhoz, szakértőhöz fordulok, nem szeretem azt hallani, hogy „Azt nem lehet megtenni.” Ekkor szoktam azt mondani, hogy „Elnézést, azt hiszem félreértett. Nem az a kérdésem, hogy meg lehet-e tenni, hanem hogy hogyan lehet megtenni.” Akárcsak az őszinteségnél említett példában, az nem segít ki, hogy „Nincs.” Azt mondják meg inkább, hogy hogyan lehet!
„Nem építheti meg a garázst a kertjében.” helyett „Kétautós garázsra nem adnak engedélyt, mert túllépi a beépítettség határát, de ha egy egyautós garázst tervezünk és előtte hagyunk parkolási helyet egy második autónak, akkor azt valószínűleg elfogadják.”
„Abból kifogytunk.” helyett „Nálunk most éppen nincs, de várjon, rákérdezek a másik üzletünkben a város túloldalán.”
„Jelenleg nincs üres családi szobánk.” helyett „Hány éves a gyermek, betehetünk egy pótágyat a dupla szobába. Kicsit szűkösebb, de így olcsóbb, mint a családi szoba.”
És még sorolhatnám. A totális visszautasítással nem lehet mit kezdeni. Az ajánlatokon viszont el lehet gondolkozni, és ha a vevő mégis visszautasítja az ajánlatot, akkor is szép emlékei vannak a segítőkészségről és lehet, hogy máskor is szerencsét próbál a cégnél.

Beruházás

Amikor egy multi új áruházat nyit, néhány hét alatt felépítik az épületet, a parkolót stb. A nyitás napján valószínűleg ugyanakkora az árukészlet, mint évekkel később. Egy teljesen kezdő vállalkozás tulajdonosa áltatja magát, ha azt hiszi, hogy az első naptól fogva sikeres és profitáló lesz a cége. Hányszor látni hatalmas irodákat, amiket megépítettek anélkül, hogy egyetlen kuncsaftjuk is lett volna? Az építés és fenntartás költségei plusz a bevétel hiánya szinte hetek alatt elsöpörhet egy egyébként ígéretes kezdeményezést.
Nem szégyen kicsiben kezdeni! Richard Branson (Virgin tulajdonosa) annak idején a nagymamájával gépeltette az üzleti leveleket. Az amazon.com (a legnagyobb netes könyvesbolt a világon) tulajdonosai a kezdet kezdetén a saját garázsukban csomagolták a könyveket és vitték a postára.
Sokan esnek abba a csapdába, hogy a már megalapozott, sikeres és mellesleg tízéves céget akarják már az első napon magukénak hinni. Márvány lépcsőt, szökőkutat, hangulatvilágítást, három alkalmazottat, amikor még egynek sincs elég munkája. Ez kb. olyan, mint amikor a fiatal pár tízéves kölcsönt vesz fel, mert hatalmas esküvőt akarnak, de a nászút után két évvel elválnak, mondván, hogy egyfolytában csak a pénzen veszekszenek, mert jövedelmük nagy része elúszik a kölcsön visszafizetésére.

Gyorsaság

Minél nagyobb a vállalat, annál lassabban reagál dolgokra. Kisebb cégeknek megvan az az előnyük, hogy nem kell embertömegeket megmozgatniuk és hosszadalmasan felkészülniük egy-egy váltásra.
Ha egy kis fodrászüzlet úgy dönt, hogy egy helyi divattervező ékszereit szeretné eladásra kínálni a klienseinek, akkor azt egy hét alatt simán elérheti. A cég tulajdonosa megegyezik a divattervezővel, vesz egy vitrint a szalonba, berendezi és kirakja az árakat.
Ha egy nagyobb vállalat egy teljesen új termékcsoporttal szeretné bővíteni a kínálatát az hónapokat is igénybe vehet.

Személyesség

Egyes szupermarketokba akár egy évig is járhat az ember anélkül, hogy ugyanannál a pénztárosnál fizetne. Itt aztán mondhatnám, hogy tegyenek félre belőle, ha megjött a friss pogácsa! De a helyi pékségnél ezt meg lehet tenni.
A törzsvevők megbecsüléséhez nem kell „Hűség kártya” és hasonlók, mert a főnök és a dolgozók megismerik a visszatérő kuncsaftokat.
Egyéne válogatja, van aki kifejezetten kedveli a nagy vállalatok személytelenségét, de legtöbben szeretik az egyéni bánásmódot és a közvetlenséget, feltéve, ha nem lép át bizonyos udvariassági határokat.

Egyediség

Kisebb cégek, mivel nem feltétlenül a tömegek ízlését elégítik ki, sokkal egyedibb termékeket és szolgáltatásokat kínálhatnak a fogyasztóknak. Legyen az egy butik, amelyik felkapott divattervezők ruháira specializálódik, vagy egy tervező, aki feng shui kompatibilis házakat tervez egyedi megrendelőknek.
Persze minél szűkebb a vevők köre, annál fontosabb a többi üzleti tényező – piackutatás, marketing, megfelelő árszabás stb. Magyarul ne akarj olyan dolgot eladni, amit senki nem fog megvenni.

Szaktudás

Sok kis cég egyének hobbijának a terméke. Ha egy különleges kis élősködőféle jelent meg az akváriumban, ami stresszeli a halakat, akkor az akvarista kisbolt tulajdonosa valószínűleg többet tud segíteni, mint a hatalmas „Pet áruház” menedzserei, akik az is lehet, hogy előzőleg barkácsáruházban menedzseltek és semmit nem tudnak a díszhalakról.

Bátorság

Mivel a céget érintő döntések egy ember vagy egy nagyon kis embercsoport kezében vannak, így könnyebben meg lehet próbálkozni merészebb dolgokkal is, melyekre a nagyobb cégek még nem hajlandóak.
Új technológiák, alternatív módszerek, ezek mindig kisebb cégek kezdeményezései, mielőtt a nagyok megveszik vagy lemásolják és leegyszerűsítik azokat.
Momentán erre nagyon jó példák vannak a környezetkímélő technológiák területén. Nyilván jó üzlet a „zöldülés”, különben nem lenne annyi zöldrefestés (greenwashing) a multik részéről.

Valahogy így próbálom belegyömöszölni ezt a blog bejegyzésemet a blogom témájába, mert egyébként nagyon eltér, de ennyi önajnározást megengedek magamnak. Ha csak egy magyar vállalkozót is sikerül jó irányba elmozdítanom, már megérte. Email-ekre mint mindig, ebben a témában is szívesen válaszolok. (infokukaccsocsodalomponthu)

Új honlap, amiről mindenkinek tudnia kell!!!

2009-08-31T13:52:00.007+02:00

Neked is eleged van a betonra placcsantott görögdinnyék és a kiöntött tejes tartályok látványából, amit a gazdák végső elkeseredésükben visznek a fővárosba demonstrálni? Akkor olvass tovább!

Szokásos böngészésem során leltem rá a Gazdapiac.com honlapra. Nemrég indult, de egyre gyarapszik, viszont a Fejér megyeiek nem kaptak még rá eléggé, ezért ha nem is egészen önzetlenül, de én is meg akarom tenni a tőlem telhetőt a lap népszerűsítése érdekében.

Hogy miről is van szó? A lapról idézek:

"Az oldal célja röviden és tömören: szeretné összehozni a termelőt a vásárlóval mert így mindenki jól jár. A termelő el tudja adni az áruját, és a vevő lényegesen olcsóbban jut hozzá jó minőségű áruhoz."

Az oldal létrehozója Bohus Gábor, aki remélem egyszer majd valahogy profitál is ebből a jószándékú és hatalmas hiányt pótló vállalkozásból. Ismét a honlapról idézem saját szavait:

"Kedves Látogató / Termelő!

Kérem, engedje meg, hogy egy személyes tapasztalattal indítsak, amely nagyban motiválta ennek az oldalnak létrehozását. Akkoriban egy olyan cégnél dolgoztam, amely több más céggel volt közös telephelyen. Nagy forgalom, ki-be járkálás. Egy napon megállt egy kisteherautó a főépület előtt, tele zöldpaprikával. Jó kinézetű, raschelzsákokba csomagolt paprika volt. A fiatalember kiszállt belőle, odaszólt nekünk: tessék, itt a paprika, vigyék ingyen, mert NEM TUDOM ELADNI. Látszott, hogy legszívesebben elsírná magát. Természetesen adtunk neki valamennyi pénzt, de az eset mindannyiunkban mély nyomot hagyott. Hát hol élünk, hogy ilyesmi előfordulhat??

Ha ott és akkor lett volna egy ilyen weboldal, ahol a fiatalember közzétehette volna, hogy jönni fog az árujával, biztosan összegyűlt volna annyi ember, hogy mindet el tudta volna adni. Ugyan néhány év késéssel, de pótolom a hiányt.

Ha Ön termelő, adjon fel itt ingyenes hirdetést. Kezdetben inkább úgy, hogy más forrásokból is gondoskodik a vevőkről, például piacon árul. Az oldal használata hozni fog néhány plusz vevőt. Az az álmom, hogy látogassák annyian, hogy Ön mindent eladhasson.

Ha Ön érdeklődő, kérem, látogasson vissza gyakran. Figyelje a hirdetéseket, kommentálja őket, és vegye fel a kapcsolatot a termelőkkel. Az oldal minderre lehetőséget ad. Ha elég sokan látogatják ezt az oldalt, életre fog kelni.

Üdvözlettel,

Bohus Gábor

Az oldal kitalálója, programozója és üzemeltetője"

Nézz szét a Gazdapiac.com lapon és tedd a kedvencek közé (vagy bookmarkold, vagy amit éppen szoktál), akár termelő, akár fogyasztó vagy, mert ebből csak hasznunk lehet! Ilyen vállalkozásokkal lehet csak megváltoztatni a multik satnya kínálata és agresszív árpolitikája által uralt magyar gazdaságunkat!

Fenékig tejfel

2009-08-25T10:18:00.007+02:00

Sokan morgolódunk az üzletekben, hogy egyre többet kell kiadnunk a megszokott termékeinkre, kedvenc samponok, az egyetlen ketchup, amit a gyerekek szeretnek stb. De ha már kifizettük az árát, akkor szeretnénk a maximumot kihozni belőle. Én így csavarom ki az utolsó cseppet is a különböző termékekből.

1. Vágd el a tubusokat

Fogkrémes tubus, gulyáskrém és hasonlók, akárhogy facsarod, mindig marad bennük még legalább egy adag. Tapasztalatom szerint ehhez csak akkor tudsz hozzájutni, ha elvágod a tubust.

2. Higítsd fel a maradékot

Folyékony mosószer, öblítő, mosogatószer, samponok, hajbalzsamok a leginkább alkalmasak erre. Ha szelektívbe viszed a flakonokat, akkor úgyis tisztára kell mosni őket, így legalább hasznát is veszed az utolsó cseppeknek. Tölts bele egy kis vizet, rázd fel és úgy használd fel a maradékot. Persze nem csak vízzel lehet higítani. A maradék olajos üvegbe ha ecetet vagy citromlevet, vizet, sót, borsot és cukrot teszel ízlés szerint, akkor azt felrázva salátaöntetet kapsz.

3. Használd a legmegfelelőbb eszközt

Lekvár, mogyoróvaj, csokoládékrém, pesto – ezek mind szeretnek odaragadni a kisüveg aljához. Ne csilingelj a kiskanalakkal, szerezz be magadnak egy kenőlapát készletet. Azok a lekerekített téglalap alakú gumi lapátkák, amikkel a tortához valókat is szokták keverni. Piacon, Kikk üzletekben stb. fillérekért árulják őket.

4. Használj kevesebbet

A nagy cégek iszonyatos mennyiségű pénzeket költenek termékkutatásra és fejlesztésre. És ebbe szerintük az is beletartozik, hogy a vevők minnél gyakrabban vásárolják a termékeiket. A legtöbb termék eleve úgy van megtervezve, hogy túl sokat használj belőle. Miért? Hát hogy még többet vegyél belőle! Az egyik megoldás az önmegtartóztatás, vagyis ne használj annyit a mosószerből, mint ami a gyártó ajánlata, diónyi hajbalzsam helyett féldiónyi is elég a hajadra, vagy csak feleakkora csíkot nyomj a fogkrémből a fogkefére. Persze ez nem mindenkinek megy. Ekkor lehet trükkökhöz folyamodni. A mosogatószerhez például évekkel ezelőtt vettem egy fém folyékony szappan adagolót. A “csőrének” sokkal kisebb az átmérője, mint a legtöbb mosogatószernél, tehát kevesebbet használunk belőle, és még jobban is mutat a konyhában mint a giccses műanyag flakonok. Ezt meg lehet csinálni sok fürdőszobai termékkel is, nem csak a folyékony szappannal. És megint, nem egy nagy befektetés, ha nem dizájneres cuccot veszel.

5. Melegítsd fel

Ez egy spéci dolog, megikrásodott méznél lehet például jól alkalmazni. Állítsd az üveget a teteje nélkül egy lábas forró vízbe, és az ismét kitisztul és folyékony lesz. A másik amit láttam, az ajakfény, amit bögre forró vízbe állítottak és leolvadt az oldaláról az anyag, így tovább lehetett használni.

6. Ne hagyd tönkremenni

Nem voltam mindig ennyire tudatos a konyhában, de ma már szinte semmit nem dobok ki, ami élelmiszer. És korántsem arról van szó, hogy romlott ételeket ennénk. Egy példa. Néhány hete kaptam egy hatalmas kosár paradicsomot és egy fél tököt, megtisztítva. Tudtam, hogy ennyi paradicsomot nem fogunk megenni és nem vagyok a befőzős típus. Kivettem egy adagot, amit beraktam a hűtőbe szendvicsekhez, a többit pedig megmostam, feldaraboltam és tisztára mosott fagyisdobozokban beleraktam a mélyhűtőbe. Lecsónak, olaszos szószokhoz így a jövőben bármikor felhasználhatom. A tököt pedig legyalultam és az is ment be a hűtőbe, hogy valamikor a jövőben tökfőzelék legyen belőle. Persze nem mindent lehet lefagyasztani, de akkor is elég egy kis leleményesség. A szikkadt kenyérből például lehet robotgép segítségével zsemlemorzsa vagy angolos “bread and butter pudding”. Sokszor az dönti el a vacsoramenüt, hogy mi az a konyhában, ami tudom, hogy nem bírja már sokáig.

7. Ne dobd ki a végét, használd másra

Ez az előző ponthoz eléggé hasonlít. Amikor csak egy kicsi maradt meg valamiből, akkor is lehet még mit kezdeni vele. Külföldön láttam egy ismerősnél a szappanmentő dobozkát. Az összes kis darabka szappant, ami túl kicsi ahhoz, hogy használják, beledobálja ebbe a dobozba, és ha tele lesz, akkor egy új szappant présel belőle. Itthon nem láttam sajnos, de kell, hogy létezzen valahol. A “használd a végét is” elv nálam ismét a konyhában jön be nagyon, ahol a recepteket úgy szoktam alakítgatni, hogy felhasználjam az apró maradék dolgokat. Ha csak egy-két kanál tejföl van a doboz alján, azt például hozzákeverem a tojásokhoz, amikor omlettet csinálok. Olyan is volt, hogy a maradék piros pesto-t raktam a pizzára a sajt alá pizza szósz helyett. Ha nem kell a befőtt leve (és valami csoda folytán a lányom nem issza meg kérés nélkül is!) akkor sem dobom ki. Meggylét például be lehet sűríteni, ha adsz hozzá néhány evőkanál cukrot és elfőzöd a levének a java részét. Vaníliafagylalttal mennyei! És így tovább, csak engedd szabadjára a fantáziádat!

8. Használd fel a csomagolást

Szóval felhasználtuk a terméket az utolsó cseppig, de akkor még mindig ott van a csomagolás. Annak a csomagolásnak megfizetted az anyagárát, a munkaerőt de még ezen kívül a fejlesztését is, biztos, hogy a kukába akarod hajítani? Persze nem kell mindent megtartani, mert nem akarunk úgy élni mint a guberások, csak azt kell elérni, hogy egy fél másodpercre megállj, és megkérdezd magadtól: Fel tudom ezt használni valamire? Ha nem, akkor hajítsd – ha egy mód van rá, akkor ne a kukába – a szelektívbe. De kiráz a hideg, amikor azt látom, hogy emberek tucatjával vesznek befőttesüvegeket a szupermarketekben. Tényleg nem volt szerencséjük elég üveghez a befőzést megelőző egy év alatt? Vagy ennyire csak az egyik pillanatról a másikra tudunk gondolkozni?

Másik vesszőparipám, nagyanyáink csinálták, nekünk is menne, hogy ne műanyag tálcákra költsünk tavaszi palántázáskor, hanem az elmentett joghurtos poharakat használjuk. Vagy egy még inkább természetbarát módszer amit nemrég hallottam, félbevágott toalett papír gurigákat töltenek meg földdel és tálcára állítva abban nevelik a palántákat. Amikor átültetik a kertbe, nem veszik ki, mert a papír úgyis magától lebomlik, ahogy a növény felnő.

9. Legyél kreatív az ötletekkel!

Remélem sikerült elgondolkoztatnom és néhány ötletet adnom. Hadd fejezzem be ezt a bejegyzést egy videoval, ami megcsiklandozott. Nagyon tetszett a tudorka, aki a centrifugális erőt alkalmazta, hogy hozzájusson a ketchupos üveg alján maradt szószhoz. Csak el ne törd az üveget! Vagy a berendezést! Vagy mindkettőt!

Nem úgy van most mint volt régen

2009-08-16T12:49:00.003+02:00

A magyar falvak helyzetét ecsetelő tudósítások hallatán nem nehéz depresszióba esni. Elnéptelenedés, idősödő lakosság, munkanélküliség, roma kérdés, szélsőséges szegénység, bűnözés és még sorolhatnám.

Szerencsére a magyar találékonyság nem mindig merül ki a kisstílű ügyeskedésekben. Az alábbi három falu példamutató története nemcsak tanulságos, de precedens lehet hasonló kezdeményezések elindításához itt a Fejér megyei falvakban is.

Tarnabod

Tarnabod neve mára összefonódott a Máltai Szeretetszolgálatéval. Az alapötlet a városban nemkívánatos hajléktalanokra épült, akik egy része még mindig sikeresen visszaintegrálható a társadalomba.

A szervezet olyan falut keresett, ahol nagy az elnéptelenedés, és sok a lakatlan de még használható ház. Kiválogatták a legalkalmasabbnak ítélt személyeket illetve családokat és leköltöztették őket a falu üres házaiba. Munkahelynek pedig az újonnan létrehozott elektronikus kütyü bontó szolgált.

A helybeliek és az újonnan érkezett hajléktalanok viszonya ugyan nem felhőtlen, és a 2008-ban beütött gazdasági világválság a bontóüzemet is veszélyezteti, de mégis elismerésemnek kell hangot adnom egy ilyen radikális ötlet sikeres kivitelezéséért.

Az index riportja Tarnabodról

A Máltai Szeretetszolgálat Befogadó Programja
Tarnabod gondjairól az országinfón

Uszka

Uszka története mindig mosolyra késztet, mert a bűnözés nélkül és láthatólag boldogan élő romák eléggé szokatlan látványt nyújtanak! Bizonyíték arra, hogy van lehetőség humánus módon való integrálásra még itt Magyarországon is.

A keresztény életmód és az uborkatermesztés párosítása a kevert lakosságú faluban olyan történet, mely egykor még mozivászonra is kerülhet. Feltétlen nézd meg a Szempont riportját, ha anno elszalasztottad!

A Szempont riportja Uszkáról a youtube-on
Cikk Uszkáról egy szabolcsi hír-honlapon

A Stop cikke Uszkáról

Panyola

Panyola története a személyes kedvencem, mert meglátásom szerint a jövőről szól. A magyar falvak sorsa, mint a legtöbb dologé a világon, a fiatalabb nemzedékek kezében van. Ahogy annak idején a gyárak, a jólét és a kitárulkozó lehetőségek elcsábították a faluból az ifjakat, úgy fognak lassan a szmogból és általános közönyből kiábrándult városiak lassan visszatelepülni vidékre.

Sokaknak ma Panyola neve hallatán a pálinka, a „Panyolai Elixír”, jut először eszükbe. Így aztán nehéz elképzelni, hogy egykor a szeszfőzde romokban hevert. Az élet furcsa jellemzője, hogy általában olyan helyeken lehet radikálisan új rendszereket és folyamatokat a legjobban bevezetni, ahol minden más már csődöt mondott. Valószínűleg így lehetett Muhari Zoltánból a másképp gondolkodó jövevényből Panyola polgármestere, és így vált Panyola híressé nemcsak a pálinkájáról, hanem az évente megrendezésre kerülő határok nélküli folk fesztiváljáról is. És itt még korán sincs vége az ötleteknek. A polgármester szavaiból idézek a falu honlapjáról:

„Minden falu legyen önellátó pl. tejből. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a mai körülmények között a termelőtől önköltségi ár alatt 70 Ft/liter áron veszi át a tejipar azt a tejet amelyet a multik szupermarketjeiben 250 – 300 Ft/liter áron kaphat meg a fogyasztó, a Szolidáris kereskedelem keretében pedig max. 150 Ft/liter áron veheti meg a termelőtől, nem kétséges, hogy a termelő is és a fogyasztó is jobban jár. A termelő igy nem kényszerül feladni tejgazdaságát nem lesz kiszolgáltatva a Globalizáció okozta tömegtermelési dömpingáraknak.”

Ennek szellemében találták ki a "Helyi Piac" honlapot is, ahol helybeli portékákat értékesítenek, és amit a jövőben országos hálózattá szeretnének fejleszteni. A pálinka és a folk fesztivál után nem sok kétségem van a sikerét illetően!

Panyola hivatalos honlapja
III. Határmenti Világzenei Fesztivál, Panyola, 2008 a youtube-on

A Nőklapja Café cikke Panyoláról

Nem nehéz kitalálni, hogy Panyolának jósolok a legfényesebb jövőt. Míg Tarnabod története a külső beavatkozásról és a jótékonyságról szól a leginkább, és Uszkán is elég nagy a külső segítség, addig Panyolán a falu belső szerkezetét, működését és létfenntartási folyamatait változtatták meg radikálisan, mégpedig belülről jövő kezdeményezésekkel, amelyek nem egy személyhez hanem a közösség minden egyes tagjához szervesen kötődnek.

Panyolán nem várják, hanem csinálják a jövőt, méghozzá nem kevés kísérő zenével!

Pay it forward (A jövő kezdete) - avagy gondolatok a hétre

2009-07-13T15:27:00.004+02:00

Akik látták a címben szereplő filmet, azoknak ismerős a “pay it forward” ötlete (amit magyarul inkább “add tovább”-nak lehetne egyébként fordítani).

Tömören a film története, hogy az iskolába érkező új tanár poénból megkéri a diákokat, hogy a jó jegyük érdekében év végéig tegyenek valamit, ami jobbá teszi a világot. A Trevor nevű diák azonban felnőttes komolysággal kezeli a kihívást és kieszel egy tervet, amivel megváltoztatni szándékozik a világot. Tervének alapja, hogy három emberrel jót fog cselekedni, de azokat megkéri, hogy ne neki viszonozzák jótéteményét, hanem cserébe másik három rászorulóval tegyenek valami jót, akik majd szintúgy továbbadják a jótéteményeket, és így tovább. Persze amikor első lépésként hazavisz otthonába egy hajléktalant, anyja nem lelkesedik túlságosan a világmegváltó ötletért!

Az utóbbi időben sokat jár az eszemben ez a film, főleg amikor emberek azzal támasztják alá tétlenségüket, hogy úgysem lenne belőle semmi hasznuk. Nem álmodozom világmegváltásról és hála az égnek páromnak eszébe sem jutna felrónia, hogy néha órákat töltök blogírással, pedig semmi hasznom sincs belőle! De azért szeretném azt gondolni, hogy sikerül valami pluszt adnom azoknak, akik veszik a fáradságot és olvassák bejegyzéseimet (amiket mellesleg a mai napig nem vagyok hajlandó pénzhozó reklámokkal kitapétázni). És mennyivel jobb lenne országunk közérzete, ha minden alkalommal, amikor úgy adnak nekünk, hogy nem várnak ellenszolgáltatást, akkor nem a “markunkba röhögés” lenne az első reakciónk, hanem elgondolkoznánk, hogy hogyan adhatnánk ezt tovább. Legyen az egy blog, egy letölthető könyv, egy baráti jó szó vagy akár egy idegen segítő gesztusa.

Nagy Vegetáriánus Kihívás - 2009 június 27.

2009-06-22T17:00:00.005+02:00

Szerencsére terjedőben az a nézet, miszerint a vegetarianizmus nem csak hóbort, hanem a természetes életmód szerves része. Húsevők közt is egyre inkább bevett szokás húsmentes napokat tartani.

Erről szól Vegavarázs felhívása, amihez még mindig van idő csatlakozni! Csak regisztrálsz és június 30.-ig elküldöd hogy mi volt aznap a menü. Lehet egyszerűen beírni azt is, hogy mákos gubát ettél, de lehet küldeni teljes recepteket fotókkal együtt is. A legjobbakat díjakkal jutalmazzák és publikálják is.

Mielőtt bárki megvádolna azzal, hogy vizet prédikálok és bort iszok, én már regisztráltam és nagyban tervezem a menüt! :P

További részletek a Vegavarázs honlapon. Mire várunk? Irány a konyha!

Gyenge idegzetűek kerüljék a blogolást

2009-06-22T12:15:00.005+02:00

Egy biztos, a blogolás nem a mimózalelkűeknek való. Minden jót tenni vágyóra jut ezer olyan, aki ok nélkül is szurkálódik, kritizál és megpróbál vitákat gerjeszteni. A trágár és kezelhetetlenül előítéletes megnyilvánulásokról nem is beszélve! De mi azért csak írjuk tovább a szövegeket, többé-kevésbé rendíthetetlen optimizmussal abban reménykedve, hogy végül rátalálunk a szavainkat hasznosnak ítélő közönségre is.
Aki valaha is belefogott blogírásba, az tudja, hogy mennyire nehéz megtalálni a megfelelő olvasótábort és átlépni a szűk baráti kör kereteit anélkül, hogy reklámokra és agresszív marketinges taktikákra támaszkodnánk. Szerencsére a statisztikákból hamar kiderül, hogy lassan, de biztosan azért nő az olvasottságunk, csak a liberalista és/vagy humanista elvek hívei általában sokkal halkszavúabbak, mint a fent említett kiskakasok. Ezért nem is nagyon írnak megjegyzéseket sem, mert nem szeretik a konfrontációt.
Mindig örömöt jelent a blogíró számára, ha valaki – újabb szép magyar szóval élve – “belinkeli” a blogját. Ilyenkor az etikett azt kívánná, hogy visszalinkeljünk. Ugyanakkor én legalábbis bajban vagyok, mert bármennyire is tetszik a másik blog, az ajánlott blogjaim listájába csak témába vágó (Fehérvár környéki vagy zöld) blogokat szeretnék felvenni.
A problémát megkerülendő mostantól egy új listám van a jobb oldalon, „Csocsodalomra linkelnek” címmel, ahol az ilyen visszalinkeket szeretném összegyűjteni. Ha nincs erősebb kifogásom a bloggal kapcsolatban, akkor ide bárki blogja jöhet, bármilyen témában, egy Csocsodalom linkért cserébe.

Reményvesztés helyett tehát csak építgessük a halk szavúak szervezetét a neten! Minden becsületes blogírónak és minden tiszta szívű blogolvasónak a lehető legjobbakat! :)

Repülj madár, repülj!

2009-06-03T10:14:00.006+02:00

Képzeld el a következő helyzetet:

Közeledik a párod születésnapja és szeretnéd elvinni vacsorázni egy jó hírű étterembe. Már egy hónappal előbb lefoglalod az asztalt, hogy minden simán menjen. Elérkezik a nap, és még az a szerencse, hogy délelőtt ismét megnézed az étterem honlapját, ahova ki van írva, hogy a vendégeknek legalább másfél órával a foglalásuk előtt meg kell érkezniük. Nincs mit tenni, odamentek jó előre, és a bárban elücsörögtök másfél órát. Ezután megjelenik a pincér, aki közli, hogy szeretné megnézni a táskátokat, mert az egyik holland(!) bárban tegnap késelés volt, ezért semmit nem engednek bevinni, ami fegyverként használható. Egyikőtökkel leveteti a cipőt is - mert ugye soha nem lehetünk elég óvatosak! - és megkér, hogy dobd a szemétbe a fújós dezodorodat is, amit a meleg miatt magaddal vittél. De segítőkészen megjegyzi, hogy ugyanazt a dezodort az étterem sarkában lévő kis boltban újra meg tudod vásárolni, raknak rá egy kis címkét, hogy azt ott vetted, és azt már megtarthatod. Sőt, ha már itt tartunk, a táskád nagyon nagy, nem való az étterembe, de ők szívesen megőrzik a hátsó teremben. Persze ezért külön költséget kell felszámolniuk. Amikor elveszíted a türelmedet, hogy ez azért már mégis több a soknál, a pincér higgadtan egy táblára mutat, amire ki van írva, hogy amennyiben agresszív viselkedést tapasztal a személyzet, jogukban áll rendőrt hívni és büntetőjogi eljárást kezdeményezni ellened.

Nagy levegőt veszel, a pincér pedig végre az asztalotokhoz vezet. Az asztalok olyan közel vannak egymáshoz, hogy ahányszor a környéken lévő asztaloktól valaki kimegy a mosdóba, szó szerint a válladhoz nyomják a hátsó felüket, hogy át tudják préselni magukat. Rendeltek, majd másfél órás késéssel végre megérkezik a vacsora. Olcsó helyről veszik a csirkét, ezért először minden szeletet tesztelniük kell szalmonella miatt. Mikor humorosan megjegyzed, hogy esetleg inkább steaket kellett volna enni, elmondják, hogy azt szintén tesztelik kergemarhakór miatt.

Elfogyasztjátok a vacsorát, ami mellesleg istenien finom, és mindketten egyetértetek, hogy a szakács nagyon tudja a dolgát. Beszédbe elegyedtek a közeli párral – ha már így egy asztalnál ültök - és kiderül, hogy egy helyen érettségiztetek. Ők már harmadszor vannak ebben az étteremben, egyetértenek, hogy a csirke isteni, ők is pont ugyanazt a menüt rendelték, mint Ti.

Fizetésre kerül a sor, kihozzák a számlát, és kiderül, hogy ugyanazért a menüért Ti háromszor annyit fizettek, mint a kedves pár az asztaltól. Ja kérem, Te egy hónapja foglaltad le az asztalt, ők viszont reggel telefonáltak, hogy van-e még szabad hely! Alig várod, hogy kikerülj ebből a rémálomból, ezért kéred a táskádat, amit bevittek a hátsó terembe. Várnod kell, mert hátul Zoli bácsi is vacsorázik, de biztos nemsokára meglesz a táska. Újabb félóra elteltével megkerül a táska, az oldalán a bőr felhasítva, és kicsit soványabbnak is tűnik, mint amikor beadtad. A készséges pincér elmondja, hogy tulajdonképpen szerencsés vagy, mert nagyon sokan nem is kapják vissza amit a hátsó terembe küldenek. Ugyanis ha Zoli bácsinak gyanús a táska, akkor egyszerűen megsemmisíti!

Törzsvendég szeretnél lenni ebben az étteremben? Ha lenne is ilyen vendéglátó hely, maximum pénzmosodának tudnák használni, mert hogy épeszű fizető vendég be nem tenné a lábát, az biztos!

De hiszen ez történik szinte minden repülőúton! (A pincér a reptéri személyzet, a szakács a repülőgép személyzete és Zoli bácsi nyilván a poggyász rakodó, ha esetleg valakit elkerült volna az irónia.) És akkor még azt kérdezik tőlem, hogy miért nem akarok többet repülőgépen utazni!

Tudom, nekünk is vannak rokonaink másképp gyakorlatilag elérhetetlen helyeken. Van amikor egyszerűen a repülés az egyetlen ésszerű forgalmi eszköz. Na de csak egy egyszerű nyaraláshoz?

Legtöbbször nem is vagyunk tisztában vele, hogy földrajzilag mennyire jó a helyzetünk. Amióta a legtöbb európai ország kitárta kapuit egymás felé, tömérdek lehetőségünk van anélkül, hogy repülőre kellene ülnünk. Stockholmtól Lisszabonig, Belfast-tól Isztanbulig csodálatosabbnál csodálatosabb helyek várják a kíváncsi turistákat ebben a hirtelen megtágasodott hazában. Szidhatod az Uniót, de ki is használhatod, hogy lehetőségünk van csak úgy vonatra ülni vagy autóba szállni és elmenni a tengerpartig. Vagy Berlinbe. Vagy éppen Koppenhágába. A határok gyakorlatilag megsemmisültek az átlag utazók előtt, és amint az Euró is bevezetésre kerül, az átváltásokkal sem kell majd bajlódni. Az “itthon nyaralunk” kifejezés nemsokára jelentheti a Velencei Tavat vagy a Bükk hegységet éppúgy, mint Erdélyt vagy a Francia Riviérát.

Legkevésbé környezetszennyező megoldás valószínűleg kerékpárral menni nyaralni. Ezt nem mindenki bírja, gyerekekkel pedig csak a legelszántabbak képesek nekivágni. Ezután következik a vonatozás. Ennek kapcsán a megkötöttségek zavarnak leginkább, hogy nem egészen akkor megyek oda ahova akarok. Az állandó sztrájkokról nem is beszélve. Hogy melyiknek kevesebb a környezetre gyakorolt hatása, a repülésnek vagy az autózásnak, az vita tárgyát képezi. Még nem sikerült olyan tanulmányra lelnem, ami minden lehetséges szemszögből összehasonlítaná a kettőt. Ami többek közt például azt is figyelembe venné, hogy a repülőgépek gyakori használata hatására a földet egy újonnan létrejött fátyolfelhő réteg veszi körbe, ami miatt a legtöbb helyen kevesebb csillagot látni az égen mint fél évszázada. De egy dolog biztos, a repülés körülményei a kommunista diktatúrákhoz hasonló hatást gyakorolnak a lelkemre!

A romlás virágai

2009-05-29T12:56:00.005+02:00

Amióta lakásba költöztünk, ami a leginkább hiányzik a kertes házunkból, az a komposztáló. (Nem a leggyakrabban fényképezett része a kertnek, de azért sikerült találnom egy képet róla. Nem sokkal azután készült, hogy összeállítottuk, ezért üres még.)

Nem feltétlenül hatalmas befektetés egy komposztáló, az internet és a szakirodalom tele van ötletekkel, hogy hogyan lehet házilag akár ingyen is felállítani egyet. Persze, ha megengedheted magadnak, a kertészeti üzletek is árulnak műanyag komposztálót.
A komposztálás bonyolultnak hangzik, de egyáltalán nem az! Csak arra kell figyelni, hogy legyen benne megfelelő arányban zöld és barna anyag.
A zöld anyagok azok, amik gyorsan lebomlanak, mint például a zsenge zöld levelek, virágok, krumplihéj stb. A barna anyagok a lassabban lebomlóak, ezek adják a komposzt szerkezetét, mint például a vékony gallyak vagy a vastagabb levelek.
Akkor büdösödik a komposzt, ha túl sok benne a zöld anyag, például túl sok fű lett hozzáadva fűnyírás után. Ha viszont túl sok a barna anyag, akkor a halom gyorsan kiszárad, és nem tud komposztálódni. Ha az egyik fajta anyagból túl sok van, akkor egyszerűen a másikból kell hozzáadni és vasvillával vagy ásóval kicsit megkeverni.
Hogy mikorra lesz használható földed? Ez általában bármi lehet 6 és 18 hónap közt. De ez attól függ mennyire jó a keverék. A legjobb tanács, amit én komposztálással kapcsolatban valaha is hallottam, az az, hogy „Minden komposztból előbb-utóbb termőföld lesz, csak idő kérdése, hiszen ez a világ megállíthatatlan rendje.” Magyarul nem tudod elrontani, legfeljebb tovább fog tartani, mire használhatóvá válik!
Persze nem csak a kertből lehet hulladékot dobni a komposztba, hanem a konyhából is. Néhány példa: Tojáshéj, kávézacc, nyers zöldség maradékok, levelek, krumplihéj, használt tealevél és filteres tea zacskóstul. Sőt az újabban megjelent komposztálható nejlonzacskókat is beleteheted! (Nézd meg a zacskót, boltja válogatja! Nálunk a Lidlben például a kis átlátszó zöldséges és zsömlés zacskók mind komposztálhatóak.) Nyers hús készítményeket és főtt ételt ne tegyél a komposztba, mert vonzza a rókákat, patkányokat stb. Olaj és ecet is kerülendőek.
Mielőtt drága kiadványokra költenéd a pénzedet ebben a témában, elmondanám, hogy van egy nagyon jó letölthető 18 oldalas kis füzetecske, Komposztálás a családban címmel a Kötháló (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata) weblapján. Van egyébként még számos más tájékoztató jellegű kiadványuk is, mind zöld témákban, ezeket itt találod meg.

A veszélyeztetettek listáján

2009-05-17T15:43:00.004+02:00

Édes Élet - vanilia illattal

2009-05-14T19:59:00.003+02:00

Imádok sütni de van egy néhány dolog, amit talán meglepő módon soha nem vásárolok. Ezek a porcukor, a vaniliás cukor és a vanilia aroma.

A porcukrot könnyű megmagyarázni. Van egy konyhai robotgépem, amihez daráló is tartozik, így egyszerűen amikor kifogy a porcukrom akkor veszek egy újabb adag kristálycukrot és házilag ledarálom. Ez nemhogy olcsóbb, de legtöbb esetben különböző adalékoktól is megkímél, amiket a porcukorhoz adnak, hogy ne csomósodjon.

És mi van a vaniliával? Az eredeti, vagyis természetes vanilia a vanilia növény termésében található, legfőbb összetevője a vanillin, de ezen kívül számos más szerves anyagot is tartalmaz. A fermentált vanilia tokokat általában egyesével csomagolva árulják vaniliarúdként. Ezenkívül alkohol hozzáadásával készítenek vanília esszenciát is, ami leginkább előkelőbb városi közértekben vagy internet üzletekben elérhető.

Mivel a természetes vanilia előállítása rendkívül költséges és ezen kívül a világon a vanilia iránti kereslet jóval túlszárnyalja a kínálatot, ezért gyakran mesterséges úton állítják elő legfőbb összetevőjét, a vanillint, és ezzel helyettesítik. Vanillint mesterségesen általában gvajakolból készítenek, amit legtöbbször bükkfagyantából nyernek.

Kevesen engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy minden sütéshez vaniliarudat vagy természetes esszenciát használjanak. Elmondanám ami nekem eddig nagyon jól bevált. Amikor darálok egy újabb porcukor adagot (ahogy azt fentebb írtam), akkor beleteszek egy vaniliarudat, aminek az aromája az egész adagot teljesen átitatja. Tapasztalataim szerint egy rúd, bár nem olcsó, de fél évig – kilenc hónapig símán jó, és több adag cukor ízesítéséhez elég. A végén persze nem dobom ki, mert még akkor is ki lehet kaparni belőle az apró fekete magokat puding, sütemény vagy akár fagylalt készítéséhez is. Arról nem is beszélve, hogy a süteményeimből árad a vanília illat, mert akár a teljes cukor adagot vaniliás cukorral helyettesíthetem! Nem számoltam utána, de van egy olyan érzésem, hogy pénzben is és minőséget tekintve is sokkal jobban járok, mintha kis zacskókként venném a mesterséges aromával készített vaniliás cukrot.

A mikrohullámú sütő különös esete a műanyagokkal

2009-05-08T08:46:00.004+02:00

Amióta léteznek mikrosütők, azóta megoszlanak róla a vélemények. Vannak, akik mai napig nem tűrik meg a konyhájukban. Én gyarló földi halandóként, ha nem is főzök vele, egyes élelmiszerek és főleg előző napi maradék ebéd melegítéséhez mikrót használok. Arról is írtam már, hogy az újrafelhasználás jegyében a hűtőben és a fagyasztóban előszeretettel használok régi fagylaltos dobozokat.
Az effajta műanyag tartók nagytöbbsége biszfenolt tartalmaz. Már van elég sok arra mutató kutatás, hogy lassan ez a biszfenol kiszivárog a műanyagból és szervezetünkben problémákat okozhat, mivel egy szintetikus ösztrogén anyag.
Bár például ez előfordulhat a vizes flakonok esetében is, a folyamatot többszörösen felgyorsíthatja a mikrohullámú sütő használata.
Míg szinte lehetetlen a biszfenolt életünkből teljesen száműzni (legalábbis az egyének szintjén, amíg a gyártók mindenhez adalékolják), addig is egy egyszerű szokásváltoztatással nagymértékben csökkenteni tudjuk a káros hatását.
A megoldás: ne mikrózz műanyag tartódobozokban! Az elmentett élelmiszer maradékokat egyszerűen tedd át üvegedénybe vagy tányérra mielőtt mikróval melegítenéd!

Tavaszi pezsdülés

2009-04-20T11:59:00.007+02:00

Végre itt a jó idő, hétvégeken lehet kirándulni, hegyet mászni, vásárokon bámészkodni, a kertben matatgatni, kinek mihez támad kedve. Mi fehérváriak valószínűleg tisztában vagyunk vele, hogy különösen jó helyen lakunk, ha szeretjük a kisebb, már-már családias hangulatú közösségi megmozdulásokat.
Egy gyönyörű fehérvári fotós blog, ami valami miatt lelassult, ígérem kutakodok egy kicsit, de addig is nézd meg a képeit a lakóhelyünkről, érdemes!
Pénteken délután sikerült még megnéznem a Gaia egyesület fotókiállítását a központban, bekukkantottam a Bregyó közben rendezett kertészeti kiállításra is és a hétvégén főleg Csókakő fele kirándultunk.

A mai Earth Day apropóján most hétvégén lesz a fehérvári Critical Mass, ahova szerencsére évről évre többen és többen látogatnak el. Ha még nincs bringád szerezz be egyet!!! Ehhez egy szuper honlap a bringazz.hu Az adatbázisukban megkeresheted a hozzád legközelebbi kerékpáros boltokat és szervizeket.

„Éltem - és ebbe más is belehalt már”

2009-03-31T12:06:00.005+02:00

Elnézést kérek a hónapos kihagyásért a rendszeres olvasóimtól. Azt hiszem időről időre mindannyiunknak kell egy kis begubózás, hogy átjussunk az élet adta hullámvölgyeken.
Az idei március a vártnál is szeszélyesebbre sikerült. Családunk három minket közelről érintő gyászhírt kapott, három mindenben különböző személy haláláról. A 94 éves nagyapa, aki úgy érezte még ez az aránylag hosszú élet is kevés lesz neki, és decemberben még új könyve kiadásán munkálkodott; a 40-hez közeledő, család nélküli, szinte kizárólag a munkájának élő képzett, komoly ember; és a 30-as éveinek kezdetén járó halkszavú mégis ritkán túlkiabált tanár, akinek senkihez egy rossz szava nem volt, és akit diákjai éppúgy gyászolnak, mint felesége és fiatal gyermekei.
Akik hátramaradnak, elgondolkoznak és próbálják feldolgozni a híreket. Mire lassan rájövünk, hogy hogyan is kellene élnünk, az egésznek vége. Még a hírességek is idővel feledésbe merülnek, életük tényei eltorzulnak és már senki nem idézi fel azokat az apróságokat, ami őket egyedülállóvá tette. Az apró mozdulatok, egy-egy személy sajátos járása, beszéde, illata, lassan mind elillannak. Sokan rettegnek a gondolattól, hogy amikor elmennek, senki nem fogja hiányolni őket, hamar feledésbe merülnek. Ezért építtetnek hatalmas síremlékeket mert ezzel szeretnék meghosszabbítani a földi létre gyakorolt hatásukat.
Mivel is mérhetnénk emberi létünk fontosságát? Fontosabbak azok, akik életükben országokat kormányoztak, évekig fennmaradó művészeti alkotásokat hoztak létre esetleg ezreket mentettek meg orvosi tudásukkal? De ha ez így van, hogyan lehetne megmagyarázni a pár hónaposan elhunyt csecsemők életét? Teljesen hiábavaló lett volna földi létük? Hiszen semmi maradandót nem alkottak, életet nem nemzettek, nem dolgoztak gyárakban, nem folytattak mélyreható beszélgetéseket és nem adták át tapasztalatukat az ifjabb nemzedékeknek.
Csak úgy tudom a világ rendjét elfogadni és nem az anarchia szolgájává szegődni, ha manapság nem divatos alázatosságot gyakorlok és azt mondom, mindennek és mindenkinek megvan a maga helye és célja az univerzumban. Világunk úgy működik mint egy emberi test, ahol minden sejtnek megvan a maga dolga. De ez nem jelenti azt, hogy szolgaként alá kellene vetnünk magunkat embernek vagy Istennek. Az alázatosság és az ego kettőssége csodálatos mozgatórugója életünknek. Nem csak időben, de földrajzilag is változó a két erő viszonya. A hatvanas-hetvenes években például Magyarországon az egót a legtöbb embernek teljesen háttérbe kellett szorítania, míg Amerikában egyre inkább az előtérbe került. Jelenleg itt az egó uralkodik, míg nyugaton egyre többen fedezik fel, hogy nem lehet büntetlenül túlzásokba esni sem személyes, sem tömeges szinten. Próbáljunk hát hűek lenni önmagunkhoz, de törődjünk egymással is, hiszen több a közös bennünk, emberekben, mint azt legtöbben hiszik.

(A címben szereplő idézet József Attila „Kész a leltár” című verséből való.)

Tömött libák és érthetetlen blogosok

2009-02-24T12:26:00.004+01:00

Miután a Tudatos Vásárló "lemoderálta" a hozzászólásaimat, nem tudtam megállni, hogy a libamájról írt véleményemet ne rakjam föl ide a saját blogomra.

Az apropó az "Egy pincér véresre töm egy elegáns hölgyet" című írásuk volt, ami a libatöméssel "előállított" libamájról és a PETA nevű sokat vitatott állatvédelemmel kapcsolatos aktivista szervezet legújabb kampányáról szólt. Nem dühös vagyok, inkább értetlenkedve ülök a gépem előtt, mivel a nacionalizmusba hajló, az állatkínzás fölött szemet hunyó és az egymást hergelő megjegyzések mind fennmaradtak a lapon.

Íme a törölt mondanivalóm:

"Kevés élelmiszer tud akkora viharokat elindítani, mint a "foie gras", vagyis a megduzzasztott libamáj. Ha a vegetariánusok és húsevők közti ellenségeskedésbe torkollik a vita, akkor félő, hogy már megint szem elől tévesztjük a dolgok lényegét. Az erőszakos libatömés, ugyanúgy mint a ketreces csirketartás vagy a tehenek állatkínzó túlfejése csak tünetei ugyanannak a problémának.

Az élelmiszer előállításából élelmiszeripar lett, ahol sem az állatok sem a fogyasztók nem számítanak élő - és érző - lényeknek, csupán a termelés résztvevői, profittermelők. Lehetne úgy tartani csirkéket, hogy ne legyenek vörös égéssebek a lábukon attól, hogy a saját vizeletükben gázolnak? Lehetne úgy fejni a teheneket, hogy ne legyen a tőgyük folyamatosan begyulladva, ami miatt antibiotikummal kell aztán etetni őket? Sőt tovább megyek, lehetne erőszakos libatömés nélkül is foie gras-t enni? A válasz mindhárom kérdésre igen.

A harmadik igenhez egy kis magyarázat. A libák ősszel maguktól is túleszik magukat, hogy felkészüljenek a télre, ami azt eredményezi, hogy mindenféle emberi beavatkozás nélkül is megnövekszik a májuk. De persze így csak szezonálisan fogyasztható, és nem nő meg akkorára, mint a tömésnél. De állítólag az íze messze lepipálhatja a mesterséges tömött liba máját. Ja, és persze mindez sokkal kevesebb profitot eredményez.

Magyar nyelvű anyagról sajnos nem tudok a témában, de aki tud angolul, annak teljes szívvel ajánlom Dan Barber tavaly júniusi előadását, ami nagy port vert fel a Taste3 konferencián.

Csak mindehhez persze olyan gazdaságok kellenek, amelyek nem csak a profittal törődnek, hanem az állatokkal és az emberekkel is."

A kép amit illusztrációnak találtam inkább kacsákat ábrázol, mint libákat, de megrögzött vegetáriánusként egyiknek sem szeretném a máját se puffasztással, se anélkül a tányéromon látni!

Érdekes egyébként, hogy soha senkire nem akartam rákényszeríteni az életmódomat, de amint egy húsevőnek elmondom, hogy én köszönöm, nem élek vele, legtöbbször elkezdik sorolni az ellenérveiket, ők próbálnak engem téríteni. Mintha attól félnének, hogy a vegetáriánusság ragályos! :D

Ingyen könyvek könyvkukacoknak

2009-02-19T11:16:00.007+01:00

Gazdasági válságban mindenki kevesebbet költ luxuscikkekre. A nehéz idők egyik első áldozata a kultúra, hiszen ilyenkor kevesebbet megyünk színházba, moziba, operába, galériákba és kevesebb könyvet is vásárolunk.
Szerencsére az internet terjedésének egyik legpozitívabb mellékhatása, hogy egyre több írott műhöz ad hozzáférést. Félreértés ne essék, nem akarok senkit sem illegális letöltésre buzdítani. Bőven akadnak olyan könyvek, amelyeknek vagy már lejárt a jogcímvédelme, vagy a szerző támogatja a szabad terjesztés ötletét.
Magyarországon valószínűleg a legnagyobb – és folyamatosan növekvő – ilyen online könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár által fenntartott – és más cégek által is támogatott – Magyar Elektronikus Könyvtár.

A könyvtár közel hét ezer könyv szabad letöltését teszi lehetővé, az összes elképzelhető kategóriában. Megtalálhatóak iskolai kötelező olvasmányok éppúgy, mint tudományos írások. A dokumentumok több formában letölthetőek (HTML, WORD, RTF, PDF) ZIP-pel csomagolva, de megtekinthetőek a honlapon keresztül is.
Hogy a könyvtár méretét érzékeltessem, csak a „Környezetvédelem, természetvédelem” kategóriában 39 könyvet találtam, azt pedig tudjuk, hogy ez nem a legbőségesebb kategóriája az átlag könyvtáraknak! Kezdésnek hármat le is töltöttem, amiket nagyon szeretnék figyelmesen is végigolvasni.
A könyvtár tartalmaz egyébként idegen nyelvű könyveket is, de ha van olyan szűrője a honlapnak, amivel csak ezeket listázza, akkor azt még nem találtam meg. Így marad a „böngészés”, legalább még inkább könyvtáros az élmény.

Ha már az idegen nyelvnél tartok, megosztanám a legnagyobb angol nyelvű online könyvtárat is, amelyről tudok, azoknak, akik szeretnek eredetiben olvasni.
Az amerikai Gutenberg Projectet önkéntesek kezdték és a mai napig önkéntesek által fenntartott non-profit vállalkozásként működik. Az Online Katalógusban főként szépirodalom található és az is angol nyelven. De egyre több az idegen nyelvű könyvek listája is. A magyar részleg 12 könyvet tartalmazott amikor utoljára néztem. Megtalálható itt angolul Shakespeare, Poe, Mark Twain, Oscar Wilde; németül Goethe, Kafka; franciául Voltaire, Zola, Verne, Moliere és Proust, csak hogy egy néhányat említsek.
A szervezetnek van ausztrál részlege is, ahol néhány olyan könyv is elérhető, amelyek nincsenek az amerikai honlapon.

>>> A fenti bejegyzés megírása óta találtam még három teljesen legális magyar nyelvű e-book lelőhelyet:

A Petőfi Irodalmi Múzeum által létrehozott Digitális Irodalmi Akadémia (kortárs szerzők is)
A HP számítástechnikai cég magyar ebook oldala (nem IT művek, hanem irodalom!)
A Magyar Könyvklub uhu.hu weblapja (csak egy néhány könyv, és nem mindet lehet teljességében letölteni, de érdemes bekukkantani)
A Titkos Tudás Tárháza (ezoterikus könyvek, ufók, parapszichológia, összeesküvés elméletek, magyarság - magyar és angol nyelvű könyvek vegyesen)

Az újrafelhasználás szelleme nincs palackba zárva

2009-02-15T15:59:00.004+01:00

Amint egy újabb tejes Tetrapak dobozt mostam ki ma reggel, hirtelen rámtört a nosztalgia. Eszembe jutott egyik legrégebbi emlékem, amikor totyogós gyerekként anyám fölültetett a biciklire, ráakasztotta az aluminium kannát a kormányra és mentünk a tejcsarnokba tejért. (Micsoda környezetkímélő megoldás! Helybeli árut újrahasználható csomagolásban!) Aztán amikor elköltöztünk, akkor jött évekig a zacskós tej, amihez mindenkinek volt a hűtő ajtajában egy műanyag tartója, mert csak abban lehetett biztonságosan tartani a zacskót, miután levágtad a sarkát. Mára pedig ezek is többnyire eltűntek és helyükbe léptek a merev műanyag flakonok és a Tetrapak-ok.

Lassan már meg sem kérdőjelezzük a Tetrapak használatát, annyira elfogadtatta velünk a reklámkampányok tömege a használatukat. Főleg az idősebb korosztály lett még a rendszerváltás előtti korszakokban eléggé erőszakosan meggyőzve arról, hogy „Ez van, ezt kell szeretni.” Emlékszem tinédzserként bámultam a néha idelátogató külföldre szakadt távoli családtagok hozzáállását a világ rendjéhez. Ahogy semmit nem fogadtak el csak úgy, minden további kérdezősködés vagy vizsgálat nélkül. Az itt élőknek arrogánsnak és nagyképűnek tűnt a szabad gondolkodásuk. Eszükbe sem jutott, hogy ez lenne a normális.

Szóval kezdjünk el kérdezni! Mi is a baj a Tetrapak-kal? Ha a reklámoknak hiszünk, akkor nemhogy semmi, de egyenesen Isten adománya az emberiségnek! Itt a link a legújabb reklámkampányra, ami ráadásul a szelektív hulladékgyűjtés lobogóját is lengeti.
Igen ám, de a legtöbb Tetrapak három teljesen különböző anyagból készül; papírból, műanyagból és aluminiumból; és ezeket csak hosszadalmas és költséges folyamatokkal lehet újra szétválasztani. A homogénebb tartókat – mint például a befőttesüvegek, a sörösdobozok vagy a samponos flakonok - lényegesen egyszerűbb újrahasznosítani.

És mi a bajunk a szelektív hulladékgyűjtéssel? (Nem mintha bárkit is szeretnék lebeszélni róla!) Hát az, hogy legtöbben azt feltételezzük, hogy az anyagok környezetbarát módon kerülnek majd újrahasznosításra. A fenti reklámkampányban például a PET palackból polar pulóver (fleece) készül. Tudtad, hogy ezenkívül a PET palackokat erőművekben tüzelőanyagnak is használják? Zöld és környezetkímélő? Nem. Tovább súlyosbítja az üvegház hatással kapcsolatos problémákat? Igen. És még mielőtt ezekben a szegény időkben bárkinek műanyaggal való tüzeléshez támadna kedve, elmondanám, hogy egyrészt 500ezer forintos bírsággal büntethető, másrészt iszonyatos egészségügyi problémákat okozhat. (Ezzel kapcsolatban ajánlom a Levegő Munkacsoport kiadványát, amit itt találsz.)

Mi hát a teendő? Már a termékek megvételénél foglalkoznunk kell a problémával. Nem véletlen a szósorrendje az eredeti angol kifejezésnek: REDUCE, REUSE, RECYCLE.

A „Reduce” szó azt jelenti, hogy „csökkents”. Vagyis csökkentsd a hulladékot.
1. Amire nincs szükséged, azt ne is vedd meg.
2. Kerüld a felesleges, káros, nem újrahasználható csomagolást a megvett árukon.
3. Csökkentsd maga a hulladék mennyiségét is. Például ha van rá lehetőséged, helyben komposztáld a konyhai hulladékot és ne küldd el a szemeteskocsival.

A „Reuse” az újrahasználatra utal. Ha valamit magad is fel tudsz használni, vagy másnak tovább tudsz adni, akkor ne dobd el. Ilyen például egy öreg polc, amit a garázsban még lehet használni, a régi takaró, amin a kutya alszik, de ide tartoznak a lepasszolt ruhák, könyvek, játékok is. Kerülnünk kell azokat az egyszer használatos termékeket is, amelyek helyett vannak hosszú életű alternatívák. Ilyenek például a papírtányérok vagy az eldobható törlőkendők.

Csak harmadik a „Recycle”, az újrafelhasználás. És ebbe beletartozik persze az otthoni újrafelhasználás is. A szelektív hulladékgyűjtésre csak az előző pontok után mint a szemétlerakó előtti utolsó lehetőségre kellene gondolnunk.

Sajnos én is beleesek néha abba a csapdába, hogy ha szelektíven gyűjtött csomagolásról van szó, akkor könnyebben megveszek dolgokat.

De a szelektív gyűjtés még nem ad teljes feloldozást és ezt néha mindannyiunknak eszünkbe kell juttatni!

Valentin napi huncutságok

2009-02-13T17:04:00.007+01:00

Eredetileg nem állt szándékomban Bálint napra blogot írni, mert egyáltalán nem szeretném tovább népszerűsíteni ezt a teljesen kommersz találmányt.
A napnak az is a rovására legyen mondva, hogy az egyedülállóaknak a Karácsonyt még alig volt alkalmuk kiheverni, máris itt van egy újabb ünnep ami emlékezteti őket magányukra.
Ezért legfőképpen nekik ajánlom a következő linkeket a Treehugger honlapról:

Biciklis celebek csak hölgyeknek…

És hogy a fiúk se panaszkodjanak.

(Aki persze a bicikliket tartja szexisebbnek, az nyugodtan mindkettőt végignézheti!)

Hasznos dolog vagy feldicsőített hulladék?

2009-02-10T11:08:00.013+01:00

Ahogy a világ lassan ráébred, hogy nem lehet határtalanul kiaknázni és kihasználni természetes anyagforrásainkat, úgy fordulnak többen és többen az újrafelhasználáshoz. Hogy ez akkor is jó-e, amikor olyan újabb dolgokat hoznak létre, amiből már így is túl sok van a világban, az vitatható (a házakat teletöltő giccsekre gondolok itt leginkább).
Az újrahasználással kapcsolatban a kérdésem a következő:

Hol kellene meghúzni a határt az újrafelhasználásnál, ha nem akarunk olyan környezetben élni, ami leginkább egy guberás kunyhójára emlékeztet?

Hogy illusztráljam dilemmámat, íme néhány példa egyik kedvenc blogomból.

Az újságból ragasztott (és nem egészen vízhatlan) tálka...

egy újabb tálka, ezúttal PET palackból...

polcok sörösüvegből...

kisasztalka színes magazinokból...

és végül kerti szék sílécekből.

Én nagyon nem szeretnék ilyen tárgyakkal élni. Valahogy arra emlékeztet, amikor tinédzserek poénból kresztáblákat vagy villamosjegy lyukasztó gépeket lopnak és „kiállítják” a szobájukban. Sznob lennék? Én vagyok az első, aki ezt vita nélkül beismeri. És mint művészetkedvelő kell legalább egy példát hoznom a művészetből is. Íme a tollas hölgy villákból.

Nagyon kreatív. De egy gondolat nem hagy nyugodni. Nem lehetett volna sokkal hasznosabb helyet találni a villáknak? Mint például egy hontalan menhelynek adományozva? Vagy ha ez eszükbe sem jut, akkor ne említsék egy lapon az újrafelhasználással.

Nem kellene inkább úgy újrafelhasználni vagy átalakítani, hogy ne látszódjon a végterméken, hogy hulladékból készült? Legalábbis amíg még megengedhetjük magunknak. Vagy ez csak az én újrafelhasználási filozófiám? Ha új bevásárlószatyorra van szükségem, akkor választhatok, hogy például egy már nem használt, de még jó kinézetű függönyből varrok egyet, vagy nejlonzacskókat hasogatok csíkokra és azokból horgolok egyet. Azt hiszem nyilvánvaló melyikkel lépnék ki szívesebben az utcára!

A pénzügyi túlélés 7 pontja

2009-02-08T18:51:00.006+01:00

Ahogy sorra halljuk a híreket az elbocsátásokról, mindenki vagy meg van rémülve vagy strucc módjára megpróbál semmiről sem tudomást venni. Sajnos egyik sem hasznos viselkedés, hiszen amivel nem nagyon tudunk szembenézni, arra nem tudunk felkészülni sem.

Mit lehet tenni, hogy ne jelentse egy nem várt elbocsátás a világ végét? A legtöbb pénzügyi szaktanácsadó szerint ahhoz, hogy nyugodtak lehessünk a jövőnket illetően, legalább hat havi fizetésünknek megfelelő megtakarítással kellene rendelkeznünk. Túlzás? Van, akinek az. De ha a szívünkre tesszük a kezünket, legtöbben szeretünk tovább nyújtózkodni mint a takarónk, és egy kis spórolás azért beleférne még a mindennapjainkba.

Összeírtam azt a hét lépést, amit szerintem azoknak is érdemes megfogadniuk, akik biztonságban érzik az állásukat. Semmi új vagy követhetetlen nincs a tanácsaimban, hát rajta, vizsgáld meg Te is a gazdasági helyzeted!

1. Vedd alaposan szemügyre a pénzügyeidet!

Mik a bevételeid? Mire megy el a pénz minden hónapban? Szánj rá egy hónapot és írj le mindent! Többen nagy hasznát veszik ilyenkor egy bevételek/kiadások naplónak. Általában csak az a tény, hogy mindent rögzítened kell, már csökkenti a felesleges költségeket. A hónap elteltével pedig nézd meg, hogy mik azok a tételek, amiken tudnál változtatni.

2. Csökkentsd a kiadásokat!

Ez szinte magától értetődő. Tudatosan vizsgálj meg minden kiadást a jegyzeteidben! Biztos, hogy mindre szükség volt? Mi az ami elhagyható a listából?

Kezdd a luxuscikkekkel. Például bérlet az edzőterembe, ahol már hónapok óta nem voltál. Vagy a teljes körű kábeltévés szolgáltatás, amit régóta fizetsz, de amikor leülsz valamit megnézni, akkor sose találsz semmi jót. Tényleg el kell vinni az autót az autómosóba, vagy megcsinálhatnád-e Te is otthon a hétvégéken (mondjuk az elmulasztott konditerem ingyenes alternatívájaként)? Tényleg szükséged van annyi újságra és magazinra minden hónapban? Három hetente kell fodrász/borbély/kozmetikus/masszőr stb vagy elég hat hetente? Esetleg némelyik el is hagyható?

Mennyit költesz ruhára, cipőkre, kellékekre? Hiába volt leárazva, ha tulajdonképpen nem volt rá szükséged, akkor kidobott pénz. Még akkor is, ha „annyira tündéri”.

Aztán ott az ennivaló kérdése. Tudnál szendvicseket vinni a munkahelyedre a napközben vett vagy hozatott drága ebéd helyett? Jársz esténként étterembe vagy szórakozóhelyre? Lehetne esetleg ezeknek a számát csökkenteni vagy akár törölni is? Mennyi élelmiszert dobsz ki hetente, mert lejárt a szavatossága? Lehet, hogy kevesebbet is lehetne venni? Folyamatosan írj bevásárló listát a konyhában, amit aztán magaddal viszel bevásárláskor. Ne vegyél semmit ami nincs a listádon, kivéve ha olyan termék van leárazva, amit rendszeresen szoktál venni. Ilyen például a kedvenc mosóporod, vagy habfürdőd. Tudnál-e egyes termékeket olcsóbban venni? Én szeretem a zöld/öko/bio termékeket, de ha olyat nem találok, akkor viszont a legolcsóbbat veszem. Nem vagyok hajlandó a márkáért (pontosabban marketingért) pluszt fizetni, csakis ha az összetevők valóban annyival értékesebbek, mint a vetélytárs terméké.

Ugyanez a helyzet a legtöbb akciós termékkel is. A szupermarket bejáratánál ki vannak rakva az akciós árú márkás termékek, de ha megnézed a többit a szokásos helyén, általában találsz 2-3 alternatívát is, ami még mindig kevesebbe kerül, mint a leárazott márkás dolog.

Spórolj a háztartás költségeivel, villany, gáz, víz. Ehhez kapcsolódóan én is írtam már egy bejegyzést, de az interneten is találsz rengeteg ötletet hozzá.

Ha egy gép tönkremegy, minek van több értelme, megjavítani, vagy lecserélni?

Még sorolhatnám a példákat, de mindenki maga kell, hogy eldöntse, hol tudná behúzni a derékszíját. Remélem sikerült elég ötletet adnom indításnak.

3. Újrafelhasználás, átalakítás.

Ez kapcsolódik ugyan a 2. Lépéshez, de mégis kicsit más. Az újrafelhasználás nem csak abból áll, hogy mindent elviszünk a szelektívbe. Hulladék hirtelen hasznossá válik, ha a háztartásban máshol fel tudod használni. Vagyis ahelyett, hogy újat vennél, más, meglévő dolgot használsz fel inkább, tovább csökkentve a költségeket.

Egy néhány példa. A fagylaltosdobozok kimosva a hűtőben megtartják a maradékokat másnapra, nem kell újabb műanyagdobozokat venni hozzá. A befőttesüvegeket ki lehet mosni és babot, rizst, lencsét, vegetát, zsemlemorzsát és hasonlókat tartani benne. Nem csak hasznosak, de jól is mutatnak. A kinőtt ruhákat tovább lehet adni ismerősöknek, de ha ügyes vagy a varrógépen, akkor átalakíthatod őket újabb ruhákká, felhasználhatod őket ajándékkészítéshez, de ha végképp nincs ötleted, akkor szétszabdalhatod és beszegheted őket takarító rongyoknak. Aki ért a barkácsoláshoz, az bútorokat is alakíthat szükség szerint. Egyik kedvenc blogom az Ikea hacker, ahol blogosok bemutatják, hogy hogyan alakítottak át Ikeából származó darabokat egy kis ötlettel és munkával más berendezési tárggyá.
Mindezzel plusz kiadásoktól mented meg a költségvetésedet, és remélhetőleg még sikerélményt is jelent a rég elfelejtett kreativitásod.

4. Növeld a bevételeket!

Ez megint teljesen nyilvánvaló. Tudom, ez nem mindenkinek megy, de elképzelhető, hogy ez is megoldás. Túlóra, hétvégi munka, takarítás vagy kutyasétáltatás a szomszédoknak, bedolgozás. Pénzzé teheted a már régen a garázsba száműzött bútorokat, régi cuccokat, amik másnak esetleg retro értéket képviselnek. Az antikvárium, a használtcikk kereskedő nem jelentenek ugyan hosszú távú jövedelemforrást, de minden apróság számít. Ráadásul rendezettebb környezetben szellemileg is rendezettebbnek érzed majd magad.

5. Tegyél félre minden hónapban!

Ha már tisztában vagy a havi bevételeiddel és kiadásaiddal, akkor azt is tudod, hogy nagyjából mennyit tudsz havonta megspórolni. Igyekezz azon, hogy ezt az összeget el is érd, és tedd egy magas kamatú számlába, ami nincs lekötve, tehát szükség esetén hozzáférsz a pénzedhez. Ezt kezeld úgy, mint nem létező alapot, amihez csak akkor nyúlhatsz hozzá, ha váratlan nagyobb kiadásod merül fel. Pl. ne adja az ég elveszíted az állásodat, vagy le kell cserélni a bojlert, vagy totál káros lett az autó és a biztosító nem fizet eleget. Irányadóként, jó esetben minden hónapban a jövedelmed minimum 10%-át kellene megpróbálnod félretenni. (Ha magánvállalkozóként is dolgozol, akkor ezenkívül az adóra és más díjakra is félre kell tenned, de erről a könyvelőd tud pontos felvilágosítást adni.)

6. Vondd be a családodat!

A legnagyobb hiba, amit egy pár elkövethet, ha nincs közös tervük a pénzügyeik kezelésére. Ha mindketten felnőtt, értelmes emberek (és egyiknek sincs például hazárdjátékhoz, vásárláshoz vagy alkoholhoz kapcsolódó kényszerbetegsége), és megbíznak egymásban, akkor közösen kell, hogy kidolgozzanak egy olyan pénzügyi tervet, amiben nem érzik úgy, hogy egymás ellen kell harcolniuk, hogy ki költ többet, hanem közösen alakítják jövőjüket a biztonságuk érdekében.

Nem vagyok híve annak az elméletnek sem, miszerint a gyerekeknek semmit nem lehet elmondani. Meg kell nekik is tanulniuk, hogy hogyan bánjanak a pénzükkel, és bár nem kell részleteiben ismertetni velük a családi költségvetést, ők is meg tudják érteni, ha választaniuk kell a lovaglás és a balettóra között nem azért, mert a szüleik nem szeretik, hanem azért, mert a családi költségvetésbe csak az egyik fér bele. Egyrészt annak a jóleső tudatnak lesznek részesei, hogy hatalmuk van a saját sorsuk felett, mert ők hozták meg a döntést, másrészt pedig megtanulják, hogy nem mindig kapnak meg mindent, amit szeretnének, de azzal még korántsem ér véget a világ.

7. Ne ülj a babérjaidon!

Ha már megvan a terved és működik is, akkor hónapról hónapra növekszik a félretett pénzed a számládon. Időről időre végezd el újra a felülvizsgálatot. Ahogy több és több bank, biztosító, energiatársaság vetekszik Magyarországon is a vevőkért, egyre jobb ajánlataik vannak. Ha még mindig azt a biztosítást fizeted, amit öt évvel ezelőtt vettél, akkor valószínűleg találsz olcsóbbat is, ha szétnézel egy kicsit.
Van már elég félretett pénzed, hogy ne rettegj az elbocsátástól? Kezdd el gyorsabban törleszteni a kölcsöneidet. Elsőként azokat, amiken a legnagyobb kamatokat számolják föl.
A végcél, hogy ne legyenek kölcsöneid és mindig legyen elég pénzed a váratlan fordulatokra. Sokat dolgozni már tudsz. Ideje megtanulni a legtöbbet kihozni a kemény munkával megkeresett forintjaidból!

És legvégül, de nem utolsó sorban, ne felejtsd el mindig kikérni a szakértők véleményét! Nem szeretném, ha bárki beperelne azok miatt, amiket itt segítő szándékkal írtam! :)

Az öt legjobb öko újság

2009-01-30T15:01:00.011+01:00

Mindenkinek vannak gyengéi, az én egyik Achilles sarkam a magazinok és folyóiratok. Az itthoni kínálatban a celeb pletykás divatmajmoló ponyvalapokon kívül van azért még jónéhány színvonalas kiadvány is. Ezek többsége hazai kiadóktól származik, akik alacsony lapszámuk és a töbszáz emberes marketinges gépük hiánya miatt folyamatosan a fennmaradásért küzdenek. És ha ez még nem lenne elég, a szupermarketek általában nem is vállalják a terjesztésüket, így az átlag vásárlók legtöbbször nem is tudnak létezésükről, csak ha a független újságárusokhoz is benéznek néha.

Ez az én öt kedvencem a zöld életmód témájával foglalkozó illetve azt érintő kiadványokból.

Cím Herbáció (Népgyógyászati Receptmagazin)
Kiadó Herbáció Mérnökiroda
Téma Növény alapú receptek főzéshez, testápoláshoz, öngyógyításhoz és egyéb házi praktikákhoz
Beszerezhető Újságárusoknál vagy előfizetéssel (tel 30/437-8900)
Megjelenés gyakorisága Negyedévente (feb, máj, aug, nov)
Ár 350 Ft (előfizetéssel 300 Ft)
Honlap www.herbacio.hu
Miért jó Vegáknak, vegetáriánusoknak, természetesebb életmódot keresőknek nélkülözhetetlen információforrás. Rengeteg recept (nem csak gasztronómiai) minden számban és a régebbi kiadványok is megrendelhetőek. A honlapon is és a kiadvány hátuljában is rövid lista, hogy melyik számban mely növényekkel foglalkoztak.
Érdekesség a legutóbbi számban Izgalmas és jól illusztrált cikk az élőfűz kreatív használatáról, kerti kunyhók, kerítések vagy éppenséggel kis hídak természetes konstrukciójához.

Cím Zöld Újság
Kiadó Kontroll Press
Téma Minden ami a legtágabb értelemben vett zöld vagy természetes életmódról szól. Érdekes saját cikkek és más forrásokból illetve külföldi szaksajtóból átvett hírek, írások.
Beszerezhető Újságárusoknál, egyes szupermarketekben vagy előfizetéssel (tel 20/366-6500 email megrendel@zoldujsag.hu)
Megjelenés gyakorisága Havonta
Ár 297Ft vagy éves előfizetés 3360Ft
Honlap www.zoldujsag.hu
Miért jó Jól informált írások az adott témák szakértőitől, nem „csak” újságíróktól, de laikusoknak is érthető megfogalmazásban. Egyes cikkek a honlapon is megtalálhatók.
Mivel lehetne jobb Némely cikkekről lerí, hogy a szponzoráló cég reklámjaként lettek megírva. Szerencsére ezek még nincsenek túlsúlyban és elég könnyen felismerhetőek.
Érdekesség a legutóbbi számban Nagyszerű cikk a vetési varjakról, és hogy miért nem kellene ellenségnek tekinteni őket a szántóföldeken.

Cím Bio Kosár (az irányadó ökomagazin)
Kiadó „A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Társadalmi Alapítvány
Téma Bio élelmiszerek, bio testápolás, bio rendezvények és rák prevenció
Beszerezhető Bio boltokban és bio piacokon, egyes magazinok ingyenes mellékleteként
Megjelenés gyakorisága Két havonta
Ár Ingyenes
Honlap www.biokosar.com
Miért jó Bio szakemberek és bio gazdálkodók írják bio termékekről. Előítéletekkel teli, de végre a bio mellett és nem ellene!
Érdekesség a legutóbbi számban Két oldalas részletes cikk a tésztafélékről és azok házi elkészítéséről hozzávaló receptekkel.

Cím Ökoházak Magazin (Ember- és környezetbarát életmód)
Kiadó Studio 2000 Kft.
Téma Környezetbarát építészet, energiatakarékos módszerek, életmód tanácsok.
Beszerezhető Hírlapárusoknál, szupermarketekben, postai előfizetéssel
Megjelenés gyakorisága Negyedévente
Ár 550Ft vagy éves előfizetés 1790Ft
Honlap www.okohazak.hu
Miért jó Nem kell feltétlenül önerőből építkezni ahhoz, hogy jó ötleteket merítsünk ebből a kiadványból. Egy kis „öko módosítás” minden házra ráfér. A lapban találsz jótanácsokat a háztartáshoz, sőt recepteket is.
Mivel lehetne jobb A felsorolt kiadványok közül ennek a leginkább csillogó és profi a kivitele és valószínűleg ez jelenik meg a legnagyobb példányszámban. Ez azt eredményezi, hogy a reklámok valószínűleg válogatás nélkül jelenhetnek meg. Szintén a csillogó megjelenésből adódóan ezt a fajta papírt a legnehezebb újrahasznosítani. Mellesleg egyik kiadvány sem hirdeti sehol, hogy újrahasznosított papírból lenne.
Érdekesség a legutóbbi számban Két kiváló sorozat, az egyik a vályogépítés újabb fellendüléséről (3. Rész), a másik az Esővíz házilag történő hasznosításáról (2. Rész).

Cím Saláta (Zöld tippek zöldülő iskoláknak)
Kiadó HuMusz
Téma Eredetileg tanároknak íródott online kiadvány/hírlevél öko témákról, természetvédelemről, újrahasznosításról, energiatakarékosságról és közelgő rendezvényekről
Beszerezhető A honlapról letölthetőek az eddig megjelent írások és ha feliratkozol, akkor automatikusan elküldik emailben a legfrissebb hírlevelet. (http://humusz.hu/salata)
Megjelenés gyakorisága Havonta
Ár ingyenes
Honlap http://humusz.hu/salata
Miért jó Tele van hasznos információval és linkekkel.
Érdekesség a legutóbbi számban Cikk a Pusztaszeri Természetfilm Fesztiválról, ahova ingyenesen nevezhetnek a dokumentumfilm készítés rajongói. Külön van a profi és az amatőr kategória. A régebbi filmek megnézhetők az archivumban, többek közt egy a fehérvári Sós tóról is.

Társszerzők kerestetnek

2009-01-23T10:15:00.002+01:00

Ha úgy érzed lenne olyan mondanivalód zöld témában, ami másoknak is hasznos lehet, de nem akarsz saját bloggal vesződni vagy nem vagy biztos benne, hogy elég rendszeresen tudnál írni, akkor jelentkezz társszerzőnek!

Egy új blog népszerűsítése sok idővel és munkával jár. De ha meglévő bloghoz társulsz, akkor az első perctől fogva élvezheted annak meglévő népszerűségét. Remek érzés, amikor írásod megjelenik a neten az általad választott szerzői névvel! És emellett fantasztikusan jó annak a tudata, hogy Te is kiveszed a részed a Földünk megmentéséért folytatott mindennapos küzdelemben!

Nem kell, hogy "szakértő" legyél bármiféle zöld témában, sőt! Ennek a blognak az a célja, hogy megmutassa, nagyon is sokat tehetünk mint átlagemberek a természetért, környezetünkért és az emberiségért. Nincs mindenkinek lehetősége ökoházat építeni, természetvédelmi rendeleteket hozni vagy éppen bálnavadászokkal hadakozni. De ez messze nem jelenti azt, hogy mindent el kell fogadnunk úgy, ahogy van! Helyi termékek vásárlása, szelektív hulladékgyűjtés, húsmentes étkezés, spórolás, energiatakarékosság, komposztálás és még sorolhatnám mi mindent megtehetünk mint átlagemberek!

Vannak tapasztalataid ezen a téren? Meg akarod osztani ezeket a tapasztalatokat másokkal is? Ha igen, akkor küldj egy rövid emailt az info(kukac)csocsodalom(pont)hu címre. Minden emailre válaszolok és kapsz egy ismertetőt, hogy hogyan válhatsz néhány egyszerű lépésben Te is CsoCsodalom blogossá!

Várom jelentkezésedet!

Üdv
csocsodalom

Az egész a papírtörlővel kezdődött

2009-01-21T20:37:00.017+01:00

Idei újévi fogadalmaim egyike volt, hogy megreformálom az itthoni tisztítási és takarítási rutinomat. Ennek részeként szeretném minimálisra redukálni a papírtörlők használatát. A papírtörlők többsége új anyagokból van készítve, kémiailag van fehérítve, és sokkal nehezebben is bomlik le mint például a toalett papír. Nagymamám életében nem használt konyhai papírtörlőt és nagyon jól meg is volt nélküle. Gondoltam használok helyette rongyokat, amiket egy fedeles vödörbe gyűjtök és hetente egyszer vagy kétszer egyszerre kimosok. Arra a néhány alkalomra pedig, amikor tényleg papírtörlő a legjobb választás – és persze a kevésbé felvilágosodott családtagok miatt is – beszerzem a legkörnyezetbarátabb papírtörlőt, amit csak tudok.

Sikerült is találnom a közeli Plus-ban a Forest-Papír Kft által gyártott papírtörlőt, Ecoring Prima elnevezéssel. A csomagoláson fel volt tüntetve a „Magyar Termék” szimbólum és az „Ecoring” közepén lévő „o” betűben az állt, hogy „Zöld Pont”. Arra a kérdésre, hogy a termék vajon újrahasznosított papírból készült-e, a csomagoláson nem találtam választ. Csak a Forest-Papír honlapján leltem rá a termékismertetőre, miszerint igen, újrahasznosított papírból készült, és a többi papírtörlőikkel ellentétben a színt nem „fehér”-nek, hanem „eco”-nak titulálták. Miután nem tudom milyen szín az „eco”, ebből csak arra tudok következtetni, hogy a többi papírjukkal ellentétben ez nem lett hipózva vagy más módon fehérítve.

A fentieket összegezve meg is lettem elégedve a papírtörlő választásommal: magyar cég, újrahasznosított alapanyag, fehérítés nélküli gyártás és szelektíven gyűjthető csomagolás. Azonban az egész dolog felvetett bennem egy sor kérdést a csomagolásokon előszeretettel használt védjegyekről. Utána kellett járnom, hogy ezek mit is jelentenek.

Magyar Termék védjegy – A Magyar Termék Kht. adja ki olyan termékekre, amelyek javarészt (de nem feltétlenül 100%-osan) magyar munkaerővel és magyar források felhasználásával készült.

Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy – Magyarországon bejegyzett cégek kérhetik a védjegyet termékeikre az Agrármarketing Centrum Kht.-tól.

Magyar Áruk és Premium Hungaricum - Szintén magyar cégek által előállított termékeket jeleznek.

A fenti védjegyek egyike sem a termékek környezetbarát voltát veszi figyelembe, de mégis említést érdemelnek. Magyar termékeket nem feltétlenül hazafias érzések miatt kell előnyben részesítenünk, hanem mert azzal egyrészt a helybeli gazdaságot erősítjük, másrészt pedig csökkentjük azt a távolságot, amit egy terméknek meg kell tennie, amíg a fogyasztókhoz kerül. (Az élelmiszer kilóméterekről bővebben írtam egy előző blogban.)

Zöld Pont védjegy – Ez a világszerte elterjedt szimbólum messze nem olyan környezetvédő, mint szeretnénk. Röviden annyit jelent, hogy a gyártó olyan csomagoló anyagot vagy anyagokat használt a termék előállításához, amelyek újrafelhasználhatóak (amennyiben a fogyasztó környezetében erre van lehetőség, és amennyiben a fogyasztó veszi a fáradtságot a szelektív hulladékgyűjtésre). Az embléma tehát csak a csomagolásra vonatkozik és semmit nem mond újrafelhasznált alapanyagokról vagy környezetbarát technológiákról. Magyarországon az Öko-Pannon Kht. adja ki.

Környezetbarát Termék védjegy – Ez egy uniós találmány és a tagállamok mindegyikében kötelező a működtetése. Nálunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetbarát Termék Kht. adhatja ki. A Zöld Pontnál sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni a termékeknek, mert azok teljes életciklusának a környezetre gyakorolt hatását megvizsgálják, az előállítástól kezdve a termék hulladékként történő újrahasználásáig vagy lebomlásáig. A nemzeti minősítés a fa embléma, az uniós szerv pedig a virág jelzéssel látja el a termékeket.

Források:
http://www.forest.hu/_hun/termekkatalogus.php?PHPSESSID=41633981212c4697a65a23e9e6cc34cd&csop=142&PHPSESSID=41633981212c4697a65a23e9e6cc34cd
http://www.amagyartermek.hu/cikk-magyar_termek_program-8.html
http://www.amagyartermek.hu/cikk?id=168
http://www.amc.hu/hu/kme/ismerteto
http://www.hmo.hu
http://www.premium-hungaricum.hu
http://www.okopannon.hu/index.php?id=ID17010000
http://www.kornyezetbarat-termek.hu/magyarul.htm
http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/678

Van egy álmom

2009-01-20T20:42:00.004+01:00

Ma Barack Obama, az USA első afrikai származású elnökének beiktatása napján eszembe jutott Martin Luther King „Van egy álmom” című beszéde 1963-ból. Amikor azon az augusztusi napon felrótta az amerikai kormányzásnak, hogy egy teljes évszázaddal a rabszolgák felszabadítása után a fekete bőrű lakosság még mindig nem kapott a fehérekkel egyenlő jogokat, akkor még senki nem tudta volna elképzelni sem, hogy az elnöki széket ne fehér ember foglalja el.
A BBC előszedett egy 1964-ből származó interjút Martin Luther Kinggel, amiben elmondja a riporternek, hogy szerinte Amerikának lehet fekete elnöke akár 40 éven belül is. Martin Luther King 4-5 évvel tévesztett ugyan és technikailag Obama félvérnek számít (apja fekete, anyja pedig fehér), de elnézem neki, mert volt egy álma, és tudta, hogy ha ezt elég emberrel sikerül megosztania, akkor az valóra válhat valamikor.
Persze ez nem az egyetlen példa, ami optimizmusra – és kitartásra – ösztönöz. Száz évvel ezelőtt a nők nem csak Amerikában nem szavazhattak politikai pártokra, de Magyarországon sem. Harminc évvel ezelőtt kelet berliniek nem látogathatták nyugat berlini rokonaikat. Huszonöt évvel ezelőtt az internet (kezdetleges formában) már létezett ugyan, de messze nem volt a tömegek számára elérhető. Százával lehetne hozni még a példákat azokra amik valamikor elképzelhetetlennek számítottak, ma pedig már magától értetődőek.
Elgondolkodtam azon, hogy én mi mindent szeretnék meglátni a jövőben. Mert nekem is van egy álmom. Tele van apró, már-már személyes hóbortokkal és hatalmas világraszóló elképzelésekkel is.
Az én álmomban…

Nincsenek bio boltok, vagyis mindegyik az, mert senkinek sem jutna eszébe vegyszerrel mérgezett élelmiszert árulni. Éppen ezért nem kell folyton a cimkéket böngésznünk sem.
Nem viszem a szelektált hulladékot a szomszédok gúnyolódó megjegyzései közt a szelektív gyűjtőhelyekre, mert ami kis hulladékunk van, azt is mindenkitől eleve szelektíven gyűjtik.
Nem figyeljük a benzin árát, mert a járműveinkhez nincs szükségünk benzinre.
Fosszilis meghajtású és nukleáris erőművek nem léteznek.
A gyerekek csak történelemkönyvekből tudják, hogy mi az a szmog riadó.
A szándékos állatkínzást és az állatokkal termékfejlesztés céljából történő kísérletezést ugyanúgy mindenki elítéli, mint az emberek ellen elkövetett bűncselekményeket.
Vissza van állítva a szülők elsődleges szerepe a gyereknevelésben, mert már mindannyian tudjuk, hogy a dadusok vagy az oktatási intézmények nem tudják pótolni a szülői mulasztást. És itt a szülő alatt értek édesanyát, édesapát, örökbefogadókat, mostohaszülőket és meleg párokat is.
Az emberek sikerességét nem csak pénzügyi mutatókkal mérjük, sőt azokkal a legkevésbé.
A börtönökben a rehabilitációra fektetik a hangsúlyt, nem a büntetésre, és hasznát veszik a már most is meglevő ezen a téren elvégzett kutatásoknak.
Roma kérdés, zsidó kérdés, kisebbségi kérdés stb nem létezik, mert egyrészt az emberek között akkora a keveredés, hogy akárcsak Obama esetében, a faji származás már nem nyilvánvaló, másrészt pedig mindenki egyénenként van megítélve a cselekedetei alapján.
A „kérek szépen” és „köszönöm szépen” kifejezések a reneszánszukat élik.
Nincsenek már országhatárok, mert anélkül is tudja mindenki, hogy milyen nemzetiségű, milyen nyelven beszél stb. és a régi határoknál lévő nemzeti átfedések a világ legtermészetesebb dolgai közé tartoznak.
A világon mindenkinek van hozzáférése tiszta ivóvízhez.
Senkit nem kényszerít a létfenntartásért folyó harc arra, hogy olyan munkahelyen dolgozzon, amelynek morális és erkölcsi irányelveivel nem ért egyet.

Ezek csak amik ma az eszembe jutottak. Eltúlzottak? Vagy inkább nem elég merészek? Tudnál hozzáadni?

Mi volt előbb a tojás, a biotojás vagy a Biotojás Kft?

2009-01-18T20:35:00.007+01:00

Az eladásra szánt friss tojások („A” osztályú) az Unión belül, így Magyarországon is meg vannak jelölve attól függően, hogy milyen termelésből származnak.

0 – ökológiai (bio) gazdálkodásban termelt tojás
1 – szabad tartásban termelt tojás
2 – alternatív tartásban termelt tojás
3 – ketreces tartásból származó tojás

Ezt követi az ország kódja, és végül a termelő telep azonosítója.

Ha bio tojást szeretnénk venni, ami emberre és baromfira egyaránt tekintettel van, akkor 0HU jelzéssel ellátottat kell keressünk. Ha az nincs, akkor 1HU, legfeljebb 2HU, de a 3HU jellel ellátott tojások forgalomnövelése helyett inkább vega leszek!

Ezekután elszörnyedve olvastam dr. Haraszti Anikó írását a Tudatos Vásárló honlapon (http://tudatosvasarlo.hu/faq/257), miszerint a „Biotojás Kft” 3HU minősítésű, tehát nagyüzemi tartásból származó tojásokat forgalmaz, és ez nem biztos, hogy a vevők félrevezetésének számít a magyar törvény szemében.

Magyarországon jelenleg tudomásom szerint csak két intézmény adhat ki egy termékre bio minősítést, ezek a Hungária Ökogarancia Kft. és a Biokontroll Kht. Vagyis, ha ők nem adták áldásukat a termékre, akkor az hivatalosan nem számít bio terméknek.

Külföldön a cégnevek megválasztásakor nagyon komolyan veszik azt a kikötést, hogy a név ne legyen félrevezető. Mellőzendő szavak például: gyógyszer, bank, biztosítás stb., hacsak nem kifejezetten ezekkel foglalkozik a cég, és erre megvannak a megfelelő engedélyei is. A „bio” szó, mivel magyarul mára ez vált elfogadottá a vegyszer nélküli gazdálkodás leírására (németül szintén „bio”, míg az angolban „organic” a megfelelője), és figyelembe véve, hogy milyen szigorú megszorításokkal érhető el egy adott termék bio státusza, így ezt a szót sem lenne szabad csak úgy cégnévbe foglalni.

Erre vonatkozó szabályok után kutatva a neten sokáig tévelyegtem. A cégvalódiság elvéről lehet olvasni néhány honlapon, amelynek lényege az, hogy a cégnévnek a valóságnak megfelelően kell tükröznie a cég működésével kapcsolatos körülményeket, vagyis az alapvető tevékenységét és cégformáját, tehát nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, nem lehet félrevezető vagy megtévesztő. De ez csak interpretáció és sajnos nem sikerült megtalálnom az idevágó törvény paragrafusokat. Így jelenleg csak abban reménykedhetek, hogy a fogyasztóvédelem szakértői megsürgetik törvényhozóinkat, hogy megakadályozzák a jövőben a Biotojás Kft-hez hasonló visszaéléseket.

Addig is figyeljünk az apró betűre, mint minden mással, és lehetőleg 0HU jelzésű tojást fogadjunk csak el. Jelenleg Székesfehérváron egy helyen tudok igazi bio tojást venni, a Szent Flórián krt és Aszalvölgyi út sarkán lévő Tesco-ban. Ha valaki máshol is tud, örülnék, ha beírná a megjegyzésbe, mert még az Auchan-ban sem találtam eddig bio tojást, nemhogy a kisebb üzletekben.

Műanyagok szelektív gyűjtése

2009-01-15T12:13:00.003+01:00

Már régen érett bennem egy levél (email) a fehérvári Depóniának, arról, hogy pontosan mely műanyagokat is lehet bedobni a szelektív gyűjtőkbe. A honlapjukon megfogalmazott irányelvek jók, de nem minden esetben segítenek eldönteni, hogy egy-egy dolog a szelektívbe, vagy inkább egyenest a kukába menjen. Mivel nem hinném, hogy egyedül voltam a kérdésemmel, ezért itt közzéteszem azt, és a Depónia válaszát is, remélve, hogy másnak is segítséget nyújt.

Kérdésem a Depóniához:

"A műanyag gyűjtőhöz elolvastam az Önök útmutatásait, de ezek sajnos nem minden esetben elegendőek, hogy megítéljem bedobhatok-e bizonyos műanyag hulladékokat. A PET jelzésű műanyag feldolgozására nyilván van lehetőség, mert a PET palackokat említik a honlapon. De például a száraztészta zacskójával (PP 5 típusú műanyag), a tejfölös dobozzal vagy a hungarocell tálcákkal (mindkettő PS 6 típusú műanyag) már nem tudom mi a helyzet.

A kérésem az lenne, meg tudnák-e nekem mondani azoknak a műanyagoknak a listáját (a nemzetközi P-s jelekkel vagy az elfogadott háromszöges számokkal), amelyek a szelektív szigetekből újra hasznosításra kerülnek. Ennek tudatában nem vinnék a szigetekig olyan műanyagot, ami úgyis a közösbe megy, illetve az újrahasználható csomagolású termékeket a boltban vásárláskor előnyben részesíthetném. "

Depónia válasza:

"A műanyag hulladékok gyűjtésére szolgáló edényekben az alábbi hulladékokat gyűjtjük, a megnevezett anyagok után zárójelbe írtam a jellemző jelöléseket (melyek az anyagfajtára, összetételre, minőségre utalnak):

- üdítős, ásványvízes palackok (PET)

- tejes, gyümölcsleves dobozok (TETRAPACK - egyéb fantázianevek lehetnek:Q-PACK, TETRA REX, PURE PACK, stb.)

- kozmetikai, tisztítószeres flakonok; tejfölös, joghurtos, margarinos poharak; fóliák; bevásárló szatyrok, zacskók (PE, PS, PP, HDPE, LDPE,PUR)

Nagyon fontos, hogy kizárólag a tisztára mosott, szennyeződésektől mentes anyagokat tudjuk csak a válogatás után újrahasznosítani!"

Bár arra még mindig nics válaszom, hogy ezekből tényleg minden újrahasznosításra kerül-e, de a műanyagfajták felsorolásának listája nagyon segít a szelektálásban. Azt pedig csak díjazni tudom, hogy a vállalat egyik vezetője személyesen vette a fáradságot, hogy ilyen kimerítő választ írjon egy lakossági kérdésre.

Mától a házi gyűjtőnk fölött ki is ragasztottam a listát:

1 PET
2 HDPE
4 LDPE
5 PP
6 PS
PUR

TETRAPAK
PE

Vegyük végre észre, nincs energiaválság! De még csak gazdasági válság sem…

2009-01-04T13:24:00.008+01:00

Már gyermekként belénk nevelték fizika órákon, hogy „az energia nem vész el, csak átalakul”. Akkor hogyan lehet energiaválságunk a földön? A válasz az, hogy sehogy. Van energia bőven, és éppen ez a baj. Amiből nagy a bőség, abból nem lehet pénzt csinálni. Olajból kevés van és nehéz hozzájutni. Éppen ezért sok pénzt lehet elkérni érte. Napfény, szél, víz, apály-dagály, a föld belsejének melege – mennyit lehetne elkérni érte? Hiszen mindenki számára elérhető ezek többsége. És ezek mindegyike energiaforrás. Elképzelhetetlenül bőséges erőforrás. Mennyit fizetnél egy fűszálért vagy egy téli hópehelyért?
Ha X úr napenergiával termel áramot a családjának, geotermikus energiával oldotta meg a fűtést és vízzel hajtott autóval megy oda, ahova akar, akkor vajon érintené-e X urat közvetlenül hogy az oroszok kevesebb gázt küldenek vagy hogy a gázolaj világpiaci ára ingadozik? (Közvetve persze mindez érint mindannyiunkat, hiszen a gázolaj felhasználása aránytalanul felborítja bolygónk egyensúlyát, így önpusztításhoz vezet.)
Tehát kimondhatjuk, hogy energiaválság nem létezik, hiszen van bőven hasznosítható energia. Miért lett kitalálva és felfújva akkor az energiaválság ötlete? Egyszerű. A tömegek kontrollálására és profitszerzésre. Amíg tömegesen hisszük, hogy nekünk gázolaj kell és abból kevés van, addig hajlandóak vagyunk többet és többet fizetni érte.
És mi a helyzet a gazdasági válsággal? Ugyanez. A pénz fogalma mára az algebránál is absztraktabb. Ma már a pénz többségének nincs semmilyen valós anyagi háttere. Csak számok tömege, amelyek számítógépekben keringenek, bankok és tőzsdék labirintusaiban. Az egész csak fikció, és mint ilyen erősen manipulálható.
A cégek a profit növelése – és így a részvényesek megtartása – érdekében egyre többet termelnek és egyre olcsóbban. Vagyis egyre több a tömegeknek szánt termék és egyre kevesebb a tömegek pénze, hogy azt megvásárolhassák. Ekkor már érezhető a túltermelési válság kezdete, de ezt hitelekkel még évekig lehet késleltetni. Elkerülni azonban nem lehet, előbb-utóbb bekövetkezik. Ilyenkor egy jól kitervelt háború el tudja tűntetni a felesleget, és az egész ciklus kezdődhet előről. Gazdasági fellendülés – jólét – kölcsönök és fecsérlés – gazdasági válság – költséges háborúk és konfliktusok.
Nem vagyok gazdasági szakértő, de alapvető matematikát és fizikát tanultam. Az energia nem vész el, csak átalakul.
Szeretném azt mondani, hogy a fentieket nekem sikerült kiötlenem, de ez nem igaz. Az amerikai dokumentumfilm „Zeitgeist” szerzőjét illeti a dicsőség (akinek kilétét már most mítoszok kezdik körbefonni). A film rávilágít a modern ördögi szentháromságra (vallás, politika és gazdaság), amellyel egy kis csoport befolyásolja az egész világot. A blogom alján három részben megtalálod az eredeti filmet magyar feliratozással. Készült egy második film is „Zeitgeist Addendum”, amely részletesebben szól a gazdaság működéséről és kiutat próbál mutatni a „Venus Project” bemutatásával. Ezt szintén megtalálod alább, magyar feliratozással.
A Zeitgeist Mozgalomról (Zeitgeist Movement) további részletek olvashatók (egyenlőre csak angolul és még öt főbb más nyelven, bár a honlap szerint a magyar fordítás készül) itt:
http://thezeitgeistmovement.com/
A film mindenféle szerzői jogoktól mentes, szabadon másolható, továbbadható stb.
Köszönettel tartozok még öcsémnek, amiért felhívta a figyelmemet erre a fontos műre.

ZEITGEIST (MAGYAR FELIRATTAL) 1/3

ZEITGEIST (MAGYAR FELIRATTAL) 2/3

ZEITGEIST (MAGYAR FELIRATTAL) 3/3

ZEITGEIST ADDENDUM (MAGYAR FELIRATTAL)

Gondolatok az Ünnepekre

2008-12-28T09:33:00.000+01:00

Amíg hasunkban sorakoznak az ilyenkor szokásos kiadós étkek, hajlamosak vagyunk egy kicsit lelassítani és esetleg olyan kérdéseket is fontolgatni, amire a hétköznapokban nem feltétlenül jut idő.
Például azt, hogy mivel mérjük az eltöltött időnk hasznosságát? Csak a megkeresett pénz értékével? Az idő pénz, de nem csak pénz. Nem feltétlenül elfecsérelt idő, amit nem pénzkereséssel töltünk. Főleg háziasszonyok sokszor szembesülnek a kérdéssel: Ha nem jársz munkába, mit csinálsz otthon egész nap? Rengeteg elfoglaltság van a tévénézés mellett, amivel el tudjuk tölteni napjainkat, és ami nem hoz pénzbeli eredményt. Otthon „ülő” feleségeknek nem kell ecsetelnem, hogy a fel nem mosott előszobát mindenki észreveszi, de a tisztát nem feltétlenül. Amikor egy félórát sétálsz a gyerekekkel, annak sincs semmiféle közvetlen eredménye. De hosszú távon felbecsülhetetlen értéke van.
Sajnos Magyarországon is egyre inkább terjed az a szemlélet, hogy mindkét szülő dolgozzon és már picikortól kezdve mások vigyázzanak a csemetéinkre. Hiszen a nőknek joguk van karriert csinálni, dolgozni, ugyanúgy, mint a férjeknek. És pontosan itt van a kutya elásva: „joguk van hozzá”! Joguk kell, hogy legyen a választáshoz! Aki dolgozni szeretne reggel nyolctól délután négyig, amikor a gyerek már délután kettőkor befejezi az iskolát, annak joga van hozzá. De nem kellene azt éreznie, hogy a társadalom elvárása. Amíg száz éve az volt elképzelhetetlen, hogy egy nő inkább karriert csináljon, mint hogy gyermeket neveljen, manapság ez szinte megfordul, és az számít különcnek, aki a fészekrakást tekinti fő hivatásának. A „gyesen lévő” apukákról nem is beszélve. Nem a puhányság jelképe egy gyereknevelő apuka, ahol a két szülő közösen úgy döntött, az anyuka marad főállásban. Természetesen nem azokról a szegény családokról beszélek itt, ahol mindkét szülő éjt nappallá téve a mindennapi betevőért gürcöl. Azokról van itt szó, akik második autóért, plazma tévéért és síutakért hajlandóak feláldozni a gyerekekkel töltött időt.
Így az ünnepek környékén van egy kis időnk lelassítani és átgondolni az életünket. Boldogok vagyunk-e? Ha minden így megy tovább, nem fogjuk-e tíz év múlva úgy érezni, mintha elrabolták volna tőlünk az éveket? Tudnánk-e kisebb-nagyobb változtatásokat eszközölni, amikkel tartalmasabbá tehetnénk a mindennapjainkat? Azért adunk drága ajándékokat szeretteinknek, mert könnyen megengedhetjük magunknak vagy azért, hogy a lelkiismeretünket könnyítsük a meg nem osztott órákért?
Ha az ünnepek alatt azon kapod magad, hogy az életed értelmén elmélkedsz, szánj egy kis időt a fenti kérdésekre, lehet, hogy sorsfordító válaszokra is lelsz!

Segítség! Vegetáriánus vacsora!!!

2008-12-22T23:44:00.009+01:00

Lehet, hogy Te vagy vegetáriánus, lehet, hogy a tinédzser csemetéd bejelentette, hogy mostantól nem hajlandó „dögöt enni”, de az is lehet, hogy nem húsevőket vársz karácsonyi vacsorára, és nem akarod ünnepi vacsoraként tálalni a túrós tésztát. Ez a recept engem már többször kisegített, mert nagyon ünnepiesen mutat, és a megfelelő körítésekkel senki nem hiányolja a húst.

Gombás Kulebják

Csinálj egy gyors hagymás gombapörköltet (egy doboz gombából), és ne csináld túl levesesre, de azért legyen némi szaftja.

Főzz vagy párolj két-három marék rizst és keverd össze a pörkölttel, amíg a paprikás lé meg nem festi teljesen a rizsszemeket.

Teríts ki két csomag kinyújtott leveles tésztát - amit majdnem mindn élelmiszer boltban lehet kapni – úgy, hogy középütt egy kétcentis sávban lefedjék egymást. Törj fel egy tojást és azzal ragaszd össze a két tészta darabot középen. A maradék tojást tedd félre, még szükséged lesz rá.

Az átfedésre pakold rá a rizses-gombás keveréket, tiszta kézzel alakítsd olyan csinos hosszú domb formájúra. A tetejénél és az aljánál hagyj ki egy kis tésztát.

Most vagdosd be késsel a kilátszó tésztát, ahogy a kép mutatja. A két felső kis háromszöget kidobhatod, vagy félreteheted máshoz.

Hajtsd be a tésztát alul és fölül, majd az oldalsó csíkokat hajtogasd felváltva a töltelékre, hogy fonatos kinézete legyen. Alul ha túl sok a tészta, letépheted a csíkok végét, csak a végén csinos legyen a fonatod.

Valamilyen segédeszközzel ügyeskedd át egy nagy kivajazott tepsire (csak ott vajazd, ahova a fonat megy, mert a többi helyen csak égni fog a vaj!). Én általában egy nagy pizzához való nylon tálaló lapátot szoktam használni.

Kend meg a tetejét a maradék tojással és közepes tűzön süsd, amíg a tészta át nem sül. A töltelék már kész, az csak újra átmelegszik, tehát nem kell félned, hogy a közepe nyers marad.

Jó étvágyat!

Három zöld ajándék utolsó percben

2008-12-22T22:24:00.002+01:00

Bio cotton (pamut) bevásárló szatyor a C&A-től. A más helyekről már ismert vászon szatyor, zöld „bio cotton” szöveggel mindkét oldalán és középütt betoldott csíkkal, hogy még öblösebb legyen. És mindez 390Ft-ért. Szintén a C&A bio pamut részlegében vannak még zoknik, alsóneműk és egyéb apróságok is. Megjegyzem, szétnéztem az interneten C&A politikájával kapcsolatban, és persze messze nem olyan tiszta, mint lennie kellene (például arról nem találtam semmit, hogy a pamut fairtrade lenne), de mégis a próbálkozásaikkal kiemelkednek sok más multi cég közül. A bio pamut szatyrok eladásából befolyt összeget teljes egészében újabb bio pamut ültetvények létrehozására akarják fordítani. Ezen kívül az újrafelhasználás már az egész cégben elterjedt gyakorlat, és a Philips-szel kötött megállapodás során teljesen áttértek az energiatakarékos izzók használatára (legközelebb a Plazaban járok, fölnézek a mennyezetükre!). Az irányelvekről szóló Powerpoint prezentáció angol nyelven itt található meg.

Bio kávé és kakaó. Fehérváron az Auchan-ban és a Tescoban is árulják a kávéfőzőkhöz alkalmas bio őrölt kávét, csak nem a kávék közt, hanem a bio szekcióban. A Kadocsa úti Tescoban találtam még „Organic Fairtrade Instant Hot Chocolate” feliratú kakaót, ami megint más helyen volt, a diétás és diabetikus termékek között. De a bio részlegekben vagy a fehérvári bio boltokban találsz bőven hozzávalókat egy csinos ajándékkosár elkészítéséhez is. Próbáld meg a Dióhéj bioboltot a Pozsonyi úton, amelyikben nagyon készségesek és akkor is szívesen segítenek és elbeszélgetnek a természetes életmódról ha éppen nem veszel semmit, vagy a Tavaszpontot az Ady Endre utcában, ahol szintén kiváló a kiszolgálás és megjegyzem minden vegetáriánusnak meg kell kóstolnia az ott kapható húsmentes Vegabond kolbászt, ha még nem tették meg!

Könyvutalvány. Nem mondok semmi újat vele, hiszen már nagyon régen árulják őket könyvesboltokban. Olyannak érdemes venni, aki biztos hasznát veszi és akit esetleg pénzzel jobban megsértenél. Ha csak síma borítékban adják, én egy szép karácsonyi lapba szoktam áttenni, amibe beleírom a velejáró jókívánságaimat is.

Energiatakarékosság

2008-12-15T12:00:00.002+01:00

Kommentár nélkül.

Néhány szó az ajándék hegyekről

2008-12-09T09:35:00.008+01:00

A magazinokat forgatva vagy tévénézés közben sorra szembesülünk a hirdetésekkel, melyekben bankok és hitel cégek arra biztatnak, vegyél fel kölcsönt, hogy jobb legyen a Karácsonyod. Az összegek szép summák, amiből akár nagyobb lcd tv-ket is lehetne venni, ehhez képest a törlesztések pedig semmiségnek tűnőek. A szépséghibához el kell olvasni az apró betűt. A törlesztések száma 60, akár 84 hónap is lehet. 84 hónap!!! Az még haverok közt is 7év!!! Addig még lesz ezen kívül 6 Karácsony, amire fel kell készülnünk. Arról nem is beszélve, hogy 7év múlva kis szerencsével a tv még működik, de minden más amire az eredeti összeget költöttük, valószínűleg már rég feledésbe borult. Te fel tudnád sorolni, hogy 7 évvel ezelőtt miket kaptál Karácsonyra? Idén mindenki megérezte, hogy egyik percről a másikra megkérdőjeleződhet a havi jövedelme, de ennek ellenére sem arra kapunk biztatást, hogy tegyünk félre a jövőnkre.

A nyugati országokban hatalmas gondot jelent a polgárok személyes eladósodása. Kölcsönök, hitelkártyák, mindenki nem létező pénzekből él egyre nagyobb lábakon. Ez nem jó az embereknek, és nem jó az államnak sem, hiszen a túladósodottak végül kénytelenek csődöt jelenteni. Csak keveseknek sikerül szakértő segítségével de pénzügyileg önerőből kikászálódniuk az adósságok mély csapdájából. Házat, lakást az átlagember nem nagyon tud kölcsön nélkül venni. No de plazma tévét? Valahol csak megálljt kell parancsolni a költekezéseknek. Az egyedüli haszonélvezői az eladósodásnak a modern uzsorások. Persze az idei gazdasági világválság azt is megmutatta, hogy ez a semmiből pénzcsinálás mennyire veszélyezteti a világunkat. És ekkor az un. „gazdasági szakértők” még meg is erősítik, hogy a kilábaláshoz el kell érni, hogy a fogyasztók megint többet vásároljanak! Mintha nem az lenne már eleve a baj, hogy többet veszünk, mint amire szükségünk van! De nem akarok ennyire eltérni a témától.

Hogyan vegyünk tehát karácsonyi ajándékokat, hogy ne károsítsuk túlságosan a pénztárcánkat, a környezetet vagy éppenséggel az ajándékozottat?

Az első és legfontosabb lépés a kommunikáció. Beszéld meg a családdal, barátokkal, ismerősökkel, hogy Te hogy képzeled egymás megajándékozását (vagy éppenséggel az ettől való eltekintést!). Így elkerülheted azokat a kínos helyzeteket, amikor egyikőtök aránytalanul nagyobb ajándékot vesz mint a másik. Aki a megállapodás ellenére is kiköltekezik, ne félj jövőre már nem fog, ha cserébe Te tartottad magad az egyezségetekhez!

Beszéljetek arról is, hogy mik a jó ajándékok. Már dédanyáink is megmondták, a hasznos ajándék a legjobb. Biztos, hogy szüksége van a majombolond barátnődnek még egy lila és sárga színű porcelán páviánra? Nem hiszem. De ha koffein nélkül nem tudja elképzelni a reggelt és egy csomag finom kávét adsz neki, januárban áldani fog, hogy a megszorítások hónapjában nem kell arra is költenie.

Akinek szeretnél a kedvében járni, annak adhatsz személyre szóló ajándékkosarat. A szupermarketekben kínált egyen kosarak sokkal drágábbak, mint amibe a tartalmuk és a csomagolás került, és legtöbb esetben úgysem megfelelőek. Nem a tartalmukat fizetik meg a vásárlók, hanem a kényelmet, hogy nem ők válogattak mindent össze és nem ők csomagoltak! Én ezekkel szemben azokról az ajándékkosarakról, dobozokról vagy akármilyen tárolókról beszélek, amiket Te állítasz össze az ajándékozottnak személyesen. A tárólókról részletesebben írtam az előző blogban, de itt is érdemes megemlíteni, hogy olcsón is hozzá lehet férni ötletes és szép kosarakhoz, dobozokhoz, melyek éppúgy részei az ajándéknak, mint a tartalom.

Aki például nagyon szeret főzni, annak különbőző érdekes hozzávalókból állíthatsz össze kosarat, de tehetsz bele más hasznos és témába vágó dolgokat, mint például egy kötény, konyharuhák, vagy akár sajtszeletelő vagy borsdaráló. Aki nagyon szeret kertészkedni, annak lehet virágmagokat, tavaszi virág hagymákat, kertészkesztyűket, metszőollót, kötöző madzagot stb. Ha az illető szeret kötni, horgolni, kézimunkázni, akkor ahhoz is mindig szüksége van alapanyagokra. Férfiaknak annyira nem egyszerű, de azért nekik is lehet innivaló, kávé, autóval kapcsolatos dolgok, vagy akár házilag készült sütemény azoknak, akikről tudjuk, hogy szeretik a hasukat!

Ha végképp nem jut semmi az eszedbe, és nem akarsz valami házilag készült ajándékkal kedveskedni, akkor az ajándékutalványnak és a pénznek még mindig több értelme van, mint valami csecsebecsének, ami Neked tetszett az üzletben, de másnak nem biztos, hogy fog!

Karácsonyi dekorációk és csomagolás

2008-11-29T23:06:00.003+01:00

Ha az előző karácsonyi blogomat olvastad, akkor már valószínűleg tudod, hogy milyen karácsonyfád lesz. De azt a fát fel is kell díszíteni! Én személy szerint ha ennyi idős fejjel még nem gyűjtöttem össze elég karácsonyfadíszt az évek során, akkor rosszul csinálom a dolgokat! Persze, szeretem megnézni a boltokban a szebbnél-szebb díszeket, és néha majdnem kísértésbe esek, de ma már mindenhez megvannak a kellékeim. És mivel csak évente egyszer látom a kedvenc csecse-becséimet, mint régi elfelejtett nosztalgiás dolgok kerülnek elő decemberben a dobozukból. Nem mindig egyszerű, de valahogy ellen kell állnunk a csábító újdonságoknak. Ha mégsincs elég dísz, akkor akárcsak a fánál, érdemes befektetni hosszabb életű dekorációkba, nem pedig egyszer használatos olcsó vacakokra kidobni a pénzt.

Az ajándékokra később térek majd ki, de itt a dekorációnál érdemes megemlíteni a csomagolást is. A papír alapú csomagolókat, ha leszeded a ragasztócsíkokat róla, be lehet dobni a szelektív papírgyűjtőbe. A fényes fóliás csomagolókra ez már nem érvényes, sőt a csomagolószalagokra sem. Ha valakitől ilyet kapsz, néha fel tudod őket ismét használni, de nem minden esetben. Az ajándék tasakokat szintén nehéz újrahasznosítani, ezért nem nagyon szoktak vele foglalkozni. Ha ilyenben adok ajándékot valakinek, mivel általában úgyis személyesen adom át, így nem szoktam megírni a kis cédulát, ami a fülén lóg. Ezért szinte biztos, hogy majd újra lesz használva legalább egyszer. De abból sem szoktam titkot csinálni, hogyha letéptem egy kapott tasakról a megírt cédulát, és anélkül adok másnak benne valamit. Sajnos ott még nem tartunk, hogy csomagolás nélkül is meg lehessen ejteni egy ajándékozást, de az újrahasználással legalább enyhítünk egy kicsit a helyzeten.

Még egy trükk, amit szeretek, az amikor a csomagolás az ajándék része, és azt is fel tudja majd használni az ajándékozott. Ilyenek például az egyénileg összeállított ajándékkosarak, a díszes fémdobozba tett meglepetések stb. Ha nem karácsonyi a motívum, fel lehet használni szinte bárhol a házban. Különösen jó ízlésű ismerősöknél érdemes arra ügyelni, hogy passzoljon az adott tartó a házuk stílusához.

A jobb oldalon a Karácsony cimkére kattintva elolvashatod a többi témába vágó blogot is.

Karácsonyfa – mű vagy igazi?

2008-11-22T11:30:00.006+01:00

Tudatos vásárlók körében már régen vitatott kérdés, melyik jobb a környezetünknek, a műfenyő, vagy az igazi. Persze a környezetnek az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem is állítanánk karácsonyfát, de erre még én személy szerint nem vagyok képes. Mint annyi más kérdésben, itt is a józan ész és a személyes körülmények kell, hogy döntő tényezők legyenek.

Mikor jó az igazi fenyő? Akkor, ha ellenőrzőtt faiskolából származik, ahol kifejezetten karácsonyfának nevelték, nem pedig egy erdőből vágták ki, vagy még rosszabb esetben a szomszéd kertjéből! A másik amihez ragaszkodnék, hogy a fa januárban valamilyen módon újra legyen hasznosítva. Ha a fát Te a kertben/házban felhasználod vagy például egy erre hivatott cég felaprítja és mulcsot készít belőle, esetleg magas hőmérsékleten komposztálja, nem pedig a kukába megy és onnan a szemétlerakó telepre, akkor miért ne lehetne igazi? Ha nem tudod az ünnepeket elképzelni valódi fenyőillat nélkül, akkor vegyél bátran, csak előbb gondold végig, van-e lehetőséged rá, hogy januárban valahogyan hasznosítsd?

Mielőtt rátérnék a műfenyőkre, még egy megjegyzés a valódiakkal kapcsolatban. Egyes helyeken árulnak fenyőfát cserépben, de ezzel nagyon óvatosnak kell lenni. Csak azért, mert cserépben van, az még nem jelenti azt, hogy van gyökere is! Én már láttam „cserepes fenyőt”, aminél beton volt a cserép aljába öntve, hogy megálljon egyenesen. De még az elvileg kiültethető fák is legtöbbször úgy megsínylik a fűtött szobában töltött időt (a kiszáradásra a tűlevelűek még a többi fánál is érzékenyebbek), hogy újraélesztéssel sem mentheted meg őket!

Na és mi a helyzet a műfenyővel? Egy jó minőségű és a divatnak nem hódoló (tehát például nem világoskék színű) fenyőt évekig, néha még évtizedekig is lehet használni. Másszóval nem kell a környezetet minden évben terhelni egy új fa beszerzésével, ami fantasztikus előny. Problémát a műfenyő akkor okoz, amikor már eléggé öreg és elhasznált, és valahogy meg kellene szabadulni tőle. A legtöbb műfenyő vastag drótokból és műanyag szálakból készül. A fém még csak újrahasznosítható, feltéve, hogy szét tudod úgy csavarni a drótokat, hogy kiszedd közüle a műanyag szálakat. Azonban a műanyag részekkel a legtöbb esetben semmit nem lehet kezdeni, ezért azoknak elkerülhetetlen végállomása a szeméttelep.

Néha lehet találkozni stilizált fából vagy kovácsoltvasból készült nagyobb karácsonyfa formájú gyertyatartókkal. Ezek egy modern lakásban például nagyon jól tudnak mutatni a megfelelő dekorációval. Akárcsak a többi műfenyőnél, itt is az a kérdés, vajon használni fogod-e éveken keresztül, vagy csak egy gyorsan változó trend része? És hogyan lehet majd lelkiismeretesen megszabadulnod tőle, ha már nem tudod vagy nem akarod tovább használni?

Elszántabbak maguk is készíthetnek karácsonyfát más mindennapi tárgyakból. Itt tudsz megnézni néhány nagyon kreatív példát. (Fa létrából, fényképezőgép állványból, régi ruhaszárítóból vagy minimalistáknak egy darab gallyból!)

Ha már van műfenyőd, akkor persze semmi értelme kidobni csak azért, hogy mostantól igazid legyen. Ha viszont nyáron a kerti bográcsozáshoz külön vásárolnál fát, akkor a valódi fenyőnek valószínűleg több értelme van.

Én idén továbbra is használom a műfenyőt, amit évekkel ezelőtt vettünk. De mivel most kevesebb helyem van rá, mint eddig, valószínűleg kihagyom a legalsó darabot az összeállításnál. És a dekorációk? Arról majd legközelebb.

A jobb oldalon a Karácsony cimkére kattintva elolvashatod a többi témába vágó blogot is.

Fehér Karácsony? – Legyen inkább zöld!

2008-11-21T17:44:00.006+01:00

Újra eljött az az idő, amikor rámtör a karácsonyi láz. Elkezdtem tervezni, hogy milyen legyen a dekoráció, kinek mit adhatok, mit főzzek az ünnepnapokon és sorolhatnám az ezer kis részletet, ami ilyenkor az eszembe jut.

Mindenki érzi, hogy manapság mennyire kommersz még ez a hagyományosan családi esemény is. Sokan szeretnénk tradicionálisabban, természetesebben és lelkiismeretfurdalás nélkül ünnepelni. Ugyanakkor nem akarunk hírbe keveredni sem, mert a rokon gyerekének például jóhiszeműen „kiszúrtuk a szemét” egy tábla bio-fairtrade csokoládéval, pedig ők a mienknek a legújabb márkás babát vették meg (arról nem is beszélve, hogy tudhatnánk, az ő gyerekük egyedül az eperdarabos Milka táblát képes megenni!)

Hol is kezdjük hát a zöldítést? Elkezdtem összeírni, hogy hogyan és mely területeken lehetne a „karácsonyi ökolábnyomunkat” redukálni. A lista láttán rájöttem, hogy egy blogba nem nagyon férnek bele, így inkább sorozat lesz belőle, amit Karácsonyig írok.

Az első dolog, amit legtöbben letudnak, főleg ha vannak külföldön élő ismerőseik, rokonaik, az a képeslapok. Ezt már december elején el kell kezdeni, mert a tengerentúli posta, főleg ebben a hónapban, nagyon lassú tud lenni.

Azokról az ismerősökről van itt szó, akiknek nem szoktál ajándékot venni, de azért egy üdvözlet erejéig szeretnéd tudatni velük, hogy gondoltál rájuk. De ahelyett, hogy órákat töltenél mérgelődve a postán, akinek van email címe, annak küldj inkább emailt. Lehet ugyanolyan tömör, mint egy levelezőlap, sőt egyszerrre több címre is küldheted ugyanazt az üdvözletet (titkos másolatba írva a címzetteket, nem látják egymást!). Nem kell feltétlenül az e-card küldőkre hagyatkoznod, amelyek nagy többsége jogtalanul címgyűjtésre is használja a szolgáltatást, helyette küldd valamelyik saját képedet. Ha vannak gyerekeid, készíts róluk képet, vagy akár az egész családról is. Kis kreativitással egyszerű, olcsó és legfőképpen papírmentes üdvözlőlapoknak akár százait is küldheted a világba!

És végül, de nem utolsó sorban, ha Te kapsz képeslapokat, elteheted jövőre a gyerekeknek karácsonyi barkácsolásokhoz, de ha nem, ne felejtsd el a papírokkal elvinni a szelektívbe.

A jobb oldalon a Karácsony cimkére kattintva elolvashatod a többi témába vágó blogot is.

Mi is az a „Food Miles” és miért kellene tudnunk róla?

2008-11-07T20:29:00.003+01:00

A Food Miles brit eredetű kifejezés, magyar fordítása Élelmiszer Mérföldek, vagy kontinentálisabb verzióban Élelmiszer Kilóméterek.

1990-ben Andrea Paxton említette elsőként a kifejezést egy tudományos kutatásban. Később Tim Lang ültette át a köztudatba és ma már üzleti körökben, sőt a magánéletben is széles körben elterjedt a használata.

Leegyszerűsítve azt a távolságot fejezi ki, amit egy adott élelmiszernek meg kellett tennie ahhoz, hogy a fogyasztókhoz jusson.

Mondok két szélsőséges példát. Ha veszel 5 kg krumplit a piacon Mariska nénitől, akkor az élelmiszer kilóméter értéke megfelel a piac és Mariska néni kertje közötti távolságnak.

A másik példa kissé bonyolultabb. Ha veszel egy szupermarketban egy cukrozott ananász konzervet, arra általában rá van írva a forgalmazó, jobb esetben a gyártó. De ez nem jelenti azt, hogy az ananászt is a gyártó termesztette. Tegyük fel, hogy az ananász termőföldek Gánában vannak, a konzervet pedig egy német cég gyártja. A hozzáadott cukor mondjuk nádcukor, amit a Fülöp szigeteken termesztenek. Ez esetben az élelmiszer kilóméternek több összetevője van, és a következő adatok összegzését mutatja:

Gánai Ananász Ültetvény – Német Konzervgyár
Fülöp Szigeteki Nádcukor Termelő – Német Konzervgyár
Német Konzervgyár –Szupermarket Központi Raktára
Központi Raktár – Magyarországi Szupermarket

A különböző részanyagokat százalékos arányban veszik figyelembe a számításkor, erre kidolgozták a megfelelő szabályokat. Az élelmiszer kilóméterek kiszámításánál csak az élelem összetevőit veszik figyelembe, a csomagolást nem (fém konzervdoboz, papír cimke, ragasztó a cimke rögzítéséhez és dobozok amikben a boltokba szállítják a konzerveket). Szintén figyelmen kívül van hagyva a szállítási mód is (kamion, hajó, repülőgép stb.), ami miatt a módszert sokan kritizálják.

Ma már, ha komolyabban akarják vizsgálni egy-egy termék természet károsító voltát, akkor inkább az ennél bonyolultabb széndioxid lábnyom (carbon dioxide footprint) számítását végzik el. Az azonban vitathatatlan, hogy az élelmiszer kilóméterek elsőként kérdőjelezték meg a köztudat szintjén, hogy mennyit is kell utaznia némelyik élelmünknek, mire az asztalunkra kerül.

Ahhoz nem kell matematikai képletekkel bajlódnunk, hogy rájöjjünk, ha választhatunk holland és magyar paradicsomok közt, akkor valószínűleg a magyarnak alacsonyabb az élelmiszer kilóméter értéke. Ahhoz sem kell lángésznek lenni, hogy a februárban kínált szőlőt ne higgyük badacsonyinak, de még olasznak se nagyon.

Ma már a celeb szakácsok is hangoztatják a mindenki számára megszívlelendő tanácsot:

Zöldséget és gyümölcsöt vegyél helybeli termesztésből és az évszakoknak megfelelően!

Mehet-e a természetes öngyógyítás a természet rovására?

2008-11-04T21:18:00.004+01:00

Manapság mindenki foglalkozik az egészségünkkel, jobban mondva mindenki az ápolásunkból szeretne meggazdagodni. És már nem csak a gyógyszerészet hatalmas üzlet, hanem az újabbnál-újabb alternatív csodaszerek felfedezése, vagy inkább kikiáltása. A hirdetéseket olvasva az az érzésünk támad, hogy az a legnagyobb csoda, ha a szuper kenőcs/balzsam/tabletta/kivonat stb. nélkül még egyáltalán életben vagyunk!
Azt mondjuk soha nem értem, hogy miért kellene nekem, mint európai embernek ausztrál, amerikai vagy éppen kínai gyógymódokkal kezelnem magam, amikor a föld minden részén minden betegségre vannak természetes gyógymódok.
A legnagyobb gond, hogy a mai szűkülő világban ahányszor valami divatos gyógymóddá válik, akkor az iránt egyszerre globálisan megnő a kereslet. Ez pedig nem egy esetben veszélyezteti az eredeti forrást.
Kiváló példa erre a jelenleg világszerte felkapott „korall kalcium”. Ez a japán Okinawa szigetén végzett kutatások alapján lett kikiáltva a hosszú élet titkához kulcsot adó varázsszerré. Elvileg a világban eladott korall kalcium készítmények mind a korall homokból származnak, tehát nem élő korallokat károsítanak. Ahhoz azonban nem vagyok elég naív, hogy ezt minden fenntartás nélkül elhiggyem. Aminek van kereslete, azt mindenáron beszerzik a kereskedők.
Eközben a korallzátonyok egyharmadát közvetlen kihalás veszélyezteti. A WWF a rózsaszín és vörös korallokat már a világ tíz legveszélyeztetettebb fajai közt tartja számon. Miért fontosak a korallok? Tudományos körökben az óceánok esőerdőinek is nevezik őket. Szerepük van a vizek helyes pH értékének fenntartásában és megélhetést biztosítanak számos más fajnak, akik valószínűleg nem tudnának elég gyorsan alkalmazkodni a korallok eltűnéséhez. Ezen kívül a tsunamik megfékezésében is hatalmas szerepet játszanak, ami létezésüket az ember számára is közvetlen fontosságúvá teszi.
A korall kalcium hirdetések tele vannak félrevezető kijelentésekkel és eltúlzott féligazságokkal. Ezekről bővebben olvashatsz itt (angol nyelvű cikk). A következtetést bárki könnyen levonhatja magának: hozzájuthatunk „életmentő” kalciumhoz közelebbi forrásokból is, és még ökoszisztémák veszélyeztetése sem szükséges hozzá.
Hogyan jusson tehát a szervezetünk ebben a picinyke kis országban elegendő kalciumhoz? A következő lista olyan élelmiszereket tartalmaz, amelyeknek magas a kalcium tartalmuk (és többségüknek a magnézium is, ami szintén elősegíti a csontépítést, helyes sav/bázis egyensúlyt stb.):

Tejtermékek
Brokkoli
Vízitorma
Leveles kel
Narancs
Fehérbab
Csicseriborsó
Zab
Mandula
Szezámmag
Káposzta
Füge
Mazsola
Petrezselyem
Csapvíz

Nem elírás, az utolsó tényleg csapvíz! Ahol kemény víz folyik a csapból, ott a víznek valószínűleg magas a kalcium tartalma is. Székesfehérváron a kontrollvizsgálatok alapján a csapvíz literenként 126mg-ot tartalmaz.
A spenót és sötétzöld leveles rokonai nem szerepelnek a listában, mivel ezek ugyan gazdag kalciumtartalommal rendelkeznek, de kalcium oxalát formában, ami sokkal nehezebben szívódik fel a szervezetben.

Érdemes megemlíteni még, hogy a só a kalciumot kihajtja a szervezetből, a koffein pedig csökkenti a kalcium felvétel mértékét. Vagyis aki túl sok sóban gazdag táplálékot és koffeintartalmú italokat fogyaszt, az semlegesíti a legszuperebb kalciumos étrendkiegészítők hatását is!

A kalcium felszívódásához az emberi szervezetben szükség van D vitaminra is. Aki emlékszik még a biológia óráira, az azt is tudja, hogy D vitamint a testünk termeli napsütés hatására. Átlagban napi 15 perc napsütés elegendő ahhoz, hogy szinten tartsuk a készletünket. A D vitamin végleges formájában csak nagyon kevés élelmiszerben található meg. Ezek a máj, a halak és a tojás.

Újabb amerikai kutatások szerint a termesztett gombáknak lényegesen megnő a D vitamin tartalma, ha szedés után csak 5 percig napsütésnek (UV sugaraknak) vannak kitéve. A kommersz gombákat ugyan a sötétben termesztik, de az erdei vagy otthon házilag nevelt gombáknál ezt könnyen meg lehet tenni, főleg, ha a kutatóknak igaza van, és egy kis adag kezelt gombának kb. 8-szor annyi a D vitamin tartalma, mint a felnőtteknek ajánlott napi bevitel! Természetesen az erdőben szedett gombákat szakértővel mindig meg kell vizsgáltatni, és elkerülendő a védett gombafajok begyűjtése is.

Igaz öregkorban csökken a kalcium felszívódás hatékonysága, de akkor is ott van a „mezei” Ca és D vitamin tabletta, mielőtt veszélyeztetett fajok kereskedelmét kezdenénk támogatni.

Azt hiszem egy ilyen hosszú blog után ideje, hogy igyak egy pohár vizet, sétáljak egy jót az őszi napsütésben és elgondolkozzam mennyivel jobb is ez nekem és a koralloknak is!

Hét élelmiszer, amit csak bio termelésből lenne szabad fogyasztanunk

2008-10-31T12:16:00.003+01:00

Az amerikai Planet Green honlapon Alex Smith összeszedte azt a hét élelmiszert, ami szerinte a legártalmasabb az egészségünkre, ha nem bio termelésből származik. Bár a cikk az amerikai élelmiszeriparra épít, és az európai szabályok és módszerek néhol eltérnek, szavai akkor is megszívlelendőek.

1. Csonthéjas gyümölcsök, mint például a szilva, sárgabarack, őszibarack, nektarin. A tesztelt gyümölcsök 90%-án egy, 86%-án kettő vagy több vegyszerfélét találtak. Ezeket a gyümölcsöket nehéz “jól” megmosni a puha állaguk miatt, így a legtöbb vegyszer megmarad rajtuk fogyasztáskor.

2. Eper, ha hagyományos termesztésből származik, szintén hemzseg a vegyszerektől. A Pesticide Action Network (PANNA) jelentései szerint az eper a legpermetezettebb gyümölcs. Kaliforniában, ahol az USA eperhozamának 80%-át termesztik, 2006-ban több mint 4000 tonna (9,222,870 pounds) különböző vegyszert használtak fel csak az eprek permetezésére. Az eper nem csak puha, így nehezen tisztítható, mint a fent említett gyümölcsök, de a porózus felszínén át a kémiai anyagok a gyümölcs belsejébe is könnyen beszivárognak.

3. Rizs. PANNA kutatásai szerint amerikában a rizs termesztése során több, mint negyven különböző vegyszerrel “találkozhat”. Ezekből tizenöt bizonyítottan káros az emberi szervezetre, illetve káros hatást fejt ki, ha bekerül a talajvíz rendszerbe. A kaliforniai Sacramento Völgyben ez már fejtörést okoz a helybeli vízműveknek.

4. Bébiételek. A nem bio bébiételek előállításakor hagyományos módon termesztett anyagokat használnak fel. A bébiétel gyáraknak nem szívügye, hogy mi kerül a bébiételes üvegekbe, így amíg a törvény nem kényszeríti őket megszorításokra, az ételek tele vannak vegyszer maradványokkal. A csecsemők fejlődő szervezete, főként az immun- és idegrendszere illetve a hormonháztartása sokkal érzékenyebb a toxinokra, és azok sokkal könnyebben felszívódnak szervezetükben.

5. Tej. (Hozzáadom:és ebből kifolyólag az összes tejtermék!) Hosszú utat jár be mire a hűtőszekrényünkbe kerül ez a fehér finomság. Aki azt hiszi, hogy a bocik füvön élnek, az rosszul hitte! A hagyományos nagyüzemi tartásban lévő szarvasmarhákat sokmindennel tömik, többek közt őrölt kukoricával is, amit kérődző lévén a gyomruk nem képes rendesen megemészteni, és ettől hajlamosak a megbetegedésre. Hogy nehogy megbetegedjenek, telepumpálják őket antibiotikummal, és ha még ez sem elég, adnak nekik “rekombináns szarvasmarha növekedési hormon”-t (“recombinant bovine growth hormone” vagy “rBGH”) hogy mesterségesen magas szinten tartsák a tejhozamot. (Újabb megjegyzés: az rBGH állatra és emberre káros hatásairól szóló cikkekkel tele van a külföldi szakirodalom.) De ha még ez sem lenne elég meggyőző, kutatások bizonyították, hogy a bio tejben sokkal több hasznos anyag található, amit a hagyományos tejből kiöltek, mint például az omega 3 zsírsavak, amik a hasznos zsírsavak közé tartoznak.

6. Banán. A trópusi gyümölcsök közül a legmagasabb vegyszertartalommal rendelkezik. A vegyszer adalékoktól a légi permetezésen át más kémiai módszerek armadáig mindent bevetnek, hogy a nyugati piacokra eljutó banánok tökéletes formájúak legyenek. A hagyományos banán termesztés nem csak a fogyasztókra káros, de a banán ültetvény dolgozóit is veszélyezteti, akik igen rossz munkakörülmények között dolgoznak. Már volt példa rá, hogy a munkások, akiknek a cégek nem biztosítottak egészségvédelmi eszközöket a vegyszerek okozta kéros hatások kivédésére, sikeresen perelték be a munkáltatót. Azzal, hogy bio banánt vásárolunk, nem csak magunkkal teszünk jót, de a munkásokkal is.

7. Zöldbab és hasonló hüvelyesek. A zöldbabot több mint 60 különböző vegyszerrel kezelik. Tesztek során a babok gyakran a törvény által előírt megengedett vegyszer határokon felüli értékeket mutatnak.

Igaz ma Magyarországon a legtöbb zöldség és gyümölcs beszerzése még nem megoldható bio forrásokból. De lassan egyre több dolgot tudunk kipipálni a listáról, sőt akinek van kertje, és maga termeszt a saját családjának ellátására, azt senki nem kényszerítheti permetezésre! A szezonnak lassan egyébként is vége, beköszönt a mirelitek és a befőttek ideje. De ne feledjük, azzal, hogy bio terméket vásárolunk növeljük a keresletet és bojkottáljuk a hagyományos módszereket. (A “hagyományos” szót használja mindenki, így én is, bár a vegyszeres termesztés XX.századi találmány! A bio termesztés sokkal régebbi múltra tekint vissza!) Ne keseredjünk el, ha nem tudunk mindenből egyszerre biora váltani, minden egyes bio cikkel egészségesebbé tesszük önmagunkat, a családunkat, és üzenetet küldünk a gazdaságnak, hogy a magyaroknak elegük van a vegyszerekből! Egy személyes példa arra, amit a múlt héten (nagyon boldogan) találtam az Auchan mélyhűtött termékei közt zacskónként 399Ft-ért (ráadásul fehérvári termék! - de ennek fontosságáról majd egy másik blogban).

Gyorsfagyasztott bio zöldborsó, Gyorsfagyasztott bio mexikói zöldségkeverék és Gyorsfagyasztott bio zöldségkeverék franciasalátához (ez nincs a képen, de hasonló csomagolású)

Látszólag könnyed képeskönyv komoly tartalommal

2008-10-30T00:17:00.002+01:00

Egy Magyarországon még környezetbarát körökben is ritkán említett témáról jelent meg egy remek könyv az elmúlt hetekben. Banizs Károly Székesfehérvár Zöld Arca című műve a városi betonfelületek és a zöld – tehát vízáteresztő – felszínek arányának fontosságát tárgyalja.
Természetbarátok számára nyilvánvaló, de másoknak újdonságot jelenthet az a mára már bizonyított tény, hogy azokban a városokban, ahol a beton és egyéb nem természetes burkolatok aránytalan túlsúlyra tesznek szert, az a környezetet és a lakókat is negatívan befolyásolja. Témáját tekintve ez a könyv gerince, de ezzel korántsem ér véget amit ez a könyv adni tud.
Banizs Károly felismerte, hogy önmagában a tudományos fejtegetés nem elegendő ahhoz, hogy könyvvásárlók tömegét vonzza. Így a témát egy gyönyörűen illusztrált A4-es formátumú könyv formájában adta ki. Aki csak a fehérvári várost illetve a helybeli növény és állatvilágot bemutató képeket szereti nézegetni, annak sem okoz csalódást. És ki tudja, lehet, hogy egyszer a képaláírásokig, netán a szövegig is eljut majd!
Külön említést érdemel az első fejezet, amely globális képet ad a föld ökológiai rendszeréről és olyan témaköröket is érint, mint az ökológiai lábnyom, a föld terhelése, bioszféránk történelme és a veszélyeztetett fajok. Nemcsak részletesen kitér az egyre gyakrabban előforduló időjárási szélsőségekre, de fehérvári tényekkel és képekkel is alátámasztja a megfigyeléseit. A helybeli, egyidőben még termést érlelő, de már a következő szezon virágait is magán hordozó galagonyabokor képe erősen sokkoló hatású.
Szívből tudom ajánlani a könyvet mindenkinek, laikusoknak és a téma szakértőinek egyaránt.
És hogy hogyan lehet megszerezni? Nem kis utánajárásomba került, mivel a nagyobb könyvesboltok nem is tudnak róla, még itt Fehérváron sem! Mellesleg megjegyzem, a könyvet beharangozó helyi újságcikkek semmilyen útmutatást nem adtak ezen a téren. Végül a Koronázó tér 3. alatti könyvesboltban sikerült beszereznem 4000Ft-ért egy nagyon kedves eladó hölgytől (utolsó példány, ez is csak azért, mert valakinek tartogatták, úgy éreztem, mintha pult alól vennék valamit!), aki azt is elmondta, hogy készül a következő sorozat belőle (ebből csak 1000 példányt nyomtak), de az már 4500Ft lesz. Fogalmam sincs róla, hogy nem helybeliek hogyan tudnának hozzájutni, kiindulásként a kiadót ajánlanám (KL Média Kft.), de az interneten jelenleg nem találtam róluk semmit. Segítségképpen a könyv borítóját is beszkenneltem, remélem nem sértek vele szerzői jogokat, mert nem ez volt a szándékom!

Égetjük a jövő év termését

2008-10-09T18:09:00.003+02:00

Megjött az ősz és vele együtt a falevél máglyák is. Én kifejezetten szeretem az égetés szagát, ezért nem panaszkodom. De azért elgondolkozom rajta, vajon tudják-e a levélégetők, hogy akár pénzt is dobálhatnának a tűzre?
A lehullajtott leveleket a bokrok és a fák egész tavasszal és nyáron át növesztik a talajból felvett tápanyagokból. Az erdőben a lehullott faleveleket senki nem gereblyézi össze, hanem az megmarad a növények alatt. Idővel pedig ezek a lehullott levelek lebomlanak, megindul a humuszosodás folyamata. A folyamat végén a lebomlott szerves anyagok ismét táplálékká válnak a növények számára, így folytatva a természetes körforgást.
Azzal, hogy a leveleket szorgalmasan felseperjük és elégetjük, ezeket a hasznos tápanyagokat folyamatosan kivesszük a talajból. Ennek az a következménye, hogy a következő év terméséhez mesterségesen kell tápanyagokat adnunk a növényeknek, ami nem kis költséggel jár.
Mik az alternatívák? A levelekben rejlő tápanyagokat többféle módszerrel is vissza lehet juttatni a földbe. Az egyik legegyszerűbb mód a mulcsolás. A fűről összesöpört faleveleket le lehet szórni a bokrok és fák alá drága fakéreg mulcs helyett. Ugyanúgy megakadályozzák a nem kívánatos növények meghonosodását, és gyorsabban is bomlanak le.
Akinek van komposztja, kisebb mennyiségben ahhoz is hozzá lehet adni a lehullott faleveleket. (Vigyázz, mert túl sok levél és nem elég puha zöld anyag kiszárítja a komposztot, ami lelassítja a lebomlás folyamatát!)
A leveleket nagy nylonzsákokba is bele lehet rakni, csomót kötni rá, és elrakni a kert egy eldugott sarkába. Körülbelül egy év kell hozzá, és a levelekből a zsákban kitűnő vegyszermentes növényi táp képződik. A locsolókannában vízzel higítva még a cserepes növényekhez is lehet adni.
Van, amikor az égetés elkerülhetetlen, például fertőzőtt ágak, levelek esetében. De legközelebb mielőtt rádobnád a gyufát egy egészséges levélkupacra, gondolj bele, nem lenne jobb a pénztárcádnak, a szomszéd frissen mosott ruháinak és a széndioxidtól fulladó planétánknak, ha a fenti ötletek valamelyikét alkalmaznád? Egy biztos, a kerted csak nyerne vele!

Olcsón és zölden - 10 nyílt titok kezdőknek

2008-09-28T16:41:00.003+02:00

Sokat hallom a kifogást, hogy a bio életforma sokba kerül. Van benne igazság, hiszen aki valaha is keresett a helyi szupermarket polcain bio tejet, az nagyon jól tudja, hogy a bolt saját márkás tejénél két-háromszoros árat kell majd fizetnie a kiváltságért, hogy „csak” tejet vásároljon, nem pedig tej és vegyszerek koktélját, napot soha nem látott orwelli tehenektől.
De továbbra is állítom, hogy nem minden esetben ilyen költséges a lelkiismeretes életforma. Összeállítottam az én Top 10 listámat azokról a változtatásokról, amiket bárki megtehet, és amik semmibe nem kerülnek, sőt legtöbbjük még pénzmegtakarítással is járhat! (A megtakarított pénzt pedig költsd bio tejre!)

1. Fogmosás közben zárd el a csapot! Ha olyan csapod van, amit egy mozdulattal el lehet zárni, akkor tedd meg kézmosás közben is. A szakértők szerint a kézmosás csak akkor hatékony, ha legalább 20 másodpercig szappanozol. Annyi idő alatt sok víz lefolyik a lefolyóban!

2. Figyelj a termékek csomagolására! Ha a szupermarketben veszel zöldséget vagy gyümölcsöt, ne emeld le az előre csomagolt hungarocell tálcás termékeket. Te is és a környezet is megfizettek a plusz csomagolásért. Inkább válogasd ki a legszebbeket az ömlesztett áruból (aminek mindkét oldalát meg tudod nézni)!

3. Iratkozz be a helybeli könyvtárba! Hacsak nem a leges-legújabb bestsellert szeretnéd elolvasni, nincs értelme minden könyvet megvásárolni. Főleg azokat a könyveket, amiket csak egyszer olvas el az ember. Ha pedig meglévő könyvektől akarsz megszabadulni, ne hajítsd őket a szemétbe. Add tovább ismerősöknek, vidd el az antikváriumba, ha más nem, tedd ki a járdára lomtalanításkor, valaki biztos, hogy reggelre elviszi!

4. Ne autózz fölöslegesen! Autó nélkül a legtöbb emeber nehezen tudja elképzelni a modern életet. Még nem terjedtek el eléggé a környezetkímélő járművek, legtöbbjük nem elérhető az átlagember számára, és az üzemanyagbeszerzés/feltöltés stb is problémákat vet fel. Időközben azonban megpróbálhatunk csak annyi benzint fogyasztani, amennyi feltétlenül szükséges. Ha tudod, hogy több helyre is el kell menned, próbáld meg egy napra időzíteni ezeket és tervezd meg a lehető legrövidebb utat. Tudom, ez nem mindig lehetséges, de ha a szándék megvan, idővel automatikussá válik a jó szokás is, nem csak a rossz. Ha dugóba kerülsz és a sor nem mozdul, vagy ha huzamosabb ideig kell valahol várakoznod, kapcsold ki a motort. Járó motor akkor is fogyaszt, ha egy centit nem haladsz előre!

5. Használd a hulladékgyűjtő szigeteket! Nem kell hatalmas hely az otthoni szelektáláshoz, nálunk egy doboz van a konyhában egy kisasztal alatt. Abba dobunk mindent, ami belemehet a helybeli hulladékgyűjtő konténerekbe: papír és karton, nem visszaváltható üvegek, konzervesdobozok, alufólia, műanyag flakonok. Hetente egyszer vagy elsétálunk bedobálni őket, vagy ha autóval úgyis arra kell menni, akkor ott megállunk a dobozzal. Ha elkezded, hamar beidegződik, és a végén a család minden tagja félrerak mindent, ami újrafelhasználható. Gyerekeket mindenképpen vond be, még a legkisebbek is nagyon büszkék, hogy tudják hova kell tenni a rosszul sikerült rajzokat vagy a kiürült habfürdős flakont! (Legviccesebb, amikor ezt a vendégekkel is közlik!)

6. Egyél kevesebb húst! Mára már bizonyított tény, hogy az állattenyésztés több káros gáz kibocsátásáért felelős, mint az autós közlekedés! Ezek a gázok nagy részben hozzájárulnak az üvegházhatáshoz. Boldog vagyok, ha e tény hallatán vegetarianizmusra adod a fejed. De ha mégsem tudnád véglegesen feladni a húst, akkor azzal is segíthetsz, ha csak húsmentes napokat tartasz. A neten található rengeteg finomabbnál finomabb vegetáriánus recept, amiknek elkészítéséhez semmilyen állati termék nem szükséges. Sőt, egyre több étterem menüjében is lelhetsz vegetáriánus fogásokat. Lehet, hogy kimaradnak a húsevők valami jóból, ha ezeket az ételeket továbbra is elkerülik?

7. Ne használd a szárítógépet! A mosógéppel magával semmi bajom. Az újabb modellek egyre energia és víztakarékosabbak. Na de a szárítógép?! Áramot fizetsz azért, hogy gyűrt ruhákat szedj ki, amiket kétszer annyi ideig tart kivasalni! Mi volt a baj a régimódi teregetéssel? Jó, időbe és erőfeszítésbe kerül, de annyi testedzés kell is, nem? Ráadásul ha nem vagy válogatós, a legtöbb levegőn szárított ruhadarabot nem is nagyon kell vasalni. Kétszeres áram megtakarítás, jó a pénztárcának, jó a planétának, mindenki nyer! (Kivéve a szárítógépek gyártóit… megszakad a szívem, bruhaha)

8. Használd ki az internet adta lehetőségeket! Kevesebb papír, utánajárás stb. Küldj emailt a levelek és üdvözlőlapok helyett. Intézd a banki ügyeket online bankban. Kérj emailen érkező kimutatást. A legtöbb nagy cég emailekre ugyanúgy válaszol mint a személyesen vagy telefonon feltett kérdésekre. Persze, van, amihez még mindig ügyintéző és személyes jelenlét szükséges, de sok esetben elkerülhető.

9. Válts át energiatakarékos villanykörtékre! Igaz, többe kerülnek, mint a hagyományosak, de hamar megtérül az áruk az alacsonyabb fogyasztás révén. Az új generációs izzóknak ráadásul már „bemelegedési” idő sem kell, mint amik először jelentek meg a piacon. Nem kell egyszerre a ház összes égőjét lecserélni, de ahányszor egy izzónak vége, helyette energiatakarékost vegyél. Így észre sem veszed a többletköltséget, és minden alkalommal energiatakarékosabbá teszed a házadat. És ha már itt tartunk, kapcsold le a fölösleges lámpákat. Ha nincs senki a nappaliban, akkor kinek világít?

10. Nyírd ritkábban a füvet! Nem csak áramot/benzint takaríthatsz meg, de a vadvilágnak is jót tesz. Végülis miért szentírás hogy mindenkinek golfpályához illő gyepe legyen? Az erdők tisztásai tele vannak élettel, és azokat senki nem nyírja hetente! Jó, a parlagfűtől meg kell szabadulni, de a pittypang és lóhere foltok senkinek sem ártanak!

Úgy érzed kihagytam egy jó trükköt? Neked mik a kedvenceid? Írd be a megjegyzésbe!

A Jó, A Rossz És A Csúf – Hortus Hungaricus 2008, Szigetszentmiklós

2008-09-22T21:39:00.007+02:00

Első magyar virágkiállítás, ahova ellátogattam. (http://www.hortushungaricus.info.hu) Nagy lelkesedéssel indultam el, gondolván, hogy ha Magyarországon valahol találok előremutató tendenciákat (víztakarékosság, vegyszerek nélküli bio kertészkedés, hasznos állatokat csalogató kertek, komposzttartók stb), akkor az egy ilyen európai szintű rendezvényen fog megtörténni.
Mondanom sem kell, hogy semmilyen egetverő felfedezésre nem tettem szert ezen a téren. De azért hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt jó napom. Kezdem hát a jókkal.
A magyarok nagyon kitettek magukért. A virágok gyönyörűek és frissek, az újonnan bemutatott hibridek csodálatosak és egzotikusak voltak. Feltétlen meg kell említenem a halászteleki Orchidea Kertészet standját (www.orchideahaz.hu) ami messze lepipálta az olasz orchidea kiállítók erőfeszítéseit!
Találtam bio ötletet is, bár először észre sem vettem, mert eldugták két műfenyő közt! A bambuszból készült komposztálható cserepeket a www.asparagus.hu webáruház vitte a kiállításra. Megnéztem a terméket a honlapjukon, de csak úgy találtam meg, ha kifejezetten kerestem a biobamboo kifejezést. Nem túl szerencsés a „lebomló cserép” kifejezés sem amit használtak (én komposztálhatót írtam volna). Azt sugallja, hogy a cserép szó szerint lerohad a virágról. Nem hiszem, hogy pontosan erről lenne szó. Ráadásul csak viszonteladóknak árulnak. De legalább próbálgatják a piacot öko árukkal.
A könyveknél csak két nagyon kezdőknek való könyvet leltem a bio kertészetről, no meg ezt a két horrorisztikus művet a növényvédelemről. És minket ki véd meg a növényvédőtől?
Volt nagyon sok un. Topiary növény, tömérdek nyalóka formájú, gömb alakú, ezen kívül két delfin és egy vízöntő ember a kút mellett. Nem túl inspiráló, mi? A legutóbbit tartottam még a legötletesebbnek, amig meg nem láttam ugyanazt a formát a 2007-es kiállítás képei közt. Ez volt az idei verzió.
Ha már a rossznál tartok, voltak tömkelegével műanyag virágcserepek is. Abban csak reménykedni tudok, hogy nem megy túl jól a bolt, és a vidám színekkel desperado módon próbálják csábítani a vevőket!
Ígértem csúfat is, ehhez meg kell kapaszkodni, és kommentárt sem nagyon tudok hozzá fűzni. Hogy a német Frux cég miért hiszi, hogy egy ilyesztő bohóc láttán az ember hirtelen felindulásból virágföldet vesz ...

Mindenki másképp csinálja - blogindító

2008-09-19T08:33:00.011+02:00

Családunk sok mindent megtesz annak érdekében, hogy egy természetesebb életet éljünk, amely jobb esetben pozitív, de legalább semleges hatással van ránk (bio termékek, vegetáriánus életmód) és a planétára is (újrafelhasználás, megújuló energiaforrások). De még közel sem teszünk eleget.
Teljes szívvel hiszem, hogy mindenki képes változtatni. Azonban nem lehet senkit kényszeríteni, csak jó példával lehet elöljárni. Az emberek többsége egymást utánozza, és mint mindent, ezt is fel lehet használni jó ügy érdekében is. A világot igenis meg lehet változtatni, de saját magunkkal kell kezdeni.
És persze ne feledjük, hogy mi magunk is messze vagyunk még az ideálistól. Ha belegondolok nálam felvilágosodott személyek valószínűleg szívrohamot kapnának a vízhasználatunk – és megjegyzem vízpazarlásunk - láttán. Ha nem akarjuk elfogadni és mintegy mantraként ismételgetni az annyira népszerű „mindent vagy semmit” hozzáállást, akkor folytatnunk kell az önnevelést.
Meg kell találnunk a módját, hogy napról napra „zöldebb” életet éljünk. Ehhez nem kis találékonyság kell, főként ha figyelembe vesszük némely családok költségvetését. Ez a blog ezeknek a gondolatoknak a jegyében született. Én szeretném megosztani a többéves tapasztalatomat ezen a téren abban a reményben, hogy másoknak hasznára lesz az eddig megszerzett tudásom. Ugyanakkor szeretném, ha mások is megosztanák a véleményüket, akár hozzáfűzött megjegyzésekben, akár bejegyzések regisztrált szerzőjeként. Olyan online író és olvasó közösség megteremtése a célom, amely hasonló gondolkodású fehérvári lakosoknak platformot tud biztosítani az eszmecseréhez, hasznos információk megosztásához és egymás ösztönzéséhez.
Mindenkinek élvezetes blogolást kívánok!